Palatális, zöngétlen zárhang

	IPA
IPA-kód	107
IPA-jel	c
IPA-kép
X-SAMPA	c
Kirshenbaum	c
Hangminta	hallgat

A palatális, zöngétlen zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a c jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig c. A magyar nyelvben ezt a hangot a ty betű jelöli.

Hasonló a [tʃ] posztalveoláris, zöngétlen affrikátához (vö. magyar csak), de ez zárhang, nem affrikáta, és a [tʃ]-nél hátrébb, a [k]-nál (vö. magyar kár) viszont előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [c] általánosságban ritkább a [tʃ]-nél.^[1]

A <c> mint fonetikai jel gyakran jelöli a [tʃ]-t vagy más hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos.

Jellemzői

A palatális, zöngétlen zárhang jellemzői:

Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
albán^[2]		kuq	[kuc]	’vörös’
asu		[cúma]		’varrni’
baszk		ttantta	[canca]	’cseppecske’
cseh		čeština	[ˈtʃɛʃ.cɪ.na]	’cseh nyelv’	lásd cseh hangtan
dinka		car	[car]	’fekete’
ega^[3]		[cá]		’ért’
luganda		caayi	[caːji]	’tea’
görög		κέδρος	[ˈce̞ðro̞s̠]	’cédrus’	lásd újgörög hangtan
gweno		[ca]		’jönni’
holland^[4]		tjeef	[ceːf]	’katolikus’ (pejoratív, Flandriában használatos)	lásd holland hangtan
ír		ceist	[cɛʃtʲ]	’kérdés’	lásd ír hangtan
izlandi		gjóla	[couːla]	’enyhe szél’
katalán	mallorcai^[5]	tronc	[ˈtronʲc]	’törzs’	A más nyelvváltozatokban használt /k/-nak felel meg. Lásd: katalán hangtan
khmer		ចាប	[caap]	’madár’	A hehezetes és hehezet nélküli alakok közt szembenállás van.
kinyarwanda		ikintu	[iciːnhu]	’kérdés’
korzikai		chjodu	[ˈcoːdu]	’köröm’	A gallurese nyelvjárásban is megtalálható
lett		ķirbis	[ˈcirbis]	’sütőtök’
macedón		вреќа	[ˈvrɛca]	’zsák’
magyar^[6]		tyúk	[cuːk]	’tyúk’	lásd magyar hangtan
norvég	északi és központi nyelvjárások^[7]	fett	[fɛcː]	’kövér’	lásd norvég hangtan
nyugati sivatagi nyelv		kutju	[kucu]	’egy’
okcitán	limousin	tireta	[ciˈʀetɒ]	’fiók’
okcitán	auvergnat	tirador	[ciʀaˈdu]	’fiók’
plautdietsch		Kjoakj	[coac]	’templom’
román^[8]		chin	[cin]	’kín’	A /k/ allofónja /i/ és /e/ előtt. Lásd román hangtan.
romans	sursilvan^[9]	notg	[nɔc]	’éjszaka’
	sutsilvan^[10]	tgàn	[caŋ]	’kutya’
	surmiran^[11]	vatgas	[ˈvɑcɐs]	’tehenek’
	puter^[12]	zücher	[ˈtsycər]	’cukor’
	vallader^[13]	müs-chel	[ˈmyʃcəl]	’moha’
szlovák		deväť	[ˈɟɛvæc]	’kilenc’
tadaksahak		?	[cɛːˈnɐ]	’kicsi ’
török		köyün	[cʰœˈjyn]	’falu’ (birt.)	lásd török hangtan
vietnámi		cho	[cɔ]	’adni’	Változata: [t͡ɕɔ]. Lásd vietnámi hangtan

Hivatkozások

↑ Ladefoged (2005: 162)
↑ Newmark, Hubbard & Prifti (1982:10)
↑ Connell, Ahoua &Gibbon (2002:100)
↑ Gussenhoven (1992:46)
↑ Recasens & Espinosa (2005:1)
↑ Ladefoged (2005:164)
↑ Skjekkeland (1997:105–107)
↑ DEX Online : Archiválva 2020. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Menzli (1993:92)
↑ Liver (1999:53–54)
↑ Liver (1999:56–57)
↑ Liver (1999:59–60)
↑ Liver (1999:63–64)

Irodalom

Connell, Bruce; Ahoua, Firmin; Gibbon, Dafydd (2002), "Ega", Journal of the International Phonetic Association, 32 (1): 99–104
Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
Liver, Ricarda (1999), Rätoromanisch: Eine Einführung in das Bünderromanische, Gunter Narr Verlag, ISBN 3-8233-4973-2
Menzli, Gierdi (1993), Cuors da romontsch sursilvan: Lecziuns 1-18, Ligia romontscha, ISBN 3-906680-25-1 {{citation}}: Check |isbn= value: checksum (súgó)
Newmark, Leonard; Hubbard, Philip; Prifti, Peter R. (1982), Standard Albanian: A Reference Grammar for Students, Stanford University Press, ISBN 9780804711296
Recasens, Daniel; Espinosa, Aina (2005), "Articulatory, positional and coarticulatory characteristics for clear /l/ and dark /l/: evidence from two Catalan dialects", Journal of the International Phonetic Association, 35 (1): 1–25, doi:10.1017/S0025100305001878
Skjekkeland, Martin (1997), Dei norske dialektane: Tradisjonelle særdrag i jamføring med skriftmåla, Høyskoleforlaget (Norwegian Academic Press)


Sablon:Mássalhangzó m v sz Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely →	Labiális				Koronális								Dorzális						Radikális				Glottális
↓ Mód	Bilabiális		Labio-dentális		Dentális		Alveoláris		Posztalv.		Retroflex		Palatális		Veláris		Uvuláris		Faringális		Epiglot-tális		Laring./glottális
Nazális		m		ɱ		n̪		n				ɳ		ɲ		ŋ		ɴ
Zárhang	p	b	p̪	b̪	t̪	d̪	t	d			ʈ	ɖ	c	ɟ	k	ɡ	q	ɢ			ʡ		ʔ
Réshang	ɸ	β	f	v	θ	ð	s	z	ʃ	ʒ	ʂ	ʐ	ç	ʝ	x	ɣ	χ	ʁ	ħ	ʕ	ʜ	ʢ	h	ɦ
Közelítőhang				ʋ				ɹ				ɻ		j		ɰ
Pergőhang		ʙ						r				• *						ʀ				я *
Legyintőhang		ⱱ̟		ⱱ				ɾ				ɽ						ɢ̆				ʡ̯
Laterális réshang							ɬ	ɮ			ɭ˔̊		ʎ̥˔		ʟ̝̊
Lat. közelítőhang								l				ɭ		ʎ		ʟ
Lat. legyintőhang								ɺ				ɺ̢ *		ʎ̯

**Nem pulmonikus mássalhangzók**
Csettintőhangok	ʘ	ǀ	ǃ	ǂ	ǁ
Implozívák	ɓ	ɗ	ʄ	ɠ	ʛ
Ejektívák	pʼ	tʼ	kʼ	qʼ	sʼ
Ejektívák	tsʼ	tɬʼ	tʃʼ	kxʼ	kʼ

**Affrikáták (zár-rés hangok)**
p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

**Koartikulált mássalhangzók**
Réshangok	ɕ	ʑ	ɧ
Közelítőhangok	ʍ	w	ɥ	ɫ
Zárhangok	k͡p	ɡ͡b	ŋ͡m

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.

[1] Ladefoged (2005: 162)

[2] Newmark, Hubbard & Prifti (1982:10)

[3] Connell, Ahoua &Gibbon (2002:100)

[4] Gussenhoven (1992:46)

[5] Recasens & Espinosa (2005:1)

[6] Ladefoged (2005:164)

[7] Skjekkeland (1997:105–107)

[8] DEX Online : Archiválva 2020. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben

[9] Menzli (1993:92)

[10] Liver (1999:53–54)

[11] Liver (1999:56–57)

[12] Liver (1999:59–60)

[13] Liver (1999:63–64)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

IPA
IPA-kód	107
IPA-jel	c
IPA-kép
X-SAMPA	c
Kirshenbaum	c
Hangminta	hallgat