Raach am Hochgebirge
| Raach am Hochgebirge | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Neunkircheni járás (1985. január 1. – ) | ||
| Irányítószám | 2640 | ||
| Körzethívószám | 02662 | ||
| Forgalmi rendszám | NK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 281 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 813 m | ||
| Terület | 13,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 38′ 36″, k. h. 15° 55′ 49″47.643333°N 15.930278°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 36″, k. h. 15° 55′ 49″47.643333°N 15.930278°E | |||
 | |||
| Raach am Hochgebirge weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Raach am Hochgebirge témájú médiaállományokat. | |||
Raach am Hochgebirge osztrák község Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 309 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Raach am Hochgebirge Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Wechsel-hegység semmeringi része és a Buckligen Welt dombsága között. Területének 70,4%-a erdő. Az önkormányzat 4 településrészt, illetve falut egyesít: Raach am Hochgebirge (163 lakos 2019-ben), Schlagl (77), Sonnleiten (64) és Wartenstein (5).
A környező önkormányzatok: északra Enzenreith, északkeletre Altendorf, keletre Kirchberg am Wechsel, délre Otterthal, délnyugatra Trattenbach, nyugatra Schottwien, északnyugatra Gloggnitz.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Raachot először 1130-ban említik, amikor egy bizonyos Reginboto Longus lovag két itteni jobbágytelket adományozott a formbachi apátságnak.
Wartenstein várát a 12. században építették, első ismert ura Hermannus de Wartenstein 1190-ből. Az erőd a 14. században hercegi tulajdonba került, akik időnként elzálogosították, pl III. Lipót a Cillei grófoknak. 1487-ben Mátyás magyar király harc nélkül megszállta a várat, majd 1529-ben a Bécset ostromló törökök lerombolták. A wartensteni uradalmat 1609-ben Georg Bernhard von Urschenbeck vásárolta meg, majd Georg Andreas von Petschowitzhoz került aki az 1640-es években renoválta az erődöt. A franciák 1809-ben feldúlták és a romos állagú épületet 1870-ben a Liechtensteinek vásárolták meg. Franziska von Liechtenstein romantikus stílusban újjáépíttette a várat. 1945-ben a világháború harcaiban Wartenstein megrongálódott; 1957-ben a svéd Axel Leonard Wenner-Gren vásárolta meg, aki helyrehozatta és alapítványa rendelkezésére bocsátotta. A vár ma is magántulajdonban van.
Az első raachi iskolát 1784-ben nyitották meg, II. József uralkodása idején.
1971-ben Raach am Hochgebirge, Trattenbach és Otterthal községeket egyesítették, majd 1985-ben a községek ismét önállóvá váltak.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Raach am Hochgebirge-i önkormányzat területén 2019 januárjában 309 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el a csúcspontját 508 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 97,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,5% az új (2004 utáni) EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 91,8%-a római katolikusnak, 3,3% evangélikusnak, 4,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben.
A lakosság számának változása:
| 2016 | 291 |
| 2018 | 281 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Wartenstein vára
- a Szt. Egyed-plébániatemplom
- hagyományosan Raachban rendezik meg minden évben az osztrák matematikai diákolimpiát
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- 31827 – Raach am Hochgebirge Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Raach am Hochgebirge című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
