Michel-Eugène Chevreul

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michel-Eugène Chevreul
Michel Eugène Chevreul.jpg
Született 1786. augusztus 31.[1][2][3][4][5]
Angers[6]
Elhunyt 1889. április 9. (102 évesen)[2][4][5]
Párizs[7][6]
Állampolgársága francia
Szülei Michel Chevreul
Foglalkozása kémikus
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje (1875)
  • Copley-érem (1857)
  • Albert emlékérem (1873)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Michel-Eugène Chevreul témájú médiaállományokat.
Chevreul időskorában

Michel-Eugène Chevreul (Angers, 1786. augusztus 31.Párizs, 1889. április 9.) francia kémikus.

Életútja[szerkesztés]

Édesapja és nagyapja is orvosként dolgozott. 1813-tól 1830-ig a természettudományok tanára volt a Lycée Charlemagne-ban. 1824-ben a gobelin-gyár és festőintézet igazgatója, 1826-ban az akadémia tagja, s egyúttal a londoni Royal Society kültagja lett, 1830-ban pedig a természettudományi múzeumban a gyakorlati kémia tanárává nevezték ki. 1879-ben nyugalomba vonult. Elhunyt 103 éves korában.

1901-ben szobrot emelték a tiszteletére.

Munkái[szerkesztés]

  • Recherches chimiques sur les corps gras d'origine animale (Párizs, 1833, újabb kiadás: 1889);
  • Considerations générales sur l'analyse organique et sur ses applications (u. o. 1824);
  • Recherches sur la peinture (1826);
  • Leçons de chimie appliquée á la peinture (Párizs, 1831);
  • De la loi du contraste simultané des couleurs et de l'assortiment des objets coloriés (újabb kiadás: Párizs, 1890);
  • Théorie des effets optiques que présentent les étoffes de soie (Lyon, 1846);
  • Distraction d'un membre de l'Institut de France, lorsque le roi de Prusse Guillaume l-er assiégeait Páris (Párizs, 1871).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Léonore database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шеврёль Мишель Эжен, 2015. szeptember 28.
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források[szerkesztés]