„Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
52. sor: | 52. sor: | ||
[[Kategória:Kína közigazgatási egységei]] |
[[Kategória:Kína közigazgatási egységei]] |
||
[[zh-classical:新疆維吾爾族自治區]] |
A lap 2013. március 8., 23:11-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Xinjiang (شىنجاڭ ئۇيغۇر ئاپتونوم رايونى Shinjang Uyghur Aptonom Rayoni 新疆维吾尔自治区 Xīnjiāng Wéiwú'ěr Zìzhìqū) | |
Rövidítés: 新 pinjin rövidítés: Xīn | |
Név eredete | 新 xīn – új 疆 jiāng – határvidék "új határvidék" |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | autonóm terület |
Székhely | Ürümcsi |
Prefektúrák (地区) | 14 |
Megyék (县) | 99 |
Járások (乡) | 1005 |
A KKP tartományi bizottságának titkára | Wang Lequan |
Kormányzó | Ismail Tiliwaldi |
Terület | 1 660 000 km², 1. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 65 |
Népesség | |
Teljes népesség | 25 852 345 fő (2020)[1] |
Népsűrűség | 11,8 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | Ujgur – 45% Han – 41% Kazah – 7% Hui – 5% Kirgiz – 0,9% Mongol – 0,8% Dongxiang – 0,3% Tadzsik – 0,2% Xibe – 0,2% |
GDP 2004 | |
GDP | 220 milliárd CNY, 25. a rangsorban |
GDP per fő | 11 200 CNY, 13. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
Xinjiang weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület témájú médiaállományokat. |
Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület vagy Xinjiang Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya.
Földrajzi helyzete
Kína északnyugati régiójában található a Xinjiang tartomány. Északon Oroszország, észak/északkeleten Mongólia, keleten Kína, délen Tibet, nyugaton India (Kasmír), Afganisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán határolja.
Természeti értékei és éghajlata
Délen a Himalája északi hegyvonulata határolja a Kunlun. Az ország közepén nyugat-kelet irányban a Tien-san hegyvonulat húzódik, ahol a legmagasabb pontja 7719 méter magas Kongur-san hegycsúcs. Két nagy medencéje van: Dzsungária és a Taklamakán, melynek legnagyobb része a Tarim-medence. Kevés folyója van. A leghosszabb a Tarim folyó. Nyolc tava van, a legnagyobb a Lop nor-tó, de vannak időszakos tavai is. A szárazföldi kontinentális éghajlatnak köszönhetően a terület nagy része sivatag, csapadék alig esik, évi 250–500 mm átlagosan.
Nyelvek
Hivatalos a kínai és az ujgur nyelv, de beszélnek még kazak, altaji és kirgiz nyelven. Az ujgur nyelv az altaji nyelvcsalád török ágába tartozik.