Alveolopalatális, zöngétlen réshang

Az alveolopalatális, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ɕ jellel jelöli (c hurokkal, akárcsak zöngés megfelelője, a ʑ), X-SAMPA-jele pedig s\. A magyar s betű által jelölt /ʃ/ hang selypített változatával közelíthető.

Jellemzői

Az alveolopalatális, zöngétlen réshang jellemzői:

Képzésmódja réshang, vagyis létrehozásakor a légáramlat egy szűk csatornába (résbe) terelődik a képzéshelyen, s ott légörvényt kelt.
Képzéshelye alveolopalatális, más szóval palatalizált laminális posztalveoláris, vagyis a nyelv elejét a fogmeder mögé illesztve, a hátát (közepét) pedig a kemény szájpadláshoz emelve képződik.
Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
kabard		щэ	[ɕɛ]	’száz’
csuvas		çиçĕм	[ˈɕiɕ̬əm]	’villám’	Szembenáll a /ʂ/ és /s/ hanggal.
dán		sjæl	[ɕɛːlˀ]	’lélek’	L. dán hangtan
japán^[1]		塩/shio	[ɕio]	’só’	L. japán hangtan
katalán^[2]		xinxa	[ˈɕinʲɕə]	’poloska’	L. katalán hangtan
kínai	mandarin	西安/Xī'ān	[ɕi˥ an˥]	’Xi'an’ (város)	Szembenáll a /ʂ/ és /s/ hanggal. L. mandarin hangtan
koreai		시장/sijang	[ɕid͡ʑaŋ]	’piac’	L. koreai hangtan
lengyel^[3]		śruba	[ɕruba] (segítség·infó)	’csavar’	Szembenáll a /ʂ/ és /s/ hangokkal. L. lengyel hangtan
orosz		счастьe	[ˈɕɕasʲtʲjɪ]	’boldogság’	Szembenáll a /ʂ/, /s/ és /sʲ/ hangokkal. L. orosz hangtan
svéd		kjol	[ɕuːl] (segítség·infó)	’szoknya’	L. svéd hangtan
tibeti	lhászai nyelvjárás	བཞི་	[ɕi˨˧]	’négy’	Szembenáll a /ʂ/ hanggal.
yi		ꑟ/xi	[ɕi˧]	’szál’

Jassem, Wiktor (2003), "Polish", Journal of the International Phonetic Association, 33 (1): 103–107
Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association, 21 (2): 94–97
Recasens, Daniel; Pallarès, Maria Dolores (2001), "Coarticulation, Assimilation and Blending in Catalan Consonant Clusters", Journal of Phonetics, 29 (3): 273–301


Sablon:Mássalhangzó m v sz Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely →	Labiális				Koronális								Dorzális						Radikális				Glottális
↓ Mód	Bilabiális		Labio-dentális		Dentális		Alveoláris		Posztalv.		Retroflex		Palatális		Veláris		Uvuláris		Faringális		Epiglot-tális		Laring./glottális
Nazális		m		ɱ		n̪		n				ɳ		ɲ		ŋ		ɴ
Zárhang	p	b	p̪	b̪	t̪	d̪	t	d			ʈ	ɖ	c	ɟ	k	ɡ	q	ɢ			ʡ		ʔ
Réshang	ɸ	β	f	v	θ	ð	s	z	ʃ	ʒ	ʂ	ʐ	ç	ʝ	x	ɣ	χ	ʁ	ħ	ʕ	ʜ	ʢ	h	ɦ
Közelítőhang				ʋ				ɹ				ɻ		j		ɰ
Pergőhang		ʙ						r				• *						ʀ				я *
Legyintőhang		ⱱ̟		ⱱ				ɾ				ɽ						ɢ̆				ʡ̯
Laterális réshang							ɬ	ɮ			ɭ˔̊		ʎ̥˔		ʟ̝̊
Lat. közelítőhang								l				ɭ		ʎ		ʟ
Lat. legyintőhang								ɺ				ɺ̢ *		ʎ̯

**Affrikáták (zár-rés hangok)**
p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.