Sárga billegető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Sárga billegető
Sárga billegető, Nagyiván, Hortobágy
Sárga billegető, Nagyiván, Hortobágy
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Billegetőfélék (Motacillidae)
Nem: Motacilla
Faj: M. flava
Tudományos név
Motacilla flava
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A sárga billegető elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A sárga billegető elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárga billegető témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga billegető témájú médiaállományokat és Sárga billegető témájú kategóriát.

A sárga billegető (Motacilla flava) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

A magas északot kivéve, egész Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Alaszkában fészkel, télen délre, Afrikába és Dél-Ázsiába és Ausztráliába vonul.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi gyepek és cserjések, édesvízi mocsarak, tavak, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek és legelők.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő a törzsalak, a Motacilla flava flava.[5] Ezenkívül a Motacilla flava thunbergi is előfordul vonuláskor, illetve a kucsmás billegető (Motacilla flava feldegg) is alkalmi tavasz-nyári vendégként.

Alfajai[szerkesztés]

Megjelenése[szerkesztés]

Éneklő hím

Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-27 centiméter, testtömege 14-21 gramm.[5] Feje búbja, szemsávja és fültájéka, tarkója s nyakának hátsó része hamvas szürke. Szemöldöksávja fehér. Háta olajzöld. Álla fehéres, alsóteste élénk-sárga. A szeme sötétbarna, a csőre és a lábai feketék.

  • ssp flava: feje kékesszürke,feltűnő fehér szemöldök sávval és fehér bajusz alatti sávval(a pofa és a sárga torok között),szem alatt kis fehér folttal rendelkezik.
  • ssp thunbergi: nincs szemöldöksávja,feje szürke,fülfedői koromszürkék.
  • ssp feldegg: feje nagy része fekete.

Életmódja[szerkesztés]

Főleg legyekkel, szúnyogokkal táplálkozik, melyeket röptében kap el.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyeken a tojó egyedül kotlik, de a táplálásban a hím is részt vesz.[5]

Tojásai
és egy első éves fiatal madár

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma hatalmas, viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke: 25 000 Ft.[5]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Lars Svensson, Killian Mularney: Madárhatározó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. február 10.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2019. február 12.)

További információk[szerkesztés]