Ugrás a tartalomhoz

Szent Család-templom (Barcelona)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sagrada Familia szócikkből átirányítva)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szent Család-templom (egyértelműsítő lap).
Szent Család-templom
2024-ben
2024-ben
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeBarcelonai főegyházmegye
Stílus
TervezőjeAntoni Gaudí
Alapadatok
Hosszúság90 m
Magasság138 m
Szélesség60 m
Elérhetőség
TelepülésSagrada Família
Elhelyezkedése
Szent Család-templom (Barcelona)
Szent Család-templom
Szent Család-templom
Pozíció Barcelona térképén
é. sz. 41° 24′ 13″, k. h. 2° 10′ 28″41.403690°N 2.174330°EKoordináták: é. sz. 41° 24′ 13″, k. h. 2° 10′ 28″41.403690°N 2.174330°E
Térkép
[
A Szent Család-templom weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Család-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Sagrada Família épülete

A Szent Család-templom (katalánul Sagrada Família), teljes nevén A Szent Család engesztelő temploma (Temple Expiatori de la Sagrada Família) vagy A Jövő Temploma római katolikus templom Spanyolországban, Katalónia fővárosában, Barcelonában, Antoni Gaudí mesterműve.

A templomot 2010. november 6-án XVI. Benedek pápa bazilika rangjára emelte és megszentelte.[1][2] (De nem katedrális – Barcelona katedrálisa a Santa Eulàlia katedrális, egy gótikus stílusú épület a középkorból.)

Az építése 1882-ben kezdődött és a tervek összetettsége miatt rendkívül lassan halad, jelenleg is munkálatok folynak rajta. Az építkezések várhatóan 2026-ra fejeződnek be, 144 év után.[3] Az épület az organikus építészet mintapéldánya, de sorolják a szecesszióhoz is, sőt kubista jegyeket is találtak rajta.

Története

[szerkesztés]

A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered, José María y Bocabella olyan bazilikát szeretett volna, amelyben gazdagok és szegények egyaránt imádkozhatnak. Alapítványa vásárolt egy 2 hektáros területet a város egyik akkori szegénynegyedében, amit ma a templomról La Sagrada Família negyednek hívnak. Az épület alapjait Francesc Paula de Villar tervezte, majd összeveszett az építtetőkkel, akik a munkával ezután Joan Martorellt, Barcelona egyházmegyei főépítészét keresték meg.

A Sagrada Família tornyai

Az első követ 1882-ben, Szent József napján helyezték el (Szent Józsefet az első vatikáni zsinat nyilvánította az egyetemes anyaszentegyház patrónusává). Bocabella alapította a Szent József-hívők Egyesületét, amely megvásárolta a területet.

1883-ban kapta meg Gaudí a templom készítésének feladatát. Életének további részét főként ennek a munkának szentelte, a templomot élete főművének tekintette. Gaudí bekapcsolódásával az eredetileg neogótikusnak tervezett templom építése egészen más irányt vett. Mikor Gaudí a hivatalos vezetőjévé vált ennek a projektnek, saját stílusára változtatta az egész épületet, kivéve a már meglévő Kriptát. Nagyon nagy energiát fektetett ebbe a projektbe, élete hátralévő 43 évében, főleg az utolsó 15 évben, amikor már csak ezzel foglalkozott.

A spanyol polgárháborúban antiklerikális (Orwell szerint anarchista, katalán) partizánok felgyújtották és lerombolták a félkész épület egy részét, Antoni Gaudí makettjeit, tervrajzait és a kriptában kialakított műhelyét.[4]

A templom 2006-ban lett Spanyolország leglátogatottabb idegenforgalmi látnivalója. Abban az évben már több mint 2 370 000 belépőjegyet adtak el az idelátogató turistáknak – ezzel megelőzte a madridi Pradót és a granadai Alhambrát.[5]

Leírása

[szerkesztés]
A még befejezetlen Szenvedés Kapuja
A még befejezetlen Szenvedés Kapuja
A Születés Kapuja
A Születés Kapuja
A kész templom modellje
A kész templom modellje

Alaprajza kereszt alakú. Öt hajós; főhajója délre mutat, és hossza az apszistól az északi végig 90 méter. 45 méter széles; ebből a főhajó 15 méter, az oldalhajók egyenként 7,5 méteresek. A rövidebb, három hajós kereszthajó 60 méteres hosszt és 30 méteres szélességet ér el: fő kereszthajó 15 méter, a mellékhajók 7,5 méteresek. Majdnem az egész templomot körülöleli egy oszlopos folyosó. Tartalmaz egy kápolnát, amelyet Szűz Mária mennybevételének tiszteletére szenteltek.

Belsejében sok a bonyolult mintázat, mint a spirális, homokvárra emlékeztető tornyok, amelyek tetejét a kubizmus által ihletett mértani alakzatok díszítik.

Stílusa

[szerkesztés]

Ahogy a legtöbb hosszú ideig épülő templomban, úgy a Szent Család-templomban is több stílus jegyei lelhetők fel. A Gaudí előtti építészek neokatalán épületet terveztek, amely a neogótikus irányzat egyik fajtája. Maga Gaudí a modernizmus szellemében alakította tovább. Különösen a Szenvedés Kapuja mutat modernista jegyeket.

Az építész személyes spiritualitása nagy hatással volt a tervezésre, amiben a természetet tekintette irányadónak. Emellett arra is ügyelt, hogy az építmény megfeleljen a funkciójának.

Külső megjelenése

[szerkesztés]

Tornyok

[szerkesztés]

Gaudí nagy függőleges álló templomot tervezett, hogy látható legyen a város bármelyik pontjáról és kiemelkedjen a többi épület közül. A Sagrada Famíliát 18 toronnyal tervezte, amelyek közül 12 az apostolok, 4 az evangélisták tiszteletére van szentelve; a fennmaradó két torony Jézus és Szűz Mária tiszteletét jeleníti meg. A tornyok különböző magasságúak: például a külső Születés tornyai 98 méteresek, 107 méteresek a középső Szenvedés tornyai.

Az apostolok tornyainak alakja püspöki pásztorbotra emlékeztet. Hosszú, függőleges rések díszítik őket. A színes, filigrán megmunkált toronysisakok az illető apostol mint védőszent nevét viseli arany kereszten. Néhány tornyot keskeny kőhidak kötnek össze.

A bazilika fő tornya a Jézus-torony, amely a tervek szerint az összes többi fölé emelkedik majd. A négyezet fölé emelik, és 170 méteres magasságával magasabb lesz a jelenlegi legmagasabb templomtoronynál, az ulmi székesegyház tornyánál. Ezt a magasságot úgy választották meg, hogy messziről is látni lehessen, de ne legyen magasabb a környező hegyeknél, hogy az ember műve ne magasodjon Istené fölé.

Homlokzatai

[szerkesztés]

2005-ben a Születés Kapuja felőli homlokzatot az UNESCO világörökség részévé választották.

  • A Szenvedés Kapuja (sp. Fachada de la Pasión, kat. façana de la Passió )
  • A Feltámadás Kapuja (sp. Fachada de la Gloria, kat. façana de la Glòria )

A Születés Kapuja keleten nyílik. Nagyrészt még Gaudí életében készült. Részletgazdagon ábrázolja Jézus születését, és a klasszikus katalán építészetet idézi.

A Szenvedés Kapuja a nyugati oldalon helyezkedik el. Gaudí halála után kezdték el, és még nincs készen. Nem olyan díszes, mint a vele szemben levő kapu. Egyszerűség, letisztultság, áttekinthetőség és nagy alakzatok jellemzik. Hat ferde oszlop támasztja, és három kapuzata van.

A Feltámadás Kapuját a déli oldalra tervezték. Még nem kezdték el. A tervek szerint 21 oszlopa lesz, és két kápolnája, egy a szentségeknek szentelve, és egy keresztelőkápolna. A tervezett lépcsősor helyét egyelőre egy háztömb foglalja el.

A kápolnákhoz, a körfolyosóba és a tulajdonképpeni bazilikához 11 kapun lehet belépni.

Belső terei

[szerkesztés]

A belső magasság nagyon nagy: az oldalhajók magassága 30 méter, a fő- és a kereszthajó 45 méter, a négyezet 60 méter, és az apszis boltozata 75 méter magas. A boltozatot kőoszlopok tartják, amelyek fákat ábrázolnak, ezért a tetejükön szétágaznak, és beolvadnak a mennyezetbe. A lomb is megjelenik. 2010-re elkészült a belső tér és az ablakokat is beüvegezték Joan Vila i Grau színes tervei alapján. Az oltárt XVI. Benedek pápa szentelte fel 2010. november 7-én.

Az apszis hét kápolnát tartalmaz, amelyek az örömnek és a gyásznak készültek. Itt az ablakokat természeti motívumok díszítik. Mindegyikhez két sekrestyét fognak berendezni.

Kripta

[szerkesztés]

A kripta az apszis alatt fekszik. Amikor Gaudí átvette a tervezést, már majdnem kész volt, ezért nem lehetett sokat változtatni rajta. Gaudí megemelte a magasságát, hogy fentről beengedje a fényt és a levegőt.

A kripta neogót stílusú. Alaprajza közel kör alakú, és megközelítően 120 négyzetméteres alapterületű, oldalán félkörben hét kápolnával, amelyek közül a középső Szent József tiszteletére van szentelve. Vele szemben három főkápolna áll, amelyeket két oldalról egy-egy további kápolna kísér. A középsőben mutatják be a szentmisét. Jobbra a montserrati szűz kápolnája, aki Katalónia védőszentje, és a Jézus-kápolna Josep Maria Bocabella i Verdaguers sírjával. A másik oldalon a szentségek kápolnája, és a kármeli Szent Szűz kápolnája, ahol Antoni Gaudí is nyugszik.

  • A három főkápolna
    A három főkápolna
  • A főoltár
    A főoltár
  • A montserrati Szent Szűz kápolnája
    A montserrati Szent Szűz kápolnája
  • A montserrati Szent Szűz ábrázolása
    A montserrati Szent Szűz ábrázolása
  • Kápolna a körfolyosón
    Kápolna a körfolyosón
  • A boltozat záróköve
    A boltozat záróköve
  • Kerengő a hét kápolnával
    Kerengő a hét kápolnával
  • Körfolyosó kápolnákkal
    Körfolyosó kápolnákkal
  • Lépcsősor
    Lépcsősor
  • Ajtó
    Ajtó

Vonalfelületek

[szerkesztés]

Gaudí a természetet tanulmányozva látta, hogy sok természeti alakzat megközelítőleg vonalfelület. Mivel a természetet tekintette tanítómesterének, kísérleti jelleggel bevezette a vonalfelületeket az építészetbe. A kísérletekhez a Colònia Güell-templom terveit használta. A később tervezett Szent Család-templomban a vonalfelületek kombinációit figyelhetjük meg, különösen a belső térben és a tetőtérben:

  • A boltozatok forgáshiperboloidok, hozzájuk becsatlakozó hiperbolikus paraboloidokkal.
  • Az ablakoknál mindezek mellett elliptikus hiperboloidokat is láthatunk.
  • Az oszlopok két ellenkező irányú csavarfelület metszetei.
  • A csigalépcsők tökéletes csavarfelületek.
  • Az eddigi nyolc, és majd a még nem álló négy kaputorony a dicsőség kapujánál egy korábbi tervezési fázisból származik. Ezeknek az alakja forgásparaboloid, és a szenvedés kapujánál elliptikus paraboloid, amelyek viszont nem vonalfelületek.
  • A négyezet és az apszis fölé építendő hat toronynak hiperbolikus parabolid felületekből kell összeállnia.

Ezáltal Gaudí lett az, aki a későbbi betonhéjépítészet által kedvelt formákat bevezette az építészetbe. Mivel ez az építési mód lehetetlenné teszi az iparilag sorozatgyártott elemek használatát, az építés csak lassan folytatható, hiszen minden követ egyenként kell a helyére igazítani.

Statika

[szerkesztés]
A Colònia Güell-templom függő statikamodelljének rekonstrukciója

Gaudí a Szent Család-templom statikáját a lényegesen kisebb Colònia Güell-templommal tesztelte. Itt Gaudí egy addigra már majdnem elfeledett technikát alkalmazott: az egész építmény köteleken függ. A modell csak a terhelés irányában különbözik az eredetitől, és arra szolgál, hogy segítsen olyan formát találni, ami csak nyomásra terhelhető, hajlításra nem; ilyen a láncgörbe és a kapocsvonal. Ezeket célzottan felhasználta arra, hogy alkotását kiegyensúlyozza. Ezt a módszert elterjedten használták a gótikában a nagy építményeknél.

A Colònia Güellel végzett sikereken felbuzdulva Gaudí magabiztosan vizsgálta a Szent Család-templom statikáját grafikus módszerekkel.

A felhasznált kövek az elemek feladata és felhasználása szerint különböző keménységűek. A díszítésekhez puhább, a hordozó elemekhez keményebb köveket használnak.

Számok és méretek

[szerkesztés]

A bazilika összhossza 90 m, szélessége 60 m. A főhajó szélessége 45 m.

A 18 torony közül 2021-ig 9 épült meg.[6]

A főtorony 170 m magas lesz.[7]

Orgona

[szerkesztés]
Az oltár az orgonával

Eddig még nem születtek tervek az orgonára, ami megfelelne a bazilika méreteinek, és képes annak tereit hanggal betölteni.

A kórustérben azonban már áll egy orgona, amelyet a Blancafort Orgueners des Montserrat 2010-ben adott át. A hangszer 26 regiszteres, 1492 síppal, két manuállal, két pedállal, és két orgonaházzal. A 8 méter magas és 3 méter széles orgona megfelel Gaudí általános stílusának, mivel az építész nem hagyott hátra terveket az orgonáról. A játékasztal szabadon mozgatható, a játék- és a regisztertraktúrák elektromosak.[8]

Az orgona regiszterei:

Pedal C–f1
1. Contrabajo 16'
2. Subajo 16'
3. Contras 8'
4. Bajo 8'
5. Coral 4'
6. Fagot 16'
I Organo Mayor C–g3
7. Flautado de cara 8'
8. Flautado Armonica 8'
9. Flautado Chimenea 8'
10. Octava 4'
11. Docena 4'
12. Quincena 2'
13. Decisetena 8'
14. Corneta V 8'
15. Lleno III-IV 11/3'
16. Trompeta Real 8'
II Expressivo C–g3
17. Gran Principal 8'
18. Gamba 8'
19. Violon 8'
20. Voz Celeste 8'
21. Flautado Conica 4'
22. Tapadillo 4'
23. Nasardo 12a 22/3'
24. Flabiolet 2'
25. Nasardo 17a 13/5'
26. Oboe 8'
  • Kapcsolóregiszterek: II/I, I/P, II/P
  • Segédeszközök: elektronikus kombináló, visszajátszó rendszer.

Problémák és tiltakozások

[szerkesztés]

Az építés egyes egységeit időről időre tiltakozások kísérték. Így 1893-ban kritizálták Gaudínak azt a döntését, hogy először a keleti kaput építi meg, mivel a nyugati inkább a város felé néz, és így jobban szembeötlő lett volna.

Az 1950-es években aláírást gyűjtöttek az építkezés leállítása érdekében. Többek között aláírt Le Corbusier és Walter Gropius is, de végül nem lett hatása.

Az 1990-es években kiújultak a viták. Több, Oriol Bohigashoz közel álló építész és várostervező szerint az építkezés folytatását egyenesen be kellene tiltani.

Pénzügyek

[szerkesztés]

Az építkezés fedezetét máig José María Bocabella y Verdaguer elképzelései szerint teremtik meg. A szükséges pénzt kizárólag adományokból és alapítványi felajánlásokból, például belépőkből gyűjtik. A fő mecénások a konzervatív katolikus csoportok és a japánok. Évente 22 millió euró áll rendelkezésre. A megmaradt pénzt tovább adományozzák.

Turizmus

[szerkesztés]
A Szent Család-templom éjszaka
A templom darukkal 2010 októberében

A még befejezetlen építmény Barcelona egyik legfontosabb látnivalója, és évtizedek óta számos turistát csalogat magához. Az El Periódico de Catalunya cikkei szerint 2004-ben több mint kétmillióan látogatták meg, ami még a Pradót és az Alhambrát is felülmúlja. A turisták megtekinthetik a belső tér egy részét, és a már kész tornyok is nyitva állnak előttük. A tornyok meglátogatásában két felvonó segít. A kereszthajó alatt található a Gaudí Múzeum.

Megjelenése művészeti alkotásokban

[szerkesztés]
  • A templomról és születéséről szól Móra Ferenc Egy különös műalkotásról című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).
  • A svájci Sagrada – das Wunder der Schöpfung című film Stefan Haupt rendezésében 2012 vége óta látható a mozikban.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyar Kurír: XVI. Benedek pápa vasárnap felszentelte a Sagrada Familia-templomot
  2. ↑ Magyar Kurír: XVI. Benedek pápa homíliája a Sagrada Familia-templom felszentelésekor
  3. ↑ Burgen, Stephen. „Sagrada Familia in Barcelona ‘will be completed in 2026’”, The Guardian, 2024. március 25. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.) 
  4. ↑ http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=dcafe0b481e37f41feb49a376c9e9dd8ac Archiválva 2013. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben NatGeo TV: Világörökségek kívül-belül Sagrada Família, 2013. dec. 21., 25., 28.
  5. ↑ El Periodico, 2006. január
  6. ↑ A soha el nem készülő Sagrada Familia egy toronnyal csak közelebb került a felépüléséhez (magyar nyelven). telex, 2021. december 9. (Hozzáférés: 2021. december 10.)
  7. ↑ Gómez Gimeno, María José (2006): La Sagrada Familia. Mundo Flip Ediciones. S. 86–87. ISBN 84-933983-4-9.
  8. ↑ [1] Archiválva 2014. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF; 35 kB)
  9. ↑ Sagrada, Zugriff am 14. Januar 2013

Források

[szerkesztés]
  • Rainer Zerbst: Antoni Gaudí. A teljes életmű; ford. Udvarhelyi László; Vince, Budapest, 2002
  • El Periodico, 2006. januári száma
  • Esteban Martin-Andreu Carranza: A Gaudi-kulcs, Athenaeum, 2009
  • Armand Puig: Gaudí és a Sagrada Família. Typotex Kiadó, 2013. ISBN 978-963-2797-98-4
  • Barcelona und Katalonien. Dorling Kindersley Verlag GmbH, München 2000, ISBN 3-928044-09-5, S. 74-75.
  • Robert Schediwy: Städtebilder – Reflexionen zum Wandel in Architektur und Urbanistik. Wien 2005, ISBN 3-8258-7755-8, S. 23 ff.
  • Mark Burry (Hg.): „Gaudi Unseen – Die Vollendung der Sagrada Família“. JOVIS Verlag, Berlin 2008, ISBN 978-3-939633-45-7

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_Család-templom_(Barcelona)&oldid=27379752”