Sankt Egyden am Steinfeld

Sankt Egyden am Steinfeld
Saubersdorf
Sankt Egyden am Steinfeld címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Neunkircheni járás
Irányítószám	2731, 2624
Körzethívószám	02638
Forgalmi rendszám	NK
Népesség
Teljes népesség	1924 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	350 m
Terület	26,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 46′ 54″, k. h. 16° 06′ 12″47.781666666667, 16.103333333333
Sankt Egyden am Steinfeld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Egyden am Steinfeld témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sankt Egyden am Steinfeld osztrák község Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 1979 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Sankt Egyden am Steinfeld a Neunkircheni járásban

A Szt. Egyed-plébániatemplom

A saubersdorfi kastély

Sankt Egyden am Steinfeld Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Bécsi-medence délnyugati részén lévő Steinfelden, a Johannesbach folyó mentén. Területének 43,1%-a erdő. Az önkormányzat 5 településrészt illetve falut egyesít: Gerasdorf am Steinfeld (325 lakos 2019-ben), Neusiedl am Steinfeld (431), St. Egyden am Steinfeld (224), Saubersdorf (607) és Urschendorf (392).

A környező önkormányzatok: délre Breitenau és Neunkirchen, délnyugatra Würflach, nyugatra Willendorf, északra Winzendorf-Muthmannsdorf és Weikersdorf am Steinfelde, északkeletre Bécsújhely.

Története

A község területe a római korban is lakott volt. 2008-ban egy majorság maradványait tárták fel a régészek. Egy római sírkövet is találtak korábban, de azt az 1970-es években ellopták. Itt haladt át a Savaria-Vindobona római út is.

Egyházközsége sokáig Fischaunak volt alárendelve. A 15. században a falu akkori birtokosai, a Puchheimek Mátyás magyar király oldalára álltak, ezért Mátyás halála után III. Frigyes császár elvette tőlük a birtokot és a bécsi Szt. István-székesegyház kanonokjainak adományozta. A reformáció alatt a lakosok nagy része protestánssá, majd az ellenreformáció hatására ismét katolikussá vált. A falut Mátyás háborúi, a török háborúk és a Rákóczi-szabadságharc idején is kifosztották.

Gerasdorf kastélya a Habsburgok tulajdonában volt; a második világháború után fiatalkorúak börtönévé alakították át. A 19. század közepén megépült a Déli vasút, amelynek legközelebbi állomása 5 km-re volt a falutól. 40 évvel később elkészült a Schneebergbahn, valamint csipkegyárat alapítottak Urschendorfban. Még a 19. században kiépült a Bécset ellátó vízvezetékrendszer. Ehhez kapcsolódóan a második világháború után itt készült el az ország legnagyobb magas-víztározója.

Lakosság

A Sankt Egyden am Steinfeld-i önkormányzat területén 2019 januárjában 1979 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 95,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 81,2%-a római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 1,1% mohamedánnak, 11,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német mellett (96%) a legnagyobb nemzetiségi csoportot a magyarok alkották 1,3%-kal (23 fő).

2016	1 902
2018	1 924

Látnivalók

• a Szt. Egyed-plébániatemplom
• a saubersdorfi kastély és kápolnája
• az urschendorfi kastély
• a volt gerasdorfi kastély barokk portálja
• a 18. századi Szt. Flórián-szobor

Források

• A település honlapja
• 31831 – St. Egyden am Steinfeld Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a St. Egyden am Steinfeld című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.