Palatális, zöngétlen zárhang

IPA
IPA-kód	107
IPA-jel	c
IPA-kép
X-SAMPA	c
Kirshenbaum	c
Hangminta	hallgat

A palatális, zöngétlen zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a c jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig c. A magyar nyelvben ezt a hangot a ty betű jelöli.

Hasonló a [tʃ] posztalveoláris, zöngétlen affrikátához (vö. magyar csak), de ez zárhang, nem affrikáta, és a [tʃ]-nél hátrébb, a [k]-nál (vö. magyar kár) viszont előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [c] általánosságban ritkább a [tʃ]-nél.

A <c> mint fonetikai jel gyakran jelöli a [tʃ]-t vagy más hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos.

Jellemzői

A palatális, zöngétlen zárhang jellemzői:

• Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
• Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
• Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
• Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
• Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
• Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
albán		kuq	[kuc]	’vörös’
asu		[cúma]		’varrni’
baszk		ttantta	[canca]	’cseppecske’
cseh		čeština	[ˈtʃɛʃ.cɪ.na]	’cseh nyelv’	lásd cseh hangtan
dinka		car	[car]	’fekete’
ega		[cá]		’ért’
luganda		caayi	[caːji]	’tea’
görög		κέδρος	[ˈce̞ðro̞s̠]	’cédrus’	lásd újgörög hangtan
gweno		[ca]		’jönni’
holland		tjeef	[ceːf]	’katolikus’ (pejoratív, Flandriában használatos)	lásd holland hangtan
ír		ceist	[cɛʃtʲ]	’kérdés’	lásd ír hangtan
izlandi		gjóla	[couːla]	’enyhe szél’
katalán	mallorcai	tronc	[ˈtronʲc]	’törzs’	A más nyelvváltozatokban használt /k/-nak felel meg. Lásd: katalán hangtan
khmer		ចាប	[caap]	’madár’	A hehezetes és hehezet nélküli alakok közt szembenállás van.
kinyarwanda		ikintu	[iciːnhu]	’kérdés’
korzikai		chjodu	[ˈcoːdu]	’köröm’	A gallurese nyelvjárásban is megtalálható
lett		ķirbis	[ˈcirbis]	’sütőtök’
macedón		вреќа	[ˈvrɛca]	’zsák’
magyar		tyúk	[cuːk]	’tyúk’	lásd magyar hangtan
norvég	északi és központi nyelvjárások	fett	[fɛcː]	’kövér’	lásd norvég hangtan
nyugati sivatagi nyelv		kutju	[kucu]	’egy’
okcitán	limousin	tireta	[ciˈʀetɒ]	’fiók’
	auvergnat	tirador	[ciʀaˈdu]	’fiók’
plautdietsch		Kjoakj	[coac]	’templom’
román		chin	[cin]	’kín’	A /k/ allofónja /i/ és /e/ előtt. Lásd román hangtan.
romans	sursilvan	notg	[nɔc]	’éjszaka’
	sutsilvan	tgàn	[caŋ]	’kutya’
	surmiran	vatgas	[ˈvɑcɐs]	’tehenek’
	puter	zücher	[ˈtsycər]	’cukor’
	vallader	müs-chel	[ˈmyʃcəl]	’moha’
szlovák		deväť	[ˈɟɛvæc]	’kilenc’
tadaksahak		?	[cɛːˈnɐ]	’kicsi ’
török		köyün	[cʰœˈjyn]	’falu’ (birt.)	lásd török hangtan
vietnámi		cho	[cɔ]	’adni’	Változata: [t͡ɕɔ]. Lásd vietnámi hangtan

Irodalom

• Connell, Bruce; Ahoua, Firmin & Gibbon, Dafydd (2002), "Ega", Journal of the International Phonetic Association 32 (1): 99–104
• Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
• Liver, Ricarda (1999), Rätoromanisch: Eine Einführung in das Bünderromanische, Gunter Narr Verlag, ISBN 3-8233-4973-2
• Menzli, Gierdi (1993), Cuors da romontsch sursilvan: Lecziuns 1-18, Ligia romontscha, ISBN 3-906680-25-1
• Newmark, Leonard; Hubbard, Philip & Prifti, Peter R. (1982), Standard Albanian: A Reference Grammar for Students, Stanford University Press, ISBN 9780804711296, <https://books.google.com/?id=hqlYbhnII3QC&pg=PA1&dq=Standard+Albanian:+A+Reference+Grammar+for+Students&q=>
• Recasens, Daniel & Espinosa, Aina (2005), "Articulatory, positional and coarticulatory characteristics for clear /l/ and dark /l/: evidence from two Catalan dialects", Journal of the International Phonetic Association 35 (1): 1–25, DOI 10.1017/S0025100305001878
• Skjekkeland, Martin (1997), Dei norske dialektane: Tradisjonelle særdrag i jamføring med skriftmåla, Høyskoleforlaget (Norwegian Academic Press)

Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang

Hely →

Labiális

Koronális

Dorzális

Radikális

Glottális

↓ Mód

Bila​biális

Labio-​dentális

Den​tális

Alve​oláris

Poszt​alv.

Retro​flex

Pala​tális

Ve​láris

Uvu​láris

Fa​rin​gális

Epi​glot-​tális

Laring./​glottális

Nazális

m

ɱ

n̪

n

ɳ

ɲ

ŋ

ɴ

Zárhang

p

b

p̪

b̪

t̪

d̪

t

d

ʈ

ɖ

c

ɟ

k

ɡ

q

ɢ

ʡ

ʔ

Réshang

ɸ

β

f

v

θ

ð

s

z

ʃ

ʒ

ʂ

ʐ

ç

ʝ

x

ɣ

χ

ʁ

ħ

ʕ

ʜ

ʢ

h

ɦ

Közelítőhang

ʋ

ɹ

ɻ

j

ɰ

Pergőhang

ʙ

r

• *

ʀ

я *

Legyintőhang

ⱱ̟

ⱱ

ɾ

ɽ

ɢ̆

ʡ̯

Laterális réshang

ɬ

ɮ

ɭ˔̊

ʎ̥˔

ʟ̝̊

Lat. közelítőhang

l

ɭ

ʎ

ʟ

Lat. legyintőhang

ɺ

ɺ̢ *

ʎ̯

Nem pulmonikus mássalhangzók

Csettintőhangok	ʘ	ǀ	ǃ	ǂ	ǁ
Implozívák	ɓ	ɗ	ʄ	ɠ	ʛ
Ejektívák	pʼ	tʼ	kʼ	qʼ	sʼ
	tsʼ	tɬʼ	tʃʼ	kxʼ	kʼ

Affrikáták (zár-rés hangok)

p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

Koartikulált mássalhangzók

Réshangok	ɕ	ʑ	ɧ
Közelítőhangok	ʍ	w	ɥ	ɫ
Zárhangok	k͡p	ɡ͡b	ŋ͡m

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.