Sebestyén Géza (színművész, 1878–1936)
| Sebestyén Géza | |
 | |
| Született | Stern Jakab 1878. február 11.[1] Kurd |
| Elhunyt | 1936. április 2. (58 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1899) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sebestyén Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sebestyén Géza, Stern Jakab[3] (Kurd, 1878. február 11.[4] – Budapest, 1936. április 2.)[5] színész, színigazgató.
Életpályája
[szerkesztés]Stern Zsigmond és Wirth Gizella fiaként született. A Sebestyén család öt fiúgyermeke közül négy, Géza, Jenő, Dezső és Mihály választotta a színészi pályát, a legfiatalabb, Béla, az MTK és a magyar válogatott híres futballistája lett. Sebestyén Géza a Színiakadémia elvégzése után Pécsett debütált 1899. április 1-jén Shakespeare Velencei kalmárjában, Shylock szerepében. 1902-ben a Buda–Temesvári társulatban játszott, majd 1905-ben került pályafutása fontos állomására, Kolozsvárra. A Farkas utcai kőszínház egyik fontos előadása volt a Bánk bán, amelyben Sebestyén Géza Petur bánt alakította (Gertrudist vendégként Jászai Mari játszotta, egyéb szerepekben Rajnai Gábort, Janovics Jenőt, Aczél Ilonát, Király Ernőt láthatta a közönség). Innen került 1909-ben a Pesti Magyar Színházhoz, ahol vezető színész lett, s közben játszott a Nemzeti Színházban is. Főleg az intrikus szerepekben alakított nagyot, pedig ez élesen szemben állt civil egyéniségével: vidám, társaságkedvelő, bohém ember volt. 1911. november 21-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Dénes Jolán (1882–1956)[6] színésznővel, Kohn Lajos és Berger Janka lányával.[7]
1914-ben átvette a Krecsányi Ignác-féle Buda–Temesvári Színház vezetését, majd 1920-ban ő lett a Buda–Miskolci Színház igazgatója is. A temesvári és a miskolci társulatból remek együttest kovácsolt össze. A Budai Színkör fából készült épületét átalakíttatta, ahol a miskolci repertoárdarabok utáni nyári produkciókkal, elsősorban operettekkel aratott nagy sikereket. Többek között Honthy Hanna, Kabos Gyula és Csortos Gyula neve vonzotta a közönséget. Sebestyén kiváló kapcsolatot teremtett a közönséggel, igen népszerű direktor volt Miskolcon és Budán is. 1924. november 14-én a pesti Városi Színháznak is ő lett az igazgatója. Ezt a „többszínházas” lehetőséget kiválóan használta fel darabok és színészek cseréjére. Sebestyén Géza 1926-ban távozott Miskolcról, helyét öccse, Mihály vette át. Tíz évvel később hunyt el Budapesten. Emlékére Sebestyén Géza-emlékünnepséget rendeztek a Miskolci Nemzeti Színházban, ami tulajdonképpen a Sebestyén-éra végét is jelentette Miskolcon. A második zsidótörvény értelmében ugyanis zsidó ember nem tölthetett be színházakban olyan állást, amely befolyással volt az adott színház szellemi irányvonalára.
Egész pályafutása során szívélyes kapcsolatot ápolt a színházért felelős személyekkel, intézményekkel is. 1931-től 1936-ig elnöke volt az Országos Színészegyesületnek, ezt megelőzően pedig huszonöt évig a tanácsosa volt. Amikor az új Nemzeti Színház felépítésére gyűjtést indítottak, ő volt az első adakozó: 1923 januárjában tízezer koronát ajánlott fel a nemes célra.
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Shylock (William Shakespeare: A velencei kalmár)
- Harpagon (Molière: A fösvény)
- Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Le Bret (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac)
- Barna Gábor (Földes Imre: Hivatalnok urak)
- Metternich (Rostand: A sasfiók)
- Csorba Márton (Csepreghy Ferenc: A sárga csikó)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13692.htm, Sebestyén Géza, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 103786/1906. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 790. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 47. oldal 16. sor
- ↑ Születési bejegyzése a hőgyészi izraelita hitközség születési akv. 931/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 611/1936.
- ↑ Sebestyén Gézáné Dénes Jolán halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1828/1956. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. kerületi állami házassági akv. 1529/1911. folyószáma alatt.
_sz%C3%ADnigazgat%C3%B3_s%C3%ADrja.jpg)
Források
[szerkesztés]- Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc megyei jogú város. 2008. 226–228. o. ISBN 9630647354
- Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből. Dobrossy István, Gyarmati Béla (szerk.). Miskolc: Nazar Bt. 2007. 104–106. o. ISBN 9789630627757
- szerk.: Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon 1000–1990. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 12.
- Alpár, Ágnes (2003. február 11.). „Az operett titkait tanította a Városiban”. Népszabadság. [2011. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- Magyar színházművészeti lexikon Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
További információk
[szerkesztés]- Sebestyén Géza sírjának fotója Hozzáférés: 2010. szeptember 12.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest. Magyar zsidó lexikon. 1929. 780. o. Online elérés
