Rubídium

Gőznyomás
37	kripton ← rubídium → stroncium
Általános
Név, vegyjel, rendszám	rubídium, Rb, 37
Latin megnevezés	rubidium
Elemi sorozat	alkálifémek
Csoport, periódus, mező	1, 5, s
Megjelenés	ezüstfehér ;
Atomtömeg	85,4678(3) g/mol
Elektronszerkezet	[Kr] 5s1
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 8, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	1,532 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	1,46 g/cm³
Olvadáspont	312,46 K; (39,31 °C, 102,76 °F)
Forráspont	961 K; (688 °C, 1270 °F)
Olvadáshő	2,19 kJ/mol
Párolgáshő	75,77 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 31,060 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös tércentrált
Oxidációs szám	1; (erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás	0,82 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 403,0 kJ/mol
	2.: 2633 kJ/mol
	3.: 3860 kJ/mol
Atomsugár	235 pm
Atomsugár (számított)	265 pm
Kovalens sugár	211 pm
Van der Waals-sugár	244 pm
Egyebek
Mágnesség	nincs adat
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 128 nΩ·m
Hővezetési tényező	(300 K) 58,2 W/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 1300 m/s
Young-modulus	2,4 GPa
Kompressziós modulus	2,5 GPa
Mohs-keménység	0,3
Brinell-keménység	0,216 HB
CAS-szám	7440-17-7
Fontosabb izotópok
Hivatkozások

A rubídium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Rb, rendszáma 37. Az I. főcsoportba, az alkálifémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Reakcióképessége rendkívül nagy, robbanásveszélyes. A vízzel robbanással egybekötött heves reakcióba lép, a levegő oxigénjével érintkezve gyorsan oxidálódik, meggyullad, ezért inert (zárt) körülmények között kell tárolni.

Története

Létezésére Robert Wilhelm Bunsen és Gustav Robert Kirchhoff következtetett 1860-ban színképelemzési eredményekből.^[1] 1861-ben rubídium-klorid elektrolízisével elő is állították. Neve a rubidus = „vörös” latin szóból származik, utalva a jellemző színképvonalára. Mindig jelen van a kálium mellett, de önálló ásványa nincs.

Előállítása

Kálisók feldolgozása után hátramaradó anyalúgban a rubídium és a cézium feldúsul. Bepárlás során előbb a nátrium-klorid válik ki, majd rubídium tartalmú kálium-klorid. Ezt Rb₂SnCl₆ vegyületté alakítják és a mellette keletkező K₂SnCl₆-tól frakcionált kristályosítással választják el. A fémet magát RbCl elektrolízisével készítik.

Jellemzői

Kémiai tulajdonságai

Felületén a levegő hatására szürke oxidréteg keletkezik, ezért petróleum alatt tárolják. Levegőn magától meggyullad, csak poroltóval oltható. Vízzel nagyon hevesen reagál, halogénekkel közvetlenül sót képez. A lángot vörösesibolya színűre festi.

Fizikai tulajdonságai

A rubídium egy ezüstfehéren csillogó puha könnyűfém. ( Szabad levegőn csak pár percig, utána oxidálódik a felszínén, és ettől matt lesz.)

Olvadáspontja: 39 °C
Atomtömege: 85,4678 g/mol
Elektronkonfigurációja: [Kr]5s¹

Felhasználása

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Atomórákban. Petárdákban, tűzijátékokban.

A rubídium-82 izotópot pozitronemissziós tomográfiás (PET) vizsgálatok során is alkalmazzák. Mivel a szervezet nem tudja megkülönböztetni a káliumtól, a radioaktív rubídium a magas káliumtartalmú szövetekben halmozódik fel. A rubídium-82-t főként szívizom perfúziós vizsgálatokra,^[2] illetve agydaganatok kimutatására használják.^[3] Utóbbit az teszi lehetővé, hogy az agyban található tumoroknál sérül a vér-agy gát, ezáltal az egészséges agyszövethez képest a daganatok erősebben halmozzák az izotópot. Mivel a rubídium-82 felezési ideje csak 76 másodperc, a vizsgálat előtt közvetlenül kell előállítani stroncium-82 izotópból.

Élettani tulajdonságai

A rubídium a természetben a káliumvegyületek mellett fordul elő. Káliumvegyületek vannak a szervezetben, ezért következtetésképpen a kálium mellett a szervezetben némi rubídium is előfordulhat. A szervezet képtelen megkülönböztetni a rubídiumot a káliumtól, a rubídium az intracelluláris folyadéktérben koncentrálódik (pl. a sejtek citoplazmájában). Egy átlagos, 70 kilogrammos emberben átlagosan 0,36 g rubídium található.^[4] Mivel minimális mennyiség van a szervezetben belőle, ezért az élő szervezet működésében semmilyen szerepe nincs. depresszió kezelésében jótékony hatásúnak találták, ezért felmerült esetleges gyógyszerként való alkalmazása is.^[5]

Izotópjai

Két természetes izotópból áll, ezek a stabil ⁸⁵Rb és a gyengén béta-sugárzó ⁸⁷Rb. További 33 radioaktív izotópja van.

A rubídiumot olaj alatt kell tartani, hogy ne reagáljon a levegőben lévő vegyületekkel, például oxigénnel.

Források

Náray-Szabó István: Kémia (Műszaki könyvkiadó 1973)

Jegyzetek

↑ Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 134. ISBN 963 280 982 3
↑ Arumugam P, Tout D, Tonge C. (2013. August). „Myocardial perfusion scintigraphy using rubidium-82 positron emission tomography.” (angol nyelven). Br Med Bull. 107 (1), 87-100. o. DOI:10.1093/bmb/ldt026. PMID 23966422.
↑ Yen CK, Yano Y, Budinger TF, et al. (1982. June). „Brain tumor evaluation using Rb-82 and positron emission tomography.” (angol nyelven). J Nucl Med. 23 (6), 532-7. o. PMID 6281406.
↑ RELMAN AS. (1956. December). „The physiological behavior of rubidium and cesium in relation to that of potassium.” (angol nyelven). Yale J Biol Med. 29 (3), 248-62. o. PMID 13409924.
↑ Placidi G, Lenzi A, Lazzerini F, et al. (1988. June). „Exploration of the clinical profile of rubidium chloride in depression: a systematic open trial.” (angol nyelven). J Clin Psychopharmacol. 8 (3), 184-8. o. PMID 3379141.

További információk

a magyar Wikipédia rubídiumot tartalmazó vegyületeinek listája belső lapon és külső keresővel

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 134. ISBN 963 280 982 3

[pmid23966422-2] Arumugam P, Tout D, Tonge C. (2013. August). „Myocardial perfusion scintigraphy using rubidium-82 positron emission tomography.” (angol nyelven). Br Med Bull. 107 (1), 87-100. o. DOI:10.1093/bmb/ldt026. PMID 23966422.

[pmid6281406-3] Yen CK, Yano Y, Budinger TF, et al. (1982. June). „Brain tumor evaluation using Rb-82 and positron emission tomography.” (angol nyelven). J Nucl Med. 23 (6), 532-7. o. PMID 6281406.

[pmid13409924-4] RELMAN AS. (1956. December). „The physiological behavior of rubidium and cesium in relation to that of potassium.” (angol nyelven). Yale J Biol Med. 29 (3), 248-62. o. PMID 13409924.

[pmid3379141-5] Placidi G, Lenzi A, Lazzerini F, et al. (1988. June). „Exploration of the clinical profile of rubidium chloride in depression: a systematic open trial.” (angol nyelven). J Clin Psychopharmacol. 8 (3), 184-8. o. PMID 3379141.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]