Rodope

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rodope (Родопи)
Тракийско светилище Белинташ в Родопите.JPG

Magasság 785 m
Hely  Bulgária,  Görögország
Hegység Eurázsiai-hegységrendszer
Legmagasabb pont Goljam Perelik, 2191 m
Típus röghegység
Terület 14 737 km2
Hosszúság 250 km
Szélesség ~100 km
Elhelyezkedése
Rodope (Bulgária)
Rodope
Rodope
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 41° 36′ 04″, k. h. 24° 34′ 27″Koordináták: é. sz. 41° 36′ 04″, k. h. 24° 34′ 27″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodope témájú médiaállományokat.

A Rodope (bolgár: Родопи, Rodopi; görög: Ροδόπη, Rodópi; török: Rodop) hegység Görögország és Bulgária között, a Rila–Rodopei-masszívum része.[1] A mintegy 250 km hosszú erdős hegyvonulat nagyobb része (83%-a) Bulgária területén fekszik. A Marica folyótól húzódik Görögország északkeleti részéig. Nyugaton a Meszta (görög: Nésztosz), keleten a Marica (Évrosz) völgye határolja.

Jellemzői[szerkesztés]

A középkorban Szlavievi-hegyek, a török hódoltság alatt Doszpati-hegyek néven ismerték.[2]

Területe 14 737 km², átlagos magassága 785 méter. Bulgária területének egyheted részét teszi ki. Főbb kőzetei a kristályos pala, a márvány és a gránit. Keleti részén mészkő, márga és homokkő, valamint vulkanikus eredetű riolit, tufa, tufit, törmelékkő található. Bolgár részét hagyományosan nyugati és keleti részre osztják, a kettő között lényeges különbségek vannak. A Nyugati-Rodope magasabb, 1800-2000 méter feletti csúcsokkal, a legmagasabb a Goljam Perelik, 2191 méterrel. A Keleti-Rodope jóval alacsonyabb, a legmagasabb hegye az 1483 méteres Orlica, valamint a Kodzsaele a maga 1267 méteres magasságával, a többi hegy nem éri el az ezer métert.[3]

A Keleti-Rodopéban vasérc, krómérc, azbeszt, ólom-, cink- és rézérc található, a Nyugati-Rodopéban ólom-, cink- és rézérc. Éghajlata a magasabb részeken hegységi, alacsonyabb hőmérséklettel, több csapadékkal, hosszan megmaradó hótakaróval. Az alacsony keleti részein mediterrán jellegű az éghajlat, kevesebb csapadékkal, melegebb időjárással, azonban a kontinentális éghajlat hatása is érezhető a térségben. Növényvilágára a közép-európai fajok jellemzőek, nyugaton tűlevelű erdőkkel (lucfenyő, erdeifenyő, jegenyefenyő), a szélein keleten lombhullató erdők (bükk, tölgy); a magasabban fekvő helyeken boróka, afölött havasi mezők találhatóak. A mediterrán éghajlatú részeken puszpángfélék, vörösboróka és más mediterrán fajok élnek.[3]

A vidék bővelkedik gyógyvizekben, hévizekben, karsztforrásokban. Sok folyójának vízenergiáját hasznosítják.[3]

Kulturális jelentősége[szerkesztés]

A Római Birodalom idején ez a hegyvonulat képezte a határt Trákia és Makedónia között. A hegységben több ősi trák rommaradvány (Tatul, Belantas, Perperikon), továbbá középkori erőd, templom található. 2015-ben a hegység keleti, bulgáriai részén, sziklából formált piramismaradványt fedeztek fel. A 15 méter magas, öt lépcsős alkotás korban megelőzi az egyiptomi piramisokat.[4][5]

Görögországban a hegység nevét viseli a Kelet-Makedónia és Thrákia régióban található Rodópi prefektúra.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bulgária földrajza 26. o.
  2. Bulgária földrajza 66. o.
  3. ^ a b c Bulgária földrajza 66–70. o.
  4. Megtalálták a világ legősibb piramisát. Index.hu, 2016. március 29. (Hozzáférés: 2016. április 29.)
  5. Thracologists Discover Ancient Thracian Rock Step Pyramid in Eastern Rhodope Mountains in Southern Bulgaria. archaeologyinbulgaria.com, 2015. december 21. (Hozzáférés: 2016. április 29.)

Források[szerkesztés]

  • Bulgária földrajza: Ljubomir Dinev–Kiril Misev. Bulgária földrajza ford.: Dudás Gyula:. Gondolat Kiadó (1981). ISBN 963 281 033 3 
  • Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rhodope Mountains című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.