Edlitz
| Edlitz | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Neunkircheni járás | ||
| Irányítószám | 2840, 2842 | ||
| Körzethívószám | 02644 | ||
| Forgalmi rendszám | NK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 934 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 454 m | ||
| Terület | 14,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 16° 07′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 16° 07′ 60″ | |||
| Edlitz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Edlitz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Edlitz osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 909 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Edlitz Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombvidékén, az Edlitzbach folyó mentén. Területének 50%-a erdő. Az önkormányzathoz egyetlen katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: északra és délre Thomasberg, keletre Lichtenegg, északnyugatra Grimmenstein.
Története[szerkesztés]
Edlitzet először 1192-ben említik, amikor egyházközsége önállóvá vált Brombergétől. Neve eredetére két elmélet ismert: az egyik szerint a szláv jedlica (fenyvespatak) szóból származik, a másik a nemes (Edel) szóra vezeti vissza.
A magyar-osztrák határon fekvő falut számos alkalommal dúlták ellenséges hadseregek és a járványok sem kímélték. Az 1349-es nagy pestis annyi áldozatot szedett, hogy külön temetőt létesítettek számukra. Bécs 1529-es ostromakor a törökök majdnem elkerülték a falut, csak a déli harangszó vezette őket Edlitz nyomára. 1608-ban a magyarok elrabolták és Kőszegre vitték Georg Hayden papot és csak 200 gulden váltságdíj fejében szabadulhatott.
Edlitzet 1590-ben már mezővárosként írták le, bár ekkor csak 14 házól állt. 1620-ban Bethlen Gábor hadai, 1707-ben Rákóczi kurucai fosztották ki a települést. 1815-ben Pálffy gróf utat építtetett Grimmensteinből Edlitzbe, majd meghosszabbítottak azt Kirchschlagon keresztül egészen Kőszegig. A mezőváros főutcája máig ezt a nyomvonalat követi. 1881-ben elérte a vasút a vidéket, bár Edlitznek meg kellett osztoznia Grimmensteinnel az állomáson. A vasút lehetővé tette az idegenforgalom megindulását, a bécsi polgárok jártak ki az itteni erdőkbe. 1972-ben a vendégéjszakák száma elérte a 32 ezret, és bár a mai adatok ennél szerényebbek, a turizmus máig fontos szerepet játszik Edlitz gazdaságában.
Lakosság[szerkesztés]
Az edlitzi önkormányzat területén 2019 januárjában 909 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el a csúcspontját 1057 fővel, azóta némi csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 2,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,1%-a római katolikusnak, 4,3% mohamedánnak, 2,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (92,6%) mellett a horvátok (2,2%), a magyarok (1,5%) és a törökök (1,2%) alkották.
A lakosság számának változása:
| 2016 | 923
|
| 2018 | 934
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a Szt. Vitus-plébániatemplomot 1492-ben erődtemplommá alakították át
- a 17. századi paplak
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- Marktgemeinde Edlitz (Hg.): Edlitz – unsere Heimatgemeinde. 2 Bde., 1992
- A település honlapja
- 31807 – Edlitz Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Edlitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
