Aspang-Markt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aspang-Markt
Aspang Markt-DSC 0045w.jpg
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Neunkircheni járás
Irányítószám 2870
Körzethívószám 02642
Forgalmi rendszám NK
Népesség
Teljes népesség1816 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság498 m
Terület5,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aspang-Markt (Ausztria)
Aspang-Markt
Aspang-Markt
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 33′ 21″, k. h. 16° 05′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 21″, k. h. 16° 05′ 29″
Aspang-Markt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aspang-Markt témájú médiaállományokat.

Aspang-Markt osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 1783 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Aspang-Markt a Neunkircheni járásban
Az aspangi kastély
A főtér szökőkútja, háttérben a Szt. Flórián-templom tornya

Aspang-Markt Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Wechsel-hegység keleti lábainál, a Großer Pestingbach és a Kohlgrabenbach folyók mentén. Az önkormányzat 3 településrészt, illetve falut egyesít: Aspang Markt, Ausschlag-Zöbern és Unteraspang.

Aspang-Marktot teljes egészében Aspangberg-Sankt Peter veszi körbe, annak enklávéja.

Története[szerkesztés]

A történészek feltételezése szerint a mai városrészek közül először Unteraspang jött létre, de a két folyó gyakori árvizei miatt a lakosság egy része magasabbra, a mai Aspang központjába költözött át. A település első említése 1220-ból származik, 1308-ban pedig mezővárosi jogokat kapott, amelyet 1527-ben megerősítettek. A város és a vár sokáig hercegi birtok volt, míg Szép Frigyes oda nem adományozta Niclas von Thernbergnek. A későbbiekben volt a Puchheimek, Pottendorfok, Pernsteinek, Königsbergek kezében, míg végül a Pergen családhoz jutott, amely a feudális birtokrendszer felbomlása után is 1902-ig birtokolta a kastélyt.

1809-ben a megszálló francia csapatok rekvirálása és fosztogatása elszegényítette a lakosságot. 1881-re megépült az Aspangot Béccsel összekötő vasútvonal és a kisváros gazdasági élete, valamint idegenforgalma fejlődésnek indult. A második világháborúban a vasút bombázása emberéleteket is követelt. A háború után a megszálló szovjetek elkobozták a kastélyt, mint német tulajdont, majd 1955 után a tartományi kormányzat vette át, majd szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának.

Lakosság[szerkesztés]

Az Aspang-Markt-i önkormányzat területén 2019 januárjában 1783 fő élt. A lakosságszám 1951-ben érte el a csúcspontját 2517 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 96,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,2% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,7%-a római katolikusnak, 2,6% evangélikusnak, 1% mohamedánnak, 2,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 11 magyar élt a mezővárosban.

A lakosság számának változása:

Látnivalók[szerkesztés]

Az unteraspangi Keresztelő Szt. János-templom
  • az aspangi kastélyt a 12. században alapították, a 16. és 19. században átépítették
  • az oberaspangi Szt. Flórián-plébániatemplom
  • az unteraspangi Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
  • az óváros 18. századi polgárházai
  • az automobilmúzeum

Híres aspangiak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aspang-Markt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)