New York Harp Ensemble

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A New York Harp Ensemble (magyarulː New York-i Hárfaegyüttes) Würtzler Arisztid és felesége, Barbara Pniewska, továbbá Ewa Jaślar, valamint Martha és Rebecca Flanery hárfaművészek által alapított, 1969 és 1997 között működő komolyzenei együttes. Csaknem 30 éves működése során többször is cserélődtek a tagjai az alapító házaspár kivételével. A világ 60 országában szerepeltek. Ötször játszottak a Fehér Házban, felléptek II. János Pál pápa előtt a Vatikánban, és számos televíziós, illetve hanglemez-felvételt készítettek.

Előzmények[szerkesztés]

Würtzler Arisztid 1956-ban Magyarországról az USA-ba emigrált. Kezdetben zenekarokban játszott (pl. 1958-61 között a New York-i Filharmonikusoknál), majd szólókarrierbe kezdett. Egy idő után észrevette, hogy férfi előadóként nem tud bejutni az amerikai televíziókba. Ekkor született meg benne az elhatározás, hogy hárfaegyüttest alapít, amely látványosabb és színesebb műsort képes megjeleníteni. Példának Mireille Flourt belgiumi együttesét vette, bár okulni igyekezett ennek gyors bukásából, ami a hárfások közötti állandó rivalizálás miatt következett be.

Feleségével a genfi hárfaversenyen ismerkedett meg 1969-ben, ahol a fiatal, visszahúzódó, játékában még nem kiforrott lány Lengyelország képviseletében versenyzett. Würtzler a verseny után ösztöndíjjal Hartfordba hívta, ahol ő maga egyetemi professzor volt. Barbara szintén zenész családból származott, apja neves brácsás volt Varsóban. Ötévesen kezdett zongorázni, és 1964-ben végzett a Varsói Zeneakadémia hárfaszakán.

Története[szerkesztés]

Az együttes 28 éven át működött. Több ezer koncertet adtak a világ több, mint 60 országában, és számos televíziós, rádiós, valamint lemezfelvételt készítettek. A házaspáron kívül két további tag is szerepelt a hárfaegyüttesben, akik idővel cserélődtek. Az évtizedek során megfordult náluk Sandra Bittermann, Hye Yun Chung, Pattee Cohen, Coleen Cooney, Elizabeth Etters, Margery Fitts, Martha és Rebecca Flannery, Monika Jarecka, Eva Jaslar, Sylvia Kowalczuk, Dorella Maiorescu, Grace Paradise, Dagmar Platilova és Park Stickney. Többük az együttest elhagyva továbbra is neves hárfás maradt, illetve hárfaprofesszor lett.

A hárfa-világszövetséget 1959-ben alapították meg Pierre Jamet francia professzor vezetésével, az izraeli kormány pedig ugyanebben az évben rendezte meg az első hárfa-világversenyt. Az együttes így elévülhetetlen érdemeket szerzett az ötvenes évek végétől kibontakozó hárfás élet felvirágoztatásában, az addig szinte ismeretlen hárfa népszerűsítésében és a hárfairodalom bővítésében. Utóbbit saját szerzeményekkel és átiratokkal, továbbá neves szerzőknek (Leonard Bernstein, Karlheinz Stockhausen) adott megrendeléseikkel érték el. Külön hangsúlyt fektettek lengyel, magyar (Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ligeti György, Durkó Zsolt, Hidas Frigyes, Serly Tibor) és a vendéglátók nemzetisége szerinti szerzők műveinek a megismertetésére. Repertoárjuk a barokktól a romantikusokon át a modernekig (Marcel Tournier, Carlos Salzedo, Marcel Grandjany) ívelt. Nagy figyelemmel voltak a közönségigény kielégítésére, ezért mindig három teljes műsort tartottak fenn, amelyből a vendéglátó választhatta ki a neki legmegfelelőbbet. Azonban nemcsak komolyzenei darabokat játszottak, mert a világon az elsők között igyekeztek látványos, crossover-stílusú színpadi műsort megvalósítani. Egyik scherzojukban választási zenekarként szerepeltek korteskalapban. Egy másikban pityókás bárjelenetet mutattak be dzsesszzenével. Egy harmadikban pedig Liszt II. Magyar rapszódiáját játszották számos nemzet jellegzetes stílusában úgy, mintha képzeletbeli utazást tennének meg, percenként váltogatva a stílust a zenében. (Würtzler humorához hozzátartozik, hogy gyakran nevezte együttesét „hárememnek”, még nyilvános interjúkban is.)

Az együttes ötször szerepelt a Fehér Házban Jimmy Carter, Ronald Reagan, George H. W. Bush és Bill Clinton elnökök meghívására. A Vatikánban II. János Pál pápa előtt 1985-ben léptek fel. 1977-ben a bogotai, 1979-ben a hondurasi és a Fülöp-szigeteki elnöki palotákban játszottak.

A nyolcvanas évek második felétől rendszeresen visszatértek Magyarországra. 1988-ban Szombathelyen, Kőszegen és Sopronban turnéztak, később a Budapesti Kongresszusi Központban adtak nagy sikerű koncertet. 1985-ben a Hungaroton kiadta New Yorkban készült barokk-felvételüket, majd ezt követően további felvételeket is készítettek, többek között Marton Évával.

Sokszor játszottak extrém körülmények között, Dél-Amerikában pl. előfordult, hogy a magas páratartalom miatt szinte kopogott a hárfa. Ezen kívül jelentős tapasztalatokra tettek szert mind a közúti-, mind a légi-hárfaszállítás terén. Tapasztalataikat szívesen osztották meg más hárfásokkal és hárfakészítőkkel is.

Az együttes direktora kétségtelenül Würtzler volt, aki mérnöki pontossággal igyekezett megtervezni az együttes sikerét biztosító körülményeket (műsor, ruha, reklámok, újságszereplések). Azonban elismerte, hogy Barbara a kezdetektől nagy szerepet vitt a szervezésben is, az átiratokból pedig kitűnik, hogy jó néhányat ő dolgozott fel az együttes számára. Barbara tehát egyenrangú szerepet vitt férjével.

Az együttes Würtzler 1997. évi halála után feloszlott. Hagyományait újabban a Los Angeles Harp Ensemble elevenítette fel, illetve folytatja.

A New York Harp Ensemble felvételei[szerkesztés]

  • New York Harp Ensemble, Golden Crest Quadrophonic, CRS 4130
  • New York Harp Ensemble, Golden Crest Quadrophonic, CRS 4130
  • 18th Century Concerti and Strings, Musical Heritage Society, 3320
  • 18th Century Concerti and Strings, Musical Heritage Society, 5320 Stereo Cassette
  • XVIII Century Music for Harp Ensemble, Musical Heritage Society, 3239
  • XVIII Century Music for Harp Ensemble, Musical Heritage Society, 5239 Stereo Cassette
  • Contemporary Music for Harp Ensemble, Musical Heritage Society, 1184
  • Contemporary Music for Harp Ensemble, Musical Heritage Society, 2100 Stereo Cassette
  • Contemporary Music for Harp and Strings, Musical Heritage Society, 3370 (Solo: von Würtzler)
  • American Cavalcade, Musical Heritage Society, 3307
  • Romantic Music for Harp Ensemble and Solo Harp, Musical Heritage Society, 3611 (Solo: von Würtzler)
  • Romantic Music for Harp Ensemble and Solo Harp, Musical Heritage Society, 5611 Music Stereo Cassette
  • Musical Memories, Vol. I., Musical Heritage Society, 3670
  • Musical Memories, Vol. I., Musical Heritage Society, 5670 Stereo Cassette
  • Christmas with New York Harp Ensemble, Musical Heritage Society, 3483 (Solo: von Würtzler)
  • Christmas with New York Harp Ensemble, Musical Heritage Society, 5483 Stereo Cassette
  • An Evening with the New York Harp Ensemble, Musical Heritage Society, 3890 (Solo: von Würtzler)
  • Musical Memories, Vol. II., Musical Heritage Society, 4259 (Solo: von Würtzler)
  • Musical Memories, Vol. II., Musical Heritage Society, 6259 Stereo Cassette
  • Rhapsody for Harp and Orchestra, Musical Heritage Society, 4387 (Solo: von Würtzler)
  • Mostly Concertos, Musical Heritage Society, 4260 (Solo: von Würtzler)
  • The New York Harp Ensemble, Hungaroton, SLPX 12726
  • The New York Harp Ensemble, Hungaroton, MK 12726
  • The New York Harp Ensemble, Hungaroton, HCD 12726 Stereo
  • A Pastorale Christmas, MusicMasters, MMD 20098A
  • A Pastorale Christmas, MusicMasters, MMC 40098Z Stereo Cassette
  • A Pastorale Christmas, MusicMasters, CD MMD 60098Y Compact Disc
  • A Pastorale Christmas with NYH Ensemble, Musical Heritage Society, 4610 Digital-Stereo
  • A Pastorale Christmas with NYH Ensemble, Musical Heritage Society, 6611 Digital-Stereo Cassette
  • Weinachtiiche Harfenmusik NYHE and Pro Arte Chamber Orchestra, Orfeo, Stereo-Digital-S 122 841 B (conductor: Aristid von Würtzler)
  • Éva Marton with the New York Ensemble, Hungaroton, SLPD 12939
  • Éva Marton with the New York Harp Ensemble, Hungaroton, MK 12939
  • Éva Marton with the New York Harp Ensemble, Hungaroton, HDC 12939
  • Hungaroton Highlights, 1987-88, Hungaroton, HCD 1661

A New York Harp Ensemble számára írt darabok[szerkesztés]

  • Bernstein, Leonard (USA): Chorale and Meditation
  • Chiti, Gianopaulo (Olaszország): Breakers
  • Creston, Paul (USA): Olympia Rhapsody for Harp
  • Damase, Jean Michel (Franciaország): Concertino
  • Dello Joio, Norman (USA): Bagatella
  • Durkó Zsolt (Magyarország): Serenata Per Quatro Arpas
  • Flagello, Nicolas (USA): Arismo II. for 4 Harps, Island of Mysterious Bells
  • Hanus, Jan (Csehszlovákia): Introduzione E Toccata
  • Hidas Frigyes (Magyarország): Hungarian Melodies
  • Houhaness, Alari (USA) - Stuart Colidge: Spirituals in Sunshine and Shadow
  • Kasilag, Lucrecia R. (Fülöp szigetek): Diversions II for 4 Harps
  • Ligeti György (Magyarország/Németország): Continuum
  • Maayani, Ami (Izrael): Arabesque for 4 Harps
  • Mecsedelov, Mihail (Szovjetunió): Song Procession for 4 Harps and Drum
  • Montori, Sergio (Olaszország): Iron Garden
  • Saygun, Ahmed Adnan (Törökország): Three Preludes for Four Harps, Three Melodies for Four Harps
  • Serly Tibor (Magyarország/USA): Canonic Prelude for 4 Harps
  • Takemitsu, Toru (Japán): Wavelength
  • Wha, Lin (Kína): Amid Flowers Beside the River
  • Wiłkomirski, Józef (Lengyelország): Concerto for Four Harps

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]