Alveoláris, zöngés zárhang

Az alveoláris, zöngés zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett a dentális és a posztalveoláris zöngés zárhangot is d jellel jelöli (bár a d̪ jellel meg lehet különböztetni a dentális formáját, vö. dentális, zöngétlen zárhang). X-SAMPA-jele szintén d. Az alveoláris, zöngés zárhangot a magyar nyelvben ugyancsak a d betű jelöli.

Jellemzői

Az alveoláris, zöngés zárhang jellemzői:

Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
Képzéshelye alveoláris, ami annyit tesz, hogy a fogmedernél jön létre a nyelv hegyével vagy elejével; ezt apikális, ill. laminális képzésmódnak hívják. (Az apikális képzésmód egyebek mellett az angolban fordul elő, míg a laminális többek közt az újlatin nyelvekre jellemző.)
Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

IPA	Leírás
d	modális d
dʱ v. d̤	recsegő vagy mormolt d
dʲ	palatalizált d
dʷ	labializált d
dˤ	faringalizált d
d̚	felengedés nélküli d
d̥	zöngétlenül vagy lazán/ernyedten ejtett d
d̬	feszesen/mereven ejtett d
d̺	apikális d
d̻	laminális d
d̪	dentális vagy dentialveoláris d
d̟ v. d̪͆	interdentális d
d̠	posztalveoláris d

Nyelv	Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
angol	admit	[ædˈmɪt]	’elismer’	L. angol hangtan
cseh	do	[do]	’-ba/-be’	L. cseh hangtan
finn	sidos	[sido̞s]	’kötelék’	L. finn hangtan
francia	dais	[dɛ]	’baldachin’	L. francia hangtan
görög	ντροπή	[dro̞ˈpi]	’szégyen’	L. újgörög hangtan
holland^[1]	dak	[dɑk]	’tető’	L. holland hangtan
indonéz^[2]	dacing	[ˈdatʃiŋ]	’mérleg’
japán^[3]	男性的/danseiteki	[danseiteki]	’férfias’	L. japán hangtan
koreai	아들/adeul	[adɯl]	’fia vkinek’	L. koreai hangtan
magyar	adó	[ɒdoː]	’adó’	L. magyar hangtan
maláj	dahan	[dahan]	’ág’
máltai	dehen	[den]	’ész, eszesség’
német	Dach	[dax]	’tető’	L. német hangtan
norvég	dans	[dɑns]	’tánc’	L. norvég hangtan
örmény	դեմք	[dɛmkʰ] (segítség·infó)	’arc’	L. örmény hangtan
szlovák	do	[do]	’-ba/-be’
yi	ꄿ/dda	[da˧]	’hozzáértő’

Gussenhoven, Carlos (1992), "Dutch", Journal of the International Phonetic Association 22 (2): 45–47, DOI 10.1017/S002510030000459X
Maddieson, Ian (1984), Patterns of Sound, Camebridge University Press
Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
Soderberg, Craig D. & Olson, Kenneth S. (2008), "Indonesian", Journal of the International Phonetic Association 38 (2): 209–213


Sablon:Mássalhangzó m v sz Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely →	Labiális				Koronális								Dorzális						Radikális				Glottális
↓ Mód	Bilabiális		Labio-dentális		Dentális		Alveoláris		Posztalv.		Retroflex		Palatális		Veláris		Uvuláris		Faringális		Epiglot-tális		Laring./glottális
Nazális		m		ɱ		n̪		n				ɳ		ɲ		ŋ		ɴ
Zárhang	p	b	p̪	b̪	t̪	d̪	t	d			ʈ	ɖ	c	ɟ	k	ɡ	q	ɢ			ʡ		ʔ
Réshang	ɸ	β	f	v	θ	ð	s	z	ʃ	ʒ	ʂ	ʐ	ç	ʝ	x	ɣ	χ	ʁ	ħ	ʕ	ʜ	ʢ	h	ɦ
Közelítőhang				ʋ				ɹ				ɻ		j		ɰ
Pergőhang		ʙ						r				• *						ʀ				я *
Legyintőhang		ⱱ̟		ⱱ				ɾ				ɽ						ɢ̆				ʡ̯
Laterális réshang							ɬ	ɮ			ɭ˔̊		ʎ̥˔		ʟ̝̊
Lat. közelítőhang								l				ɭ		ʎ		ʟ
Lat. legyintőhang								ɺ				ɺ̢ *		ʎ̯

**Affrikáták (zár-rés hangok)**
p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.