A magyarban használt /tʃ/ és /c/ hangokhoz hasonló (vagyis a cs és a ty betű által jelölt két hanghoz): a /tʃ/-nél hátrább képződik, a /c/-hez képest viszont a nyelv hegye előrébb helyezkedik el, és mint affrikáta, réshangként végződik.
Az alveolopalatális, zöngétlen affrikáta jellemzői:
Képzésmódjaszibilánsaffrikáta, ami annyit tesz, hogy képzésekor először teljesen megszakad a légáramlat, majd a nyelv által megformált résbe és a fogak éléhez kerül, így magas frekvenciájú légörvényt kelt.
Jassem, Wiktor (2003), "Polish", Journal of the International Phonetic Association33 (1): 103–107, DOI 10.1017/S0025100303001191
Tingsabadh, M.R. Kalaya & Abramson, Arthur S. (1993), "Thai", Journal of the International Phonetic Association23 (1): 24–26, DOI 10.1017/S0025100300004746
Wheeler, Max W. (2005), The Phonology of Catalan, Oxford: Oxford University Press, ISBN 0199258147