„Škoda Holding” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: fi:Škoda |
a clean up, replaced: I. világháború → Első világháború, II. világháború → Második világháború (2), {{Commons| → {{commonskat|, villamos mozdony → villamosmozdony AWB |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
alkalmazottak = 3,600 | |
alkalmazottak = 3,600 | |
||
iparág = [[Konglomeráció]] | |
iparág = [[Konglomeráció]] | |
||
termékek = [[turbinák]]<br />[[ |
termékek = [[turbinák]]<br />[[villamosmozdony]]ok<br />[[Villamos]]ok<br />[[Vasúti járművek]]<br />[[trolibusz]]ok| |
||
bevétel = {{profit}} [[Euro|€]]262 [[million]] (2005) | |
bevétel = {{profit}} [[Euro|€]]262 [[million]] (2005) | |
||
honlap = http://www.skoda.cz/ |
honlap = http://www.skoda.cz/ |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
* Škoda Transportation s.r.o.<ref>S.r.o. – Společnost s ručením omezeným; Korlátolt felelősségű társaság (Kft)</ref> – Közlekedési eszközök ([[villamos]]ok, [[motorvonat]]ok, [[metró]]szerelvények, [[villamosmozdony]]ok) gyártásával foglalkozó vállalat, központja Plzeňben van. |
* Škoda Transportation s.r.o.<ref>S.r.o. – Společnost s ručením omezeným; Korlátolt felelősségű társaság (Kft)</ref> – Közlekedési eszközök ([[villamos]]ok, [[motorvonat]]ok, [[metró]]szerelvények, [[villamosmozdony]]ok) gyártásával foglalkozó vállalat, központja Plzeňben van. |
||
* Škoda Electric s.r.o. – [[Trolibusz]]ok, elektromos motorok és vezérlőberendezések gyártásával foglakozó vállalat, Plzeňben működik. |
* Škoda Electric s.r.o. – [[Trolibusz]]ok, elektromos motorok és vezérlőberendezések gyártásával foglakozó vállalat, Plzeňben működik. |
||
* ČKD Vagonka – Dízel és villamos motorvonatok gyártásával foglalkozó vállalat, Plzeňben működik.<ref>[http://www.vagonka.cz Úvodní → Úvod - ŠKODA VAGONKA a.s<!-- Robot generálta cím -->] |
* ČKD Vagonka – Dízel és villamos motorvonatok gyártásával foglalkozó vállalat, Plzeňben működik.<ref>[http://www.vagonka.cz Úvodní → Úvod - ŠKODA VAGONKA a.s<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
||
* Škoda Ostrov s.r.o. – Trolibusz alkatrészeket előállító plzeňi vállalat. |
* Škoda Ostrov s.r.o. – Trolibusz alkatrészeket előállító plzeňi vállalat. |
||
* VÚKV a.s. – [[Prága|Prágában]] működő cég, amely vasúti járművek tervezésével, fejlesztésével és tesztelésével foglakozik.<ref>[http://www.vukv.cz/ VUKV a.s<!-- Robot generálta cím -->] |
* VÚKV a.s. – [[Prága|Prágában]] működő cég, amely vasúti járművek tervezésével, fejlesztésével és tesztelésével foglakozik.<ref>[http://www.vukv.cz/ VUKV a.s<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
||
* Sibelektroprivod – A [[Novoszibirszk]]ben működő vállalat a keleti piacokra készülő trolibuszokhoz, villamosokhoz és motorvonatokhoz gyárt elektromos hajtás-rendszereket. |
* Sibelektroprivod – A [[Novoszibirszk]]ben működő vállalat a keleti piacokra készülő trolibuszokhoz, villamosokhoz és motorvonatokhoz gyárt elektromos hajtás-rendszereket. |
||
* Ganz– Škoda Közlekedési Zrt. – A [[budapest]]i székhelyű cég, amely trolibuszokat gyárt. A céget a csődbe ment Ganz–Transelektro felvásárlásával hozta létre a Škoda. |
* Ganz– Škoda Közlekedési Zrt. – A [[budapest]]i székhelyű cég, amely trolibuszokat gyárt. A céget a csődbe ment Ganz–Transelektro felvásárlásával hozta létre a Škoda. |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
A Škoda további termékei a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok.<br /> |
A Škoda további termékei a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok.<br /> |
||
A Škoda [[atomerőmű]]vek számára reaktortartályt is gyárt. A [[paks]]i atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki.<br /> |
A Škoda [[atomerőmű]]vek számára reaktortartályt is gyárt. A [[paks]]i atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki.<br /> |
||
A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, de a fegyvergyártással már a [[ |
A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, de a fegyvergyártással már a [[Második világháború]] után felhagytak. |
||
== A gyár történelme == |
== A gyár történelme == |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
A céget Emil Škoda alapította [[1889]]-ben ([[cseh nyelv|cseh]] neve:Škodovy závody). A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda [[1911]] óta volt kapcsolatban a [[Václav Laurin]] és [[Václav Klement]] által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a '''L&K'''-el. A '''Hispano Suiza''' luxusautó licencét (amit '''Superb''' néven gyártottak), úgy vette meg a Škoda; hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.<br /> |
A céget Emil Škoda alapította [[1889]]-ben ([[cseh nyelv|cseh]] neve:Škodovy závody). A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda [[1911]] óta volt kapcsolatban a [[Václav Laurin]] és [[Václav Klement]] által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a '''L&K'''-el. A '''Hispano Suiza''' luxusautó licencét (amit '''Superb''' néven gyártottak), úgy vette meg a Škoda; hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.<br /> |
||
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és teher gépjárműveken kívül ekkor már [[mozdony]]okat, [[hid]]akat, [[fegyver]]eket is gyártott.<br /> |
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és teher gépjárműveken kívül ekkor már [[mozdony]]okat, [[hid]]akat, [[fegyver]]eket is gyártott.<br /> |
||
[[1920]] környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a [[Bächer]] céggel közösen. A '''P4'''-esre keresztelt járműből 51 készült az [[ |
[[1920]] környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a [[Bächer]] céggel közösen. A '''P4'''-esre keresztelt járműből 51 készült az [[Első világháború]] kezdetéig. A [[Puch]] és a [[Fiat]] még az eke licencét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontájra szállítottak; [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikába]], [[Spanyolország]]ba és [[Ausztria|Ausztriába]] is. A P4-es eke egy feljesztett változata az '''Excelsior''' pár évvel az eredeti modell után megjelent, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből. <br /> |
||
[[1923]]. [[december 15.|december 15-én]] jegyzik be a "Szárnyaló Nyilat", mint márkavédjegyet.<br /> |
[[1923]]. [[december 15.|december 15-én]] jegyzik be a "Szárnyaló Nyilat", mint márkavédjegyet.<br /> |
||
[[1925]]-ben a '''L&K''' társaságot az alapítói átadták a Škodának.<br /> |
[[1925]]-ben a '''L&K''' társaságot az alapítói átadták a Škodának.<br /> |
||
49. sor: | 49. sor: | ||
[[1936]]-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó. |
[[1936]]-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó. |
||
[[Fájl:Panzerkampfwagen 38 3.jpg|jobbra|bélyegkép|Panzer 38]] |
[[Fájl:Panzerkampfwagen 38 3.jpg|jobbra|bélyegkép|Panzer 38]] |
||
A [[ |
A [[Második világháború]] változásokat hozott a gyár termelésében. Elkeztek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A '''256'''-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500 kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t [[1943]]-ig.<br /> |
||
A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek; pl: a '''Panzer''' '''35''' és '''38'''. Speciális '''RSO''' traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket [[Ferdinand Porsche]] tervezett és próbált ki. |
A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek; pl: a '''Panzer''' '''35''' és '''38'''. Speciális '''RSO''' traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket [[Ferdinand Porsche]] tervezett és próbált ki. |
||
A gyár később felhagyott a fegyvergyártással. |
A gyár később felhagyott a fegyvergyártással. |
||
68. sor: | 68. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{ |
{{commonskat|Škoda Works}} |
||
* [http://www.skoda.cz A Škoda Holding hivatalos oldala (csehül és angolul)] |
* [http://www.skoda.cz A Škoda Holding hivatalos oldala (csehül és angolul)] |
||
* [http://autostesztek.com/skoda Skoda modellek magyar nyelvű autótesztjei] |
* [http://autostesztek.com/skoda Skoda modellek magyar nyelvű autótesztjei] |
||
75. sor: | 75. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Skodaholding}} |
{{DEFAULTSORT:Skodaholding}} |
||
[[Kategória:Csehország gazdasága]] |
[[Kategória:Csehország gazdasága]] |
||
[[Kategória:Csehország közlekedése]] |
[[Kategória:Csehország közlekedése]] |
A lap 2011. október 30., 00:18-kori változata
Škoda Holding | |
[[Fájl:Škoda logo|150px]] | |
Típus | magáncég |
Alapítva | 1859 |
Névadó | Emil Škoda |
Megszűnt | 2018 |
Székhely | Plzeň, Csehország |
Alapító |
|
Iparág | Konglomeráció |
Forma | cseh részvénytársaság |
Termékek | turbinák villamosmozdonyok Villamosok Vasúti járművek trolibuszok |
Árbevétel | €262 million (2005) |
Alkalmazottak száma | 3,600 |
Anyavállalata | Reichswerke AG für Waffen-und Maschinenbau Hermann Göring |
Leányvállalatai | Omnipol Handels AG |
A(z) Škoda Holding weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Holding témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Škoda Holding, korábban Škoda Művek egy cseh ipari cégcsoport, amely energetikai berendezéseket és közlekedési eszközöket gyárt. A cég elődjét, a Škoda Műveket 1859-ben alapította Emil Škoda, Plzeňben. A cég hamar Csehország legnagyobb fegyver és tömegközlekedési eszközt gyártó vállalatává vált.
Škoda néven jelenleg a Volkswagen cégcsoport gyárt személygépkocsikat. Lásd: Škoda Auto.
A Škoda Holding felépítése
- Škoda Power a.s.[1] – Energetikai berendezéseket (gőzturbinákat, hőcserélőket, kondenzátorokat, atomreaktorokat) gyártó vállalat, központja Plzeňben található.
- Škoda Power Pvt. Ltd. – A Škoda Holding erőművi berendezések gyártásával és telepítésével foglalkozó indiai vállalata, amely Delhiben működik.
- Škoda Jinma Turbine Ltd. – A Škoda Holding és a kínai Guangzhou Guangzhong Enterprise Group Corporation közös vállalata, amely gőzturbinákat és egyéb erőművi berendezéseket állít elő.
- Škoda Transportation s.r.o.[2] – Közlekedési eszközök (villamosok, motorvonatok, metrószerelvények, villamosmozdonyok) gyártásával foglalkozó vállalat, központja Plzeňben van.
- Škoda Electric s.r.o. – Trolibuszok, elektromos motorok és vezérlőberendezések gyártásával foglakozó vállalat, Plzeňben működik.
- ČKD Vagonka – Dízel és villamos motorvonatok gyártásával foglalkozó vállalat, Plzeňben működik.[3]
- Škoda Ostrov s.r.o. – Trolibusz alkatrészeket előállító plzeňi vállalat.
- VÚKV a.s. – Prágában működő cég, amely vasúti járművek tervezésével, fejlesztésével és tesztelésével foglakozik.[4]
- Sibelektroprivod – A Novoszibirszkben működő vállalat a keleti piacokra készülő trolibuszokhoz, villamosokhoz és motorvonatokhoz gyárt elektromos hajtás-rendszereket.
- Ganz– Škoda Közlekedési Zrt. – A budapesti székhelyű cég, amely trolibuszokat gyárt. A céget a csődbe ment Ganz–Transelektro felvásárlásával hozta létre a Škoda.
Škoda termékek
A Škoda nem csak személy- és haszongépjárműveket, hanem villamosokat (ČKD) és trolibuszokat is gyárt már alapítása óta.
A márkához tartozott a Praga, a Liaz és a Tatra teherautók gyártása is.
A Škoda további termékei a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok.
A Škoda atomerőművek számára reaktortartályt is gyárt. A paksi atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki.
A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, de a fegyvergyártással már a Második világháború után felhagytak.
A gyár történelme
1899–1945
A céget Emil Škoda alapította 1889-ben (cseh neve:Škodovy závody). A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda 1911 óta volt kapcsolatban a Václav Laurin és Václav Klement által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a L&K-el. A Hispano Suiza luxusautó licencét (amit Superb néven gyártottak), úgy vette meg a Škoda; hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és teher gépjárműveken kívül ekkor már mozdonyokat, hidakat, fegyvereket is gyártott.
1920 környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a Bächer céggel közösen. A P4-esre keresztelt járműből 51 készült az Első világháború kezdetéig. A Puch és a Fiat még az eke licencét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontájra szállítottak; Dél-Afrikába, Spanyolországba és Ausztriába is. A P4-es eke egy feljesztett változata az Excelsior pár évvel az eredeti modell után megjelent, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből.
1923. december 15-én jegyzik be a "Szárnyaló Nyilat", mint márkavédjegyet.
1925-ben a L&K társaságot az alapítói átadták a Škodának.
1930-ban megalakul az ASAP (Akciová spolencnost pro automobilový prumysl) az Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a Škoda tulajdonát képezte. Az átalakítást az indokolta, hogy a belföldi személyautó-piacon csak a 3. helyen álltak.
Az 1933-as évben az autógyár 1550 alkalmazottja 1607db járművet készített, ami csak fele az 1932-es eredményeknek. Ebben az évben jelenik meg a 420-as modell; (később Standard, majd Popular néven árulták) ez lesz minden mladá boleslavi autó "öregapja". (A típus "egyenesági" leszármazotja a "régi" Octavia, Felicia is.)
1936-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó.
A Második világháború változásokat hozott a gyár termelésében. Elkeztek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A 256-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500 kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t 1943-ig.
A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek; pl: a Panzer 35 és 38. Speciális RSO traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket Ferdinand Porsche tervezett és próbált ki.
A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.
1948–1990
1948-ban, a kommunista hatalomátvételt követően államosították a gyárat. Az ASAP-ot átalakítják; megszületik az AZNP (Automobilové závody národní podnik). A gyár még sokáig "megélt" a háború előtti technikából; a Jawa motorkerékpár, Tatra teherautó és a Zetor traktor fogalom maradt. 1950-es években személyautók gyártását átszervezték; mivel a Tatra haditermelését fokozni akarták ezért a Tatra 600 személyautók és a Tatra 805 teherautók is Mladá Boleslavban készültek.
1990-től
A cég privatizációja a 1989-től 1992-ig tartott. A személyautókat gyártó részleget, az AZNP-t 1991. március 28-án vette át a Volkswagen. 2000-ben alakul meg a Škoda Holding.
A logó története
A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről elnevezték az emblémát „Vörös Indián”-nak.
A jelenlegi formájú emblémát 1924 óta használja a Škoda. Az embléma nagyjából nem változott az évek során csak 1991-ben a privatizációk közben esett át egy "verzió frissítésen". Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.