Alveolopalatális, zöngétlen affrikáta

IPA
IPA-kód	215
IPA-jel	ʨ
IPA-kép
X-SAMPA	ts\
Hangminta	hallgat

Az alveolopalatális, zöngétlen affrikáta egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a [t̠͡ɕ] jellel, illetve olykor, nem hivatalosan a [t͡ɕ] jellel jelöli (680-as karakter), X-SAMPA-jele pedig ts\. Az alveolopalatális, zöngétlen affrikáta többek között a mandarin kínaiban, a japánban, az oroszban, illetve a szerb és a horvát nyelvben fordul elő.

A magyarban használt /tʃ/ és /c/ hangokhoz hasonló (vagyis a cs és a ty betű által jelölt két hanghoz): a /tʃ/-nél hátrább képződik, a /c/-hez képest viszont a nyelv hegye előrébb helyezkedik el, és mint affrikáta, réshangként végződik.

Jellemzői

Az alveolopalatális, zöngétlen affrikáta jellemzői:

• Képzésmódja szibiláns affrikáta, ami annyit tesz, hogy képzésekor először teljesen megszakad a légáramlat, majd a nyelv által megformált résbe és a fogak éléhez kerül, így magas frekvenciájú légörvényt kelt.
• Képzéshelye alveolopalatális, más szóval palatalizált laminális posztalveoláris, vagyis a nyelv elejét a fogmeder mögé illesztve, a hátát (közepét) pedig a kemény szájpadláshoz emelve képződik.
• Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
• Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
• Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
• Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
horvát		ići	[it͡ɕi]	’menni’
japán		知人/chijin	[t͡ɕid͡ʑĩɴ]	’ismeretség’	L. japán hangtan
katalán		fletxa	[ˈflet.tɕə]	’nyíl’	L. katalán hangtan
kínai	mandarin	北京/Běijīng	[peɪ˨˩ t͡ɕiŋ˥]	’Peking’	Szembenáll a hehezetes megfelelőjével. L. mandarin hangtan
koreai		잘/jal	[t͡ɕal]	’jól’	L. koreai hangtan
lengyel		ćma	[t͡ɕma]	’moly’	L. lengyel hangtan
orosz		чуть	[t͡ɕʉtʲ]	’alig’	L. orosz hangtan
szerb		Ловћен/Lovćen	[loʋt͡ɕen]	’Lovćen’
thai		ฉัน	[tɕʰǎn]	’én’ (informális)
vietnámi		cha	[t͡ɕa]	’apa; apu’	L. vietnámi hangtan
yi		ꏢ/ji	[t͡ɕi˧]	’savanyú’	hehezet nélküli formában
		ꏾ/qi	[t͡ɕʰi˧]	’(fa)levél’	hehezetes formában

Irodalom

• Jassem, Wiktor (2003), "Polish", Journal of the International Phonetic Association 33 (1): 103–107, DOI 10.1017/S0025100303001191
• Tingsabadh, M.R. Kalaya & Abramson, Arthur S. (1993), "Thai", Journal of the International Phonetic Association 23 (1): 24–26, DOI 10.1017/S0025100300004746
• Wheeler, Max W. (2005), The Phonology of Catalan, Oxford: Oxford University Press, ISBN 0199258147

Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang

Hely →

Labiális

Koronális

Dorzális

Radikális

Glottális

↓ Mód

Bila​biális

Labio-​dentális

Den​tális

Alve​oláris

Poszt​alv.

Retro​flex

Pala​tális

Ve​láris

Uvu​láris

Fa​rin​gális

Epi​glot-​tális

Laring./​glottális

Nazális

m

ɱ

n̪

n

ɳ

ɲ

ŋ

ɴ

Zárhang

p

b

p̪

b̪

t̪

d̪

t

d

ʈ

ɖ

c

ɟ

k

ɡ

q

ɢ

ʡ

ʔ

Réshang

ɸ

β

f

v

θ

ð

s

z

ʃ

ʒ

ʂ

ʐ

ç

ʝ

x

ɣ

χ

ʁ

ħ

ʕ

ʜ

ʢ

h

ɦ

Közelítőhang

ʋ

ɹ

ɻ

j

ɰ

Pergőhang

ʙ

r

• *

ʀ

я *

Legyintőhang

ⱱ̟

ⱱ

ɾ

ɽ

ɢ̆

ʡ̯

Laterális réshang

ɬ

ɮ

ɭ˔̊

ʎ̥˔

ʟ̝̊

Lat. közelítőhang

l

ɭ

ʎ

ʟ

Lat. legyintőhang

ɺ

ɺ̢ *

ʎ̯

Nem pulmonikus mássalhangzók

Csettintőhangok	ʘ	ǀ	ǃ	ǂ	ǁ
Implozívák	ɓ	ɗ	ʄ	ɠ	ʛ
Ejektívák	pʼ	tʼ	kʼ	qʼ	sʼ
	tsʼ	tɬʼ	tʃʼ	kxʼ	kʼ

Affrikáták (zár-rés hangok)

p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

Koartikulált mássalhangzók

Réshangok	ɕ	ʑ	ɧ
Közelítőhangok	ʍ	w	ɥ	ɫ
Zárhangok	k͡p	ɡ͡b	ŋ͡m

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.