Retroflex, zöngés zárhang

A retroflex, zöngés zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ɖ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig d`. Mint minden retroflex mássalhangzónak, ennek is úgy képezhető az IPA-jele, hogy a megfelelő alveoláris mássalhangzó jelének (esetünkben az alveoláris, zöngés zárhang d jelének) aljára egy jobbra mutató kampót illesztünk, vö. d és ɖ. Számos indiai nyelvben, például a hindiben is szembenállás van a hehezetes és sima [ɖ] hang között.

Jellemzői

A retroflex, zöngés zárhang jellemzői:

Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
Képzéshelye retroflex, ami eredendően azt jelenti, hogy a nyelvhegy visszahajlításával jön létre, tágabb értelemben viszont annyit tesz, hogy posztalveoláris anélkül, hogy palatalizált lenne. A jellegzetes, nyelvhegy alatti (visszahajlított) képzésmód mellett tehát a nyelv érintkezhet apikálisan (a hegyével) vagy laminálisan (laposan) is.
Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
angol	indiai nyelvjárások	dine	[ɖaɪn]	’enni’	A más nyelvjárásokban használt /d/-nek felel meg. L. angol hangtan
bengáli		ডিম	[ɖim]	’tojás’
hindi^[1]		डेढ़	[ɖeːɽʱ]	’másfél’	L. hindi-urdu hangtan
jávai		./Dhahar	--	’enni’
kannada		ಅಧಸು	[ʌɖʌsu]	’csatlakozni’
malajálam		പാണ്ഡവര്	[ˈpäːɳɖäʋər]	’Pandavák’
nihali		[biɖum]		’egy’
norvég		varde	[vɑɖːɛ]	’jelzőfény’	L. norvég hangtan
pandzsábi		ਮੁੰਡਾ	[mʊɳɖa]	’fiú’
pastu		ډﻙ	[ɖak]	’teli’
svéd		nord	[nuːɖ]	’észak’	L. svéd hangtan
szárd		cherveddu	[kerˈvɛɖːu]	’agy’
szicíliai		beddu	[ˈbɛɖːu]	’jóképű’
tamil^[2]		வண்டி	[ʋəɳɖi]	’kordé, taliga’	A /ʈ/ allofónja. L. tamil hangtan
telugu		అఢరు	[ʌɖʌru]	’felmerülni’
torwali^[3]		?	[ɖiɣu]	’késő délután’	Magánhangzók között [ɽ]-ként valósul meg.
urdu		ڈالنا	[ɖälnä]	’tenni, helyezni’	L. hindi-urdu hangtan

Keane, Elinor (2004), „Tamil”, Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 111–116, DOI 10.1017/S0025100304001549
Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
Peter Ladefoged and Ian Maddieson, The Sounds of the World's Languages. Blackwell Publishers, 1996. ISBN 0-631-19815-6
Lunsford, Wayne A. (2001), „An overview of linguistic structures in Torwali, a language of Northern Pakistan”, M.A. thesis, University of Texas at Arlington, <http://www.fli-online.org/documents/languages/torwali/wayne_lunsford_thesis.pdf>
Colin P. Masica, The Indo-Aryan Languages. Cambridge University Press, 1991. ISBN 0-521-29944-6


Sablon:Mássalhangzó m v sz Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely →	Labiális				Koronális								Dorzális						Radikális				Glottális
↓ Mód	Bilabiális		Labio-dentális		Dentális		Alveoláris		Posztalv.		Retroflex		Palatális		Veláris		Uvuláris		Faringális		Epiglot-tális		Laring./glottális
Nazális		m		ɱ		n̪		n				ɳ		ɲ		ŋ		ɴ
Zárhang	p	b	p̪	b̪	t̪	d̪	t	d			ʈ	ɖ	c	ɟ	k	ɡ	q	ɢ			ʡ		ʔ
Réshang	ɸ	β	f	v	θ	ð	s	z	ʃ	ʒ	ʂ	ʐ	ç	ʝ	x	ɣ	χ	ʁ	ħ	ʕ	ʜ	ʢ	h	ɦ
Közelítőhang				ʋ				ɹ				ɻ		j		ɰ
Pergőhang		ʙ						r				• *						ʀ				я *
Legyintőhang		ⱱ̟		ⱱ				ɾ				ɽ						ɢ̆				ʡ̯
Laterális réshang							ɬ	ɮ			ɭ˔̊		ʎ̥˔		ʟ̝̊
Lat. közelítőhang								l				ɭ		ʎ		ʟ
Lat. legyintőhang								ɺ				ɺ̢ *		ʎ̯

**Affrikáták (zár-rés hangok)**
p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.