Persay Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
persai dr. Persay Ferenc
Persayferenc02.jpg
Született 1854. június 22.
Cegléd
Elhunyt 1937. augusztus 4. (83 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Rakovszky Margit (1874-1953)
Foglalkozása jogász, Bars vármegye alispánja

Persai dr. Persay Ferenc Pál (Cegléd, 1854. június 22.Budapest, 1937. augusztus 4.) jogász, ügyvéd, Bars vármegye utolsó magyar alispánja, Bars vármegye tiszti főügyésze, hírlapíró, az irredentista Honvédelmi Párt korelnöke, a III. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszt tulajdonosa.[1][2]

Élete[szerkesztés]

A Persay család címere (rajz)
Persay Ferencné Rakovszky Margit

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei nemesi származású persai Persay család sarja. Édesapja persai Persay Sándor (1818-1885),[3] ceglédi gyógyszerész, édesanyja nemes Rigler Anna Terézia (1827-1876) volt.[4] Apai nagyszülei az abonyi születésű persai Persay Sándor (1788-1850), abonyi uradalmi ispán és a törteli születésű brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788-1830) asszony voltak. Persay Ferencnek három leány- és egy fiútestvére volt: Hudák Antalné Persay Ilona, Röck Gyuláné Persay Róza, nemes Dobos Jánosné Persay Anna (1859-1915), és Persay Elek (1856-1908), ceglédi gyógyszerész, városi tanácsos.[5] Persay Ferenc nagybátyja, persai Persay János (18131870), áporkai földbirtokos; unokatestvére, az előbbinek a fia, persai Persay Gyula (1855-1924), novai gyógyszerész, Zala megyebizottsági tag, birtokos, "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" vezérigazgatója volt.

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen jogot végzett.[6] Fiatal korában, 1872-től 1873-ig a "Füzér"-nek, a nyitrai római katolikus főgimnázium önképző egylete havi közlönyének a szerkesztője volt. 1896. december 17.-én Persayt Bars vármegye tiszti főügyészévé választották meg; Persay Ferenc 1896 és 1918 között Bars vármegye főügyészeként tevékenykedett.[7] A Tanács Köztársaság megbukása után, Persay Ferencet Bars vármegye alispánjává választották, aki azonnal helyreállította a rendet a nagy zűrzavarban. Dr. Tomcsányi János elbeszélése szerint: "Az új alispán hol szép szóval, hol paranccsal engedelmességre kényszerítette az embereket. A gazdák örültek, hogy vége a hejehujának."[8]

Trianoni békeszerződés aláírása után, igen aktív szerepet töltött az irredentista világon. A megszállt vármegyék követei Pest vármegye székházának közgyűlési termében ülést tartottak, és ekkor dr. Persay Ferenc, Bars megye alispánja elnöki megnyitójában azt jelentette ki, hogy "él a magyar, áll Buda még. Az a szerződés, amelyet ma Párisban aláírnak, nem hozza a magyar békét. A hivatalos magyar kormány aláírhatja ugyan, de Magyarország népe békeszerződésnek elismerni nem fogja soha."[9] 1920. májusában a Területvédő Liga küldöttsége dr. Persay Ferenc barsi alispán vezetésével tisztelgetett nagybányai Horthy Miklós kormányzónál, és a tárgyalásokat vezette.[10] Ennek a Ligának az egyik alapító tagja is volt. Másrészt, a megszállott törvényhatóságok követgyűlésének az elnöke is volt. A területvédő liga megszünése után, 1921. szeptember 16.-án megalakult a szintén irredentista Honvédelmi Párt, melynek az elnöke Urmánczy Nándor, a korelnöke maga Persay Ferenc lett.[11] 1922-ben Persay Ferenc tevékenykedett a Honvédelmi Párton belül a "követgyülésének és a követgyülés feloszlatott központi irodájának elnökeként".[12]

1937-ben hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben temették el.[13]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1894. november 11-én Aranyosmaróton[14] feleségül vette Rakovszky Margit Brigitta Mária (*Aranyosmarót, 1874. június 8.–†1953.) kisasszonyt, Rakovszky Ferenc (†1907) királyi közjegyző,[15] és czeczei Mátéffy Brigitta (1853-1895) lányát.[16] A házasságukból született:

  • Persay Brigitta (18951987), limpensi Janssen Lajosné.
  • Persay Anna (18961953), dobói Dobay Dezső (1896-1979) hadbiztos ezredes felesége.[17]
  • Persay Margit
  • Persay György (19051978), mezőgazdasági mérnök, a tiszalöki járás gazdasági felügyelője.[18] Neje Pazonyi Margit (1916-1985).[19]

Származása[szerkesztés]

Dr. persai Persay Ferenc családfája
persai dr. Persay Ferenc Pál
(Cegléd, 1854. június 22.
Budapest, 1937. augusztus 4.)
jogász, Bars vármegye alispánja
Apja:
persai Persay Sándor Antal Mihály
(Újkécske, 1818. október 12.
Cegléd, 1885. április 4.)

gyógyszerész

Apai nagyapja:
persai Persay Sándor János Nepomuk
(Abony, 1788. március 17.
Abony, 1850. november 14.)

uradalmi ispán Abonyban

Apai nagyapai dédapja:
persai Persay István
(1742.-
Abony, 1820. május 29.)
uradalmi tiszttartó Abonyban
(Szülei: persai Persay Gáspár és Dull Judit)
Apai nagyapai dédanyja:
nemes Sartory Borbála
(Sári, 1754. december 2. - Abony, 1835. március 30.)
(Szülei: nemes Sartory Lipót újhartyáni uradalmi ispán és Schmir Katalin)
Apai nagyanyja:
brezányi Brezányi Zsuzsanna
(Törtel, 1788. június 26.
Abony,

1830. augusztus 25.)

Apai nagyanyai dédapja:
brezányi Brezányi János
(Csány, Heves vm., 1751. január 15.
Törtel, 1824. január 13.)
törteli birtokos
(Szülei: brezányi Brezányi Gáspár, csányi, Heves vm.i birtokos, és Langó Erzsébet)
Apai nagyanyai dédanyja:
léczfalvi Kanyó Klára
(Tápiószele, 1755. december 13. -
Törtel, 1836. november 19.)
(Szülei: léczfalvi Kanyó István, birtokos, és nemes Borbély Zsuzsanna)
Anyja:
nemes Rigler Anna Terézia
(Vác, 1827. november 27.
Cegléd, 1876. szeptember 22.)
Anyai nagyapja:
nemes Rigler Ferenc
(1795. –
Nyitra, 1880. október 5.)
váci uradalmi ispán, a nyitrai püspöki uradalom főpénztárnoka
Anyai nagyapai dédapja:
Anyai nagyapai dédanyja:
Anyai nagyanyja:
nemes Tresler Anna Mária Jozefa
(Vác, 1807. március 30.-
†?)
Anyai nagyanyai dédapja:
nemes Tresler János Mihály
(Vác, 1754. szeptember 4.-
Vác, 1823. június 7.)
Vác város szenátora
(Szülei: Tresler Márton és Heblinger Erzsébet)
Anyai nagyanyai dédanyja:
nemes Rieck Terézia
(Vác, 1764. április 19. -
Vác, 1841. június 23.)
(Szülei: Rieck András és Sotin Terézia)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "persay%20ferenc"&pg=162&layout=s Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)1937-08-12 / 31-32. szám - persai Persay Ferenc dr. halála
  2. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  3. familysearch.org Persay Sándor gyászjelentése
  4. familysearch.org Persay Sándorné Rigler Anna gyászjelentése
  5. familysearch.org Persay Elek gyászjelentése
  6. A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1872-1880A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1872-1873Egyetemi hallgatók
  7. ESZTERGOM I. évfolyam 18961896-12-20 / 51. szám
  8. Nagy-Magyarországból Kis-Magyarországba. Írta: Tomácsányi János. Mühlbeck Károly rajzaival. Budapest 1923. A magyar nemzeti szövetség kiadása
  9. Trianoni időutazás: percről percre az 1920-as aláírás eseményei
  10. ESZTERGOM XXV. évfolyam 19201920-05-15 / 111. szám
  11. Budapesti Hírlap, 1921. október(41. évfolyam, 218–244. szám)1921-10-18 / 232. szám
  12. Pesti Hírlap, 1922. március (44. évfolyam, 49-74. szám)1922-03-01 / 49. szám
  13. Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/11937-08-07 [161]
  14. familysearch.org Persay Ferenc és Rakovszky Margit házassági bejegyzése
  15. familysearch.org: Rakovszky Ferenc gyászjelentése
  16. familysearch.org Rakovszky Ferencné Mátéffy Brigitta gyászjelentése
  17. Szluha Márton. 2008. Felvidéki nemes családok. II. kötet. Heraldika kiadó. 174. o.
  18. familysearch.org Persay György gyászjelentése
  19. familysearch.org Persay Györgyné Pazonyi Margit gyászjelentése