Pávai-Vajna Ferenc
| Pávai-Vajna Ferenc | |
 | |
| Somogyi Árpád 1989-ben felállított mellszobra Pávai-Vajna Ferencről Hajdúszoboszlón | |
| Született | Pávai-Vajna Ferenc 1886. március 6. Csongva |
| Elhunyt | 1964. január 12. (77 évesen) Szekszárd |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Foglalkozása | geológus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pávai-Vajna Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pávai-Vajna Ferenc (Csongva, 1886. március 6. – Szekszárd, 1964. január 12.) geológus, a magyar hévízkutatás úttörője, a hévizes barlangkeletkezési elmélet megalapozója.
Életpályája[szerkesztés]
A nagyenyedi kollégiumban tanult, természetrajz tanára Szilády Zoltán volt. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1910-ben geológiai doktorátust szerzett. 1911-től a selmeci bányászati akadémia ásvány-földtani tanszékén Böckh Hugó tanársegédje volt. 1914-ben az erdélyi, 1915-1918-ban a horvátországi, 1918-tól a dunántúli szénhidrogén-kutatásban vett részt, 1920 végétől a Pénzügyminisztérium bányászati főosztályán geológiai szakértőként dolgozott. 1930-tól 1944-ig a Földtani Intézet főgeológusa volt. 1950-1956 között ugyancsak a Földtani Intézetben tevékenykedett. A tudományos világtól elszakítva, kitelepítésben, igen nehéz körülmények között, egy mázai bányászlakásban élte le utolsó éveit. Hajdúszoboszlón lett végső nyughelyére helyezve, a város saját halottjának tekinti és nevét a helyi gyógyvíz viseli.
Munkássága[szerkesztés]
Munkássága főként a kőolajföldtan és vízföldtan területére terjedt ki, Papp Simonnal a hazai kőolaj- és földgázkutatás úttörői voltak. Pávai-Vajna Ferencnek köszönhetjük több jelentős gyógy- és hévizünk feltárását (Szeged, Hajdúszoboszló, Nádudvar,Karcag, Debrecen, Szolnok). Ő tűzte ki a Rudas gyógyfürdőnél a nagy mennyiségű gyógyvizet adó fúrások helyét, valamint a tabáni, az alsó Margit-szigeti és a II. városligeti mélyfúrást. 1928-ban ő hívta fel a figyelmet a Görömbölytapolcai-barlang vizének jelentőségére, s harcosan kiállt annak hasznosítása érdekében. Törekvését több mint harminc év után valósították meg.
Fiatal korában aktív barlangkutató volt. Számos barlangot (különösen Erdély területéről) ő írt le és térképezett fel először. A hévíz kutatása kapcsán felismerte a mélyből feltörő víz barlangképző hatását, ezzel új barlangkeletkezési elméletet állított fel, és megalapozta a hévizes barlanggenetikát. Idős korában főként a hévizekből nyerhető energia hasznosításával foglalkozott. Javaslatára létesültek az alföldi hévízkutak mellett az első hévizekkel fűtött kertészetek.
Emlékezete[szerkesztés]
- Hajdúszoboszlón az egykori hajdú kerületi központ, egy általános iskola (Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola) és a Hajdúböszörmény felé vezető út viseli a nevét.
- Hajdúszoboszló Város Díszpolgára lett 1991-ben.
- 2012. szeptemberében utcát neveztek el az emlékére Solymáron.[1]
- Miskolc-Lillafüreden róla nevezték el a Hámori tó mellett futó sétányt.
Munkái[szerkesztés]
- Az Erdélyi Medence ÉNy-i peremének tektonikai viszonyai. Földtani Közlöny, 1913.
- A Dunántúl földgáz és petróleum kincseiről. Bány. Koh. Lapok, 1919.
- Magyarország hévizei. Hidrológiai Közlöny, 1927-1928.
- Magyarország hévizei s azok felkeresése és kitermelése. Bány. Koh. Lapok, 1928.
- A forró oldatok és gőzök-gázok szerepe a barlangképződésnél. Hidrológiai Közlöny, 1930.
- Hőenergiabányászat és lehetőségei. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közl., 1932.
- Új gyógyforrások Budán. Hidrológiai Közlöny, 1933.
- A Tabán új termális gyógyforrásai. Hidrológiai Közlöny, 1937.
- A bp.-i melegforrások kérdése. Földtani Értesítő, 1939.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ H. A. [Hegedűs András]: Új utcanevek születtek. Solymári Magazin II. évf. 10. szám, 2012. október
Források[szerkesztés]
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
- Csiky Gábor: Dr. Pávai-Vajna Ferenc emlékezete. Földtani Közlöny, 1966.
- Nagy L. J.: A csillagok gyermekei vagyunk. Dr. Pávai-Vajna Ferenc élete és munkássága. Debrecen, 1991.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. 355. old. ISBN 963-9353-39-6
- Papp Ferenc: Dr. Pávai Vajna Ferenc. 1886–1964. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 1. füz. 3. old.
- Székely Kinga: Évfordulók. Karszt és Barlang, 1986. 2. félév. 153–154. old.
- Széky Ferenc: Megemlékezés Pávai-Vajna Ferencről. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 36–38. old.
.svg){kind=small}