1948. évi nyári olimpiai játékok

XIV. nyári olimpia
Fájl:London 1948.gif
Adatok
Rendező	London, Egyesült Királyság
Nemzetek	59
Sportolók	4104 (3714 férfi és 390 nõ)
Versenyszámok	20 sportág, 136 versenyszám
Megnyitóünnepség	1948. július 29.
Záróünnepség	1948. augusztus 14.
Hivatalos megnyitó	VI. György brit király
Sportolói eskü	Don Finlay
Olimpiai fáklya	John Mark
Arany 138 Ezüst 135 Bronz 138 Össz. 411
Magyar részvétel
Sportolók	129 (108 férfi, 21 nő)
Zászlóvivő	Németh Imre
Arany 10 Ezüst 5 Bronz 13 Össz. 28
Pontszám	199
Helyezés az éremtáblázaton	4.
Helyezés a ponttáblázaton	4.
← 1936 1952 →

Fanny Blankers-Koen szobra Rotterdamban

Az 1948. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XIV. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1948. július 29. és augusztus 14. között rendeztek meg a nagy-britanniai Londonban.

A második világháború miatt tizenkét éves szünet volt a négyévenként megrendezett olimpiák sorában. Az elmaradt 1940-es és 1944-es nyári olimpia csak sorszámot kapott. Az 1940-es, XII. nyári olimpia rendezésére eredetileg – London, majd Tokió lemondása után – Helsinki kapott jogot, a háború kitörése azonban megakadályozta a játékok megrendezését. Szintén elmaradt a XIII. nyári olimpia, melynek rendezésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nyolc város közül – szavazással – Londont választotta ki. A második világháború utáni első olimpia rendezésére hat város pályázott, de a NOB a rendezési jogot szavazás nélkül Londonnak ítélte.

A háborúban vesztes Németország nem kapott meghívót, Japán nem fogadta el, a szovjetek pedig még kitartottak elszigeteltségük mellett.

A versenyeken ötvenkilenc nemzet négyezer-száznégy sportolója vett részt.

Érdekességek

• A női atlétikaversenyek kiemelkedő alakja, a 30 éves holland Fanny Blankers-Koen négy aranyérmet nyert. 1936. évi nyári olimpiai játékok-on 18 évesen magasugrásban 6. lett.
• A játékok történetében először fordult elő, hogy egyetlen férfi atléta sem nyert két bajnoki címet.
• Drámai pillanatokban bővelkedett a nehéz terepen lebonyolított maratoni futás. A stadionba elsőkén a belga Étienne Gailly érkezett, de annyira kimerülten, hogy végül ketten is megelőzték.
• Ez volt az utolsó olimpia, amelyen művészeti versenyeket is rendeztek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint ezután a játékokkal párhuzamosan rendezett kulturális kiállításokkal, művészeti bemutatókkal színesítik az olimpia programját.
• A férfi torna lólengés számában három finn tornász azonos pontszámmal végzett az első helyen, így mindhárman aranyérmet kaptak. A ma érvényes szabályozással ellentétben a második és harmadik helyezettet akkor is megállapították, ha többen végeztek az első helyen, így ezen az olimpián lólengésben öt érmet adtak ki.
• Meglepetésre a női atlétika súlylökés és diszkoszvetés számát Micheline Ostermayer francia zongoraművésznő nyerte.
• A díjlovaglás csapatversenyét eredetileg Svédország csapata nyerte, 1949-ben a Nemzetközi Lovas Szövetség javaslatára azonban a győztes csapatot utólag törölték az indulók listájáról és megfosztották bajnoki címétől. A döntés hátterében az állt, hogy – 1952-ig – a szabályok szerint díjlovaglásban csak tiszti állományban lévők indulhattak, és a svéd csapat egyik tagjáról a Nemzetközi Lovas Szövetség kiderítette, hogy nem tiszti állományú volt, hanem csak altiszti.

Magyar vonatkozások

• Egyéni számban Elek Ilona volt az egyedüli, aki meg tudta védeni tizenkét évvel korábbi bajnoki címét. Az 1936. évi olimpia aranyérmesei közül Gerevich Aladár és Berczelly Tibor férfi kardvívásban, továbbá a csehszlovák Jan Brzak kenu kettesben ismét olimpiai bajnok lett.
• Az összesen hétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, Gerevich Aladár ezen az olimpián nyerte egyetlen egyéni bajnoki címét.
• Papp László ökölvívó kiemelkedő - háromszoros olimpiai bajnok - sportkarriere itt kezdődött.
• Tatán 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét a sportolók részére, azért Tatára esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra.

Résztvevő nemzetek

A háborúban vesztes országok közül nem hívták meg Németországót és Japánt. A játékokon a következő ötvenkilenc nemzet vett részt (közülük tizennégy első alkalommal):

•  Afganisztán (AFG) (25 – 25 férfi)
•  Argentína (ARG) (199 – 188 férfi, 11 nő)
•  Ausztrália (AUS) (75 – 66 férfi, 9 nő)
•  Ausztria (AUT) (144 – 113 férfi, 31 nő)
•  Belgium (BEL) (152 – 132 férfi, 20 nő)
•  Bermuda (BER) (12 – 10 férfi, 2 nő)
•  Brazília (BRA) (70 – 59 férfi, 11 nő)
•  Brit Guyana (GUY) (4 – 4 férfi)
•  Burma (BIR) (4 – 4 férfi)
•  Ceylon (CEY) (7 – 7 férfi)
•  Chile (CHI) (54 – 50 férfi, 4 nő)
•  Csehszlovákia (TCH) (87 – 73 férfi, 14 nő)
•  Dánia (DEN) (162 – 144 férfi, 18 nő)
•  Dél-afrikai Unió (SAF) (35 – 34 férfi, 1 nő)
•  Dél-Korea (KOR) (46 – 45 férfi, 1 nő)
•  Egyesült Államok (USA) (300 – 262 férfi, 38 nő)
•  Egyiptom (EGY) (85 – 85 férfi)
•  Finnország (FIN) (129 – 123 férfi, 6 nő)
•  Franciaország (FRA) (316 – 279 férfi, 37 nő)
•  Fülöp-szigetek (PHI) (26 – 26 férfi)
•  Görögország (GRE) (61 – 60 férfi, 1 nő)
•  Hollandia (HOL) (149 – 115 férfi, 34 nő)
•  India (IND) (79 – 79 férfi)
•  Irak (IRQ) (11 – 11 férfi)
•  Irán (IRI) (36 – 36 férfi)
•  Írország (IRL) (73 – 68 férfi, 5 nő)
•  Izland (ISL) (20 – 17 férfi, 3 nő)
•  Jamaica (JAM) (13 – 9 férfi, 4 nő)
•  Jugoszlávia (YUG) (90 – 79 férfi, 11 nő)
•  Kanada (CAN) (118 – 100 férfi, 18 nő)
•  Kínai Köztársaság (ROC) (31 – 31 férfi)
•  Kolumbia (COL) (6 – 6 férfi)
•  Kuba (CUB) (53 – 53 férfi)
•  Lengyelország (POL) (37 – 30 férfi, 7 nő)
•  Libanon (LIB) (8 – 8 férfi)
•  Liechtenstein (LIE) (2 – 2 férfi)
•  Luxemburg (LUX) (45 – 42 férfi, 3 nő)
•  Magyarország (HUN) (128 – 107 férfi, 21 nő)
•  Málta (MLT) (1 – 1 férfi)
•  Mexikó (MEX) (88 – 81 férfi, 7 nő)
•  Monaco (MON) (4 – 4 férfi)
•  Nagy-Britannia (GBR) (398 – 331 férfi, 67 nő)
•  Norvégia (NOR) (81 – 77 férfi, 4 nő)
•  Olaszország (ITA) (213 – 193 férfi, 20 nő)
•  Pakisztán (PAK) (35 – 35 férfi)
•  Panama (PAN) (1 – 1 férfi)
•  Peru (PER) (41 – 41 férfi)
•  Portugália (POR) (48 – 48 férfi)
•  Puerto Rico (PUR) (9 – 9 férfi)
•  Spanyolország (ESP) (65 – 65 férfi)
•  Svájc (SUI) (181 – 173 férfi, 8 nő)
•  Svédország (SWE) (181 – 162 férfi, 19 nő)
•  Szingapúr (SIN) (1 – 1 férfi)
•  Szíria (SYR) (1 – 1 férfi)
•  Trinidad és Tobago (TRI) (5 – 5 férfi)
•  Törökország (TUR) (58 – 57 férfi, 1 nő)
•  Új-Zéland (NZL) (7 – 6 férfi, 1 nő)
•  Uruguay (URU) (61 – 60 férfi, 1 nő)
•  Venezuela (VEN) (1 – 1 férfi)

Olimpiai versenyszámok

Az olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százötven versenyszámot rendeztek. A férfi torna lólengés számában az első helyen hármas holtverseny alakult ki, így ebben a számban három olimpiai bajnokot avattak. A művészeti versenyek díjazottjait nem feltüntető éremtáblázatban így százharminchat versenyszám százharmincnyolc aranyérmese szerepel.

A hivatalos program a következő versenyszámokat tartalmazta:

Versenyszámok az 1948. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat		nyílt
	férfi	női	férfi	női		összesen
Atlétika	22	8	2	1	0	33
Birkózás	16	0	0	0	0	16
Evezés	1	0	6	0	0	7
Gyeplabda	0	0	1	0	0	1
Kajak-kenu	4	1	4	0	0	9
Kerékpározás	3	0	3	0	0	6
Kosárlabda	0	0	1	0	0	1
Labdarúgás	0	0	1	0	0	1
Lovaglás	3	0	3	0	0	6
Műugrás	2	2	0	0	0	4
művészeti versenyek	0	0	0	0	14	14
Ökölvívás	8	0	0	0	0	8
Öttusa	1	0	0	0	0	1
Sportlövészet	4	0	0	0	0	4
Súlyemelés	6	0	0	0	0	6
Torna	7	0	1	1	0	9
Úszás	5	4	1	1	0	11
Vitorlázás	1	0	4	0	0	5
Vívás	3	1	3	0	0	7
Vízilabda	0	0	1	0	0	1
Összesen	86	16	31	3	14	150

Éremtáblázat

Harminchét ország nyert érmet. A házigazda brit csapat az éremtáblázaton a tizenkettedik helyen végzett. Az éremtáblázat a művészeti versenyek díjazottjait nem tünteti fel.

(A táblázatban a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes oszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

1.	Egyesült Államok (USA)	38	27	19	84
2.	Svédország (SWE)	16	11	17	44
3.	Franciaország (FRA)	10	6	13	29
4.	Magyarország (HUN)	10	5	12	27
5.	Olaszország (ITA)	8	11	8	27
6.	Finnország (FIN)	8	7	5	20
7.	Törökország (TUR)	6	4	2	12
8.	Csehszlovákia (TCH)	6	2	3	11
9.	Svájc (SUI)	5	10	5	20
10.	Dánia (DEN)	5	7	8	20
Összesen		138	135	138	411

Magyar részvétel

Az olimpián 182 sportoló képviselte Magyarországot. Az ország súlyos nehézségei ellenére sikerült túlszárnyalni az 1936. évi nyári olimpiai játékokon elért eredményt: a magyar sportolók összesen 28 érmet, 10 arany-, 5 ezüst- és 13 bronzérmet nyertek. A helyezések alapján számított 199 olimpiai pont 65-tel több mint az előző olimpián elért eredmény.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1948. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

Közvetítések

A Magyar Rádió ezúttal is élőben, a helyszínről számolt be a játékokról, a riporterek Szepesi György és Gulyás Gyula voltak.

Források

• olympic-museum.de: Hivatalos jelentés az 1948. évi nyári olimpiáról (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. március 11.)
• olympic.org: London 1948 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 21.)
• mob.hu: London, 1948 (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 21.)
• sports-reference.com: 1948 London Summer Games (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 21.)
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
• Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
• Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 1948. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.

• A Nemzetközi Olimpiai Bizottság adatbázisa
• 1948, London – béke a romok között