Paskai László
| Paskai László | |
| Paskai László az esztergomi vármegyeházán, díszpolgárrá avatási ünnepségén | |
| Paskai László az esztergomi vármegyeházán, díszpolgárrá avatási ünnepségén | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1927. május 8. (97 éves) Szeged |
| Elhunyt | 2015. augusztus 17. (88 évesen) Esztergom |
| Sírhely | Esztergomi bazilika |
| Iskolái | |
| Munkássága | |
| Vallás | római katolikus |
| Tisztség |
|
| Hivatal | esztergomi érsek (1993-tól esztergom-budapesti) |
| Hivatali idő | 1987–2002 |
| Felszentelés | 1978. április 5. |
| Elődje | Lékai László |
| Utódja | Erdő Péter |
 | |
| Paskai László aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paskai László témájú médiaállományokat. | |
Sablon:Apostoli utódlás infobox
Paskai László Pacifik (Szeged, 1927. május 8.) bíboros, nyugalmazott (kiérdemesült) esztergom-budapesti érsek, ferences szerzetes.
Pályafutása
Szülei Paskai Ádám és Ördög Mária kikeresztelkedett zsidók voltak. Az édesapa a holokauszt kezdetéig mint csendőr tevékenykedett. A gyermek Lászlót a háború végéig a keszthelyi karmeliták bujtatták; ez az élmény alighanem befolyásoló erővel bírt későbbi életútjára is. Szegeden a piaristáknál tanult, 1945-ben érettségizett. Belépett a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rendtartományba, ahol 1949-ben tett fogadalmat. Filozófiai és teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, a rend szétszórása után a Budapesti Hittudományi Akadémián tanult. 1952-ben szerzett teológiai doktori címet.
Pappá 1951. március 3-án szentelték. 1952 és 1955 között püspöki szertartó Szegeden, 1955-től 1965-ig filozófiai tanár, prefektus, spirituális. 1965–1969 között a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, 1973–tól 1978-ig rektora. 1965-től a Hittudományi Akadémia megbízott előadója, 1967–1978 között a filozófia tanszék vezetője.
Ungváry Krisztián történész szerint „Tanár” fedőnéven 1965 és 1974 között együttműködött az állambiztonsági szolgálat III/III-as ügyosztályával.[1][2] A beszélgetésekről készült jelentéseket az őket nyilvánosságra hozó történész túlnyomórészt személytelennek, „kifejezetten jóindulatúnak” ítélte. Ungváry nem is a kényszerű jelentéseket tartja a diktatúrának tett igazi szolgálatnak, hanem a késő Kádár-rendszerben felívelő karrierű pap későbbi tevékenységét, nyilatkozatait[3].
Tomka Ferenc szociológus-egyháztörténész szerint (Halálra szántak, mégis élünk – Egyházüldözés és az ügynökkérdés, 1945–1990. Szt. István Társulat, Bp., 2005. ISBN 963-3616-92-1) a jelentések rendszeresen ismétlődő kihallgatásokon keletkeztek, melyekre különböző ürügyekkel - pl. a kispapok állítólagos tiltott tevékenységének megbeszélése - Paskait egyszerűen berendelték[4]. Csak a szolgálat minősítette ügynöknek a főpapot, de valójában nem tekinthető annak. Ungváry ezzel szemben egyértelműen „ügynöknek” tartja azt, aki "éveken keresztül, ráadásul fedőnéven szóbeli vagy írásbeli jelentéseket ad egy tartótisztnek, akivel rendszeresen találkozik. Ezt a véleményt osztja Szabó Csaba egyháztörténész, az Országos Levéltár főigazgató-helyettese is.”[3]
Püspöki pályafutása
1978. március 2-án bavagalianai címzetes püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezték ki. 1978. április 5-én szentelték püspökké. 1979. március 31-étől 1982. április 5-ig veszprémi megyés püspök, ezt követően 1987. március 3-ig Ijjas József mellett kalocsai koadjutor érsek. 1986 júliusától 1990 szeptemberéig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
Tagja volt annak a püspöki karnak, amely állami nyomásra 1982 márciusában elítélte és a nyilvános misézéstől eltiltotta Bulányi György piarista pátert, a „Bokor” katolikus bázisközösség vezetőjét. Saját egyházmegyéjében a páter ellen annak 1997-es rehabilitációja után is fenntartotta a tilalmat.[5] Püspökként nem állt ki az állameskü megtagadásáért felfüggesztett papok vagy a katonai szolgálatot megtagadó hívők mellett sem. 1989 szeptemberében a püspöki karból egyedüliként szavazott az MSZMP, illetve a Hazafias Népfront által finanszírozott, a pártállammal kollaboráns „békepapi mozgalom” fenntartása mellett.
1987. március 3-ától esztergomi, az egyházmegyék átszervezése folytán 1993-tól esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása. 1988. június 28-án a pápa bíborosi rangra emelte, címtemploma – elődjéhez, Lékai Lászlóhoz hasonlóan – Rómában a falakon kívüli Szent Teréz-templom (S. Teresa al Corso d'Italia).
Paskai László szentelte fel 1987-ben a II. világháború óta épülő első jogelőddel nem rendelkező katolikus templomot a Budapest III. kerületi Békásmegyes-Pünkösdfürdőn, melynek építésével és a plébánia közösségének megszervezésével még Lékai László bízta meg Antal János plébánost 1984-ben.[6]
1990. február 6-án Németh Miklós kormányfővel közös nyilatkozatban érvénytelenítették az 1950-ben a püspöki kar és a rákosista kormány közötti, a Vatikán hozzájárulása nélkül kötött megállapodást, amelyben a magyar katolikus felsőpapság elismerte a kommunista Magyarország államrendjét és kötelezte magát, hogy nem engedi meg a katolikus egyház „államellenes politikai célokra” való felhasználását.
Mivel a rendszerváltás után ellenállt azon impulzusoknak, amelyek lemondását sürgették, a püspöki kar tagjai a helyzet rendezéséért II. János Pálhoz fordultak, aki Paskai Lászlót székében hagyta ugyan, de elvette az esztergomi érsek-prímás két, csaknem ezeréves előjogát. Az esztergomi érsek nem képviselhette a továbbiakban egyedül Magyarországot a Szent Szék irányába, továbbá megszűnt az az előjoga is, hogy a magyar püspökök bármilyen grémiumát (szinódus stb.) automatikusan, választás nélkül vezethesse. Ennek folyományaként 1990-ben le is mondatták a Püspöki Konferencia elnöki pozíciójából.
Bíborosi munkájának emlékezetes eseménye volt II. János Pál pápa első és második magyarországi látogatása, és Mindszenty József hamvainak hazahozatala és újratemetése. Az 1948-ban a kommunisták által koholt vádakkal letartóztatott és így félreállított hercegprímásról ugyanakkor 1986-ban azt mondta, "Rákosi Mátyás fel akarta venni a párbeszédet a Vatikánnal"[7], a katolikus intézményrendszer nagy részének feloszlatásához Mindszentynek az államosítással szembeni teljes ellenállása vezetett. 1989 májusában kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek Mindszenty rehabilitálását, mivel az egyházban „természetes a szenvedés vállalása". Szendi József veszprémi püspök ezt számon kérte Paskain, aki 1989. július 1-jén hivatalos levélben kezdeményezte a kormánynál Mindszenty rehabilitációját.
1996-ban a Jézus feltámadását tagadó Gromon András budapest-széphalmi plébánost kiközösítette és a papi tevékenységtől eltiltotta.[8]
75. életévét elérve benyújtotta lemondását, melyet II. János Pál pápa elfogadott. Utóda Erdő Péter. 2003. január 11-éig a főegyházmegye adminisztrátora volt, jelenleg Esztergomban él.
2007. május 8-án betöltötte 80. életévét, ezzel elveszítette pápaválasztó jogát, vagyis egy jövőbeni konklávén már nem vehet részt. 2008. október 23-án Esztergom Díszpolgárává választották.
Művei
- Ezer éve Szent Adalbert oltalma alatt. In: Strigonium antiquum. Szerk. Hegedűs András, Bárdos István. Esztergom, 2000.
- A Lélek erejében. Válogatás Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek tízéves főpásztori szolgálata alatt elhangzott szentbeszédeiből, előadásaiból 1987–1997. Budapest, Szent István Társulat, 1997.
- Magyar szentek a keresztény Európában. In: Szentjeink és nagyjaink Európa kereszténységéért. A Vatikáni Kiállítást Előkészítő Bizottság, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által rendezett történész konferencia előadásai 2000. május 4-5. Szerk. Beke Margit. Budapest, 2001.
- Simor János emlékkönyv. In: Strigonium antiquum. Szerk. Beke Margit. Budapest, Márton Áron K., 1992.
Jegyzetek
- ↑ Ungváry Krisztián: Mozgástér és kényszerpályák (Ecsetvonások egy egyházfő életrajzához), Élet és Irodalom, 50 évf/5.
- ↑ Szőnyi Szilárd: Kis lépések politikája 6. évfolyam 6. szám (2006. február 9.)
- ↑ a b Szőnyi Szilárd: Kis lépések politikája. Heti Válasz, 2006. február 9. (VI. évfolyam 6. szám (A cikk elektronikus változata az achive.net internetes archívumból való)).
- ↑ Tomka Ferenc: Paskai László nem volt ügynök. Mno.hu. Beill. 2010. augusztus 17.
- ↑ Rudolf Schermann: Újabb eljárás fenyeget?
- ↑ Boldog Özséb-plébániatemplom története
- ↑ Idézi Nagy Alajos
- ↑ Gerlóczy Ferenc: Gromon plébános kiközösítése
Források
- Magyar Ki Kicsoda 1990 (ISBN 9637840281)
További információk
- László Cardinal Paskai, O.F.M., Catholic-Hierarchy (angol)
- In virtute spiritus. A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére. Szerk. Stirling János. Budapest, Szent István Társulat, 2003.
| Elődje: Lékai László |
|
Utódja: Erdő Péter |
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Paskai László témájú médiaállományokat.
