X-SAMPA
Az X-SAMPA célja az, hogy az IPA fonetikai jeleit – melyekkel leírható az egyes szavak kiejtése – latin betűkkel (pontosabban ASCII-karakterekkel) reprezentálja.
A magyar nyelv betűinek X-SAMPA-formáját az X-SAMPA magyar nyelvhez cikk írja le.
Az Extended SAM Phonetic Alphabet (X-SAMPA) (Kiterjesztett SAM Fonetikus Ábécé) a SAMPA egy változata, melyet 1995-ben fejlesztett ki J. C. Wells, a University of London fonetika professzora. Tervei szerint a jelölésrendszer egyesíti az egyedi SAMPA nyelvi táblázatokat és kiterjeszti annak használhatóságát a teljes IPA jelölésrendszerre.
Az eredmény az IPA karakterek egy SAMPA által ihletett változata 7 bites ASCII-kódrendszerre alakítva.
Használata
[szerkesztés]A jelöléseket általában perjelek („/”) közé zárva írjuk. Példák:
- Jó napot /jo: nApot/
- Egészség /Ege:SSe:g/
- Language /l{NgwIdZ/
Összefoglaló
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]- Azon IPA-szimbólumok, melyek alakja megfelel a latin kisbetűknek, az X-SAMPA-ban is ugyanazt a jelölést kapták.
- Az X-SAMPA a backslash-t („\”, vagyis fordított osztásjel) arra használja, hogy az elé írt jellel együtt egy teljesen új jelet hozzon létre, ezért például az O az O\-től teljesen eltérő hang, közöttük nincsen kapcsolat.
- Az X-SAMPA-mellékjelek (diacritics) a módosítandó jelet követik. A ~ nazalizáció (orrhang), a = magánhangzósítás, a ` retroflexió és rhoticity mellékjelen kívül minden más módosítót az aláhúzásjellel (_) kapcsolunk ahhoz a jelhez, melyet befolyásol.
- Az _1-től _6-ig terjedő számok fenntartott módosítók, melyek az egyes nyelvspecifikus hangsúlyszinteknek megfelelő rövidítésekként használatosak.
Kisbetűs jelek
[szerkesztés]Nagybetűs jelek
[szerkesztés]Egyéb jelek
[szerkesztés]| X-SAMPA | IPA | IPA | Leírás | Példák |
|---|---|---|---|---|
| . | szótaghatár | |||
| " | ˈ | elsődleges hangsúly | ||
| % | ˌ | másodlagos hangsúly | ||
| & | ɶ | nyílt elülső kerekített magánhangzó | dán drømme [dR&m@] | |
| ' (vagy _j) | ʲ | palatalizáció | ||
| * | meghatározatlan karakter, SAMPA-„összekapcsoló” | |||
| – | szeparátor | |||
| / | meghatározhatatlan francia magánhangzó | |||
| { | æ | majdnem-nyílt elöl képzett ajakkerekítés nélküli magánhangzó | angol trap [tr{p] | |
| } | ʉ | zárt központi kerekített magánhangzó | svéd sju [S}] | |
| 1 | ɨ | zárt központi kerekítetlen magánhangzó | walesi tu [t1] | |
| 2 | ø | zárt-közép elülső, kerekített magánhangzó | francia deux [d2] | |
| 3 | ɜ | középnyílt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli | brit angol nurse [n3:s] | |
| 3\ | ɞ | középnyílt, középen képzett ajakkerekítéses | ||
| 4 | ɾ | alveoláris, zöngés, megcsavart nyelvvel képzett hang | spanyol pero [pe4o] | |
| 5 | ɫ | hátul képzett, sötét l; lásd még: _e | angol milk [mI5k] | |
| 6 | ɐ | nyílt schwa | német besser [bEs6] | |
| 7 | ɤ | középzárt, hátul képzett ajakkerekítés nélküli magánhangzó | ||
| 8 | ɵ | középzárt, középen képzett ajakkerekítéses magánhangzó | svéd buss [b8s] | |
| 9 | œ | középnyílt, elöl képzett ajakkerekítéses magánhangzó | francia neuf [n9f] | |
| : | ː | hosszú | ||
| :\ | ˑ | félhosszú | ||
| < | kezdő nemszegmentális megjegyzés (például SAMPROSA) | |||
| <\ | ʢ | epiglottális, zöngés réshang | ||
| > | záró nemszegmentális megjegyzés | |||
| >\ | ʡ | epiglottális zárhang | ||
| ? | ʔ | glottális zárhang | német Verein, dán stød | |
| ?\ | ʕ | faringális, zöngés réshang | arab ‘ayn | |
| @ | ə | schwa | angol banana [b@"nA:n@] | |
| @\ | ɘ | középzárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó | ||
| ^ | ↑ | emelkedő | ||
| ! | ↓ | eső | ||
| !\ | ǃ | retroflex klikk | ||
| | | alcsoport | |||
| |\ | ǀ | dentális klikk | ||
| || | főcsoport | |||
| |\|\ | ǁ | laterális klikk | ||
| =\ | ǂ | alveoláris klikk | ||
| -\ | ̮ | kapcsolójel |
Módosítók (diacritics)
[szerkesztés]Egyes szakkifejezések jelentése
[szerkesztés]- Alveoláris: a fogmedernél képzett hang
- Approximáns: teljes zár vagy rés létrejötte nélkül képzett mássalhangzó
- Bilabiális: mindkét ajak közreműködésével képzett hang
- Dentális: foghang
- Epiglottális: gégefővel képzett hang
- Faringeális: garathang
- Frikatíva: réshang
- Glottális: a hangszalagok segítségével képzett hang
- Labiodentális: az ajak és a fogak közreműködésével képzett hang
- Laterális: oldalsó (részleges zár, a szájüreg oldalán szabadon áramlik a levegő)
- Nazális: orrhang
- Palatális: a kemény szájpadlásnál képzett hang
- Plozíva: zárhang
- Posztalveoláris: a fogmeder mögött képzett hang
- Retroflex: hátrahajtott nyelvvel képzett hang
- Uvuláris: a nyelvcsap segítségével képzett hang
- Veláris: a szájpadlás hátsó részén (lágy szp.) képzett hang