Gábor József (operaénekes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gábor József
Kossak József felvétele
Kossak József felvétele
Született 1879. október 15.
Balassagyarmat
Elhunyt 1929. május 14. (49 évesen)
Foglalkozása
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor József témájú médiaállományokat.

Gábor József, 1901-ig Gráber József István (Balassagyarmat, 1879. október 15.[1] – Illéspuszta (Balassagyarmat határában), 1929. május 14.) énekes (tenor), rendező, színész, műfordító.

Életútja[szerkesztés]

Gráber Károly trencséni születésű, izraelita vallású, királyi járásbírósági végrehajtó és Schmidt Gizella fia. Tizenhét éves korában beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, majd 1899 júliusában a Vígszínház tagja lett, ahol ez év szeptember 4-én mutatkozott be »A férj vadászni jár« című vígjáték Gontrand szerepében. Mint vígjátéki színésznek sok szép sikere volt, azonban nemsokára énekessé képezte ki magát és elszerződött a Népszínházhoz, ahol azon időben Porzsolt Kálmán volt az igazgató. Itt a többi közt Eisensteint énekelte »A denevér«-ben, Parist a »Szép Heléná«-ban, Pálmay Ilka oldalán. 1900. szeptember havától elszerződött az Operaházhoz, lírai tenoristának. De hamarosan elutazott Olaszországba tanulmányútra, majd Berlinbe ment és külföldi útjáról tudósításokat írt a »Pesti Napló«-ba. Azután 1913-ban visszajött, nagyon sokszor énekelt egy-egy szezonban és igen jelentékeny sikereket aratott hajlékony, szép hangjával, páratlan muzikalitásával mind lírai, mind Wagner-szerepekben. 1916-ban állandó vendégként leszerződött a Vígszínházhoz. 1925. július havában az Operaház rendezője lett. Parsifáltól, Tannhäusertől, a Nürnbergi mesterdalnokok Dávidjától lefelé mindent énekelt. Amikor 1922-ben az Operaház olyan anyagi bajokkal küzdött, hogy sehonnan sem tudta fedezni veszteségeit, akkor Gábor nyakába vette a várost, és mindent elkövetett, hogy pénzt szerezzen az Operaháznak. Megalapította az »Operaház barátainak társaságát« és e társaság tagjainak anyagi hozzájárulásával megakadályozta, hogy bezárják az intézményt. Egy sereg embert megmentett a B-listától, attól, hogy hirtelen kenyér nélkül maradjanak. Gábor József tökéletesen tudott olaszul. Műfordító is volt; ő fordította le Lengyel Menyhért »Taifun« c. drámáját, amelyet ebben a fordításban játszottak Olaszországban. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

  • Eisenstein (ifj. J. Strauss: A denevér)
  • Pedrillo (Mozart: Szöktetés a szerájból)
  • Tannhäuser (Wagner)
  • Rodolphe (Puccini: Bohémélet)
  • Loge (Rajna kincse)
  • Heródes (Salome)

Fontosabb rendezése[szerkesztés]

  • Sztravinszkij: Petruska (1926, bem.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.