Kunlun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Kunlun vonulatai

A Kunlun (kínai: 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el, mintegy 4000 km hosszan. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel.

Jellemzői[szerkesztés]

A Tibeti-fennsík északi peremét alkotja, a Karakorum hegységtől keletre. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. A hegyvonulat átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.

Legmagasabb pontja a Liushi Shan (más nevein: Liushi Feng, Kunlun I., angol: Kunlun Goddess) 7167 méter.

A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tag és a Nansan vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

  • Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)