Molnár Ferenc (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései) 2009. október 30., 13:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Molnár 1941-ben

Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12.New York, 1952. április 1.) író, újságíró.

Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író.

Élete

Molnár Ferenc 1878. január 12-én született egy német eredetű zsidó polgárcsaládba. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.

Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár.

Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón.

1906-ban feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt, főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor. Egy lányuk született, Molnár Márta aki később Sárközi György író felesége lett. Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek. Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét.

Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító emlékiratai című könyvét. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.

A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadwayen Panoptikum című darabját. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt. 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg.

Művei

Színpadi művek

  • A Doktor úr (1902)
  • Józsi és egyéb kis komédiák (1904)
  • Az ördög (1907)
  • Liliom (1909)
  • A Testőr (1910)
  • A Farkas (1912)
  • Úri divat (1916)
  • A fehér felhő (1916)
  • Farsang (1916)
  • A hattyú (1920)
  • Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
  • Égi és földi szerelem (1922)
  • A vörös malom (1923)
  • Az üvegcipő (1924)
  • Játék a kastélyban (1926) (teljes szöveg)
  • Riviera (1926)
  • Olympia (1928)
  • Egy, kettő, három (1929)
  • A jó tündér (1930)
  • Valaki (1931)
  • Harmónia (1932)
  • Nagy szerelem (1935)
  • Delila (1937)
  • Panoptikum (1949)

Egyéb prózai művek

  • Az éhes város (1901)
  • Egy gazdátlan csónak története (1901)
  • A Pál utcai fiúk (1907) (teljes szöveg)
  • Muzsika (1908)
  • Egy haditudósitó naplója (1916)
  • A zöld huszár (1938)
  • Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)

Művei alapján készült filmek

Róla készült művek

Külső hivatkozások

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Molnár Ferenc (író) témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Ferenc (író) témájú médiaállományokat.