Pierre Jean David d’Angers

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pierre Jean David d’Angers
(David d'Angers)
David d'Angers, Pierre-Jean, Edouard Baldus, BNF Gallica.jpg
Született Pierre Jean David
1788. március 12.[1][2][3][4][5][6][7]
Angers
Elhunyt 1856. január 6. (67 évesen)[8][9][4][5][6]
Párizs
Állampolgársága francia
Gyermekei Robert David d'Angers
Foglalkozása
Tisztség francia nemzetgyűlés tagja (1848. április 23. – 1849. május 26.)
Iskolái
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
  • Római Díj (1811)
Sírhely Père-Lachaise temető (39)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Jean David d’Angers témájú médiaállományokat.
Síremléke a párizsi Père-Lachaise temetőben
A David d’Angers Múzeum Angers-ben

Pierre Jean David d’Angers [ejtsd: danzsé] (Angers, 1788. március 12.Párizs, 1856. január 5.) francia szobrász, politikus.

Élete[szerkesztés]

Fiatalon Párizsba került, ahol Jacques-Louis David festő és Philippe-Laurent Roland szobrász műtermeiben tanult. 1811 és 1816 között Rómában tartózkodott és főleg az ókori remekműveket tanulmányozta, Antonio Canova műtermében is dolgozott. Párizsba visszatérve, a versailles-i kastély főudvarán álló II. Louis de Bourbon-Condé szobrával arra az útra lépett, melyet nem hagyott el többé. Nem törődött az iskola, a stílus törvényeivel, hanem az emberi alak, az arckifejezés merész realisztikus ábrázolását tűzte ki célul. Németországban tett utazásainak gyümölcse Goethe, Shelling, Dannecker, Tieck és Rauch nagy mellszobrai voltak; különben is nagyon szeretett képmásokat készíteni. (I. Ferenc, Paré, Visconti, Jordan, Béclard, Cooper, Casimir Delavigne, Raoul-Rochette, Jeremy Bentham, Fénelon, Montesquieu, Racine, II. Henrik, Lacépède, Périer, Kératry, Rossini, La Fayette, Sieyès, Chateaubriand.) 550 medaillonból álló híres emberek arcképgyűjteménye a Louvre-ban van.

Monumentális művei: Jefferson szobra Washingtonban, CorneilleRouenban (1834), Gutenbergé Strasbourgban stb. Gyönyörű a görög leány meztelen alakja Márkosz Bócarisz szabadsághős sírján, rendkivül kifejező Philopemennek az «utolsó görögnek» márványszobra (Louvre), leghatalmasabb alkotása d'Angers-nek, azonban domborműve a párizsi Panthéon oromfalán: a Haza, a Szabadság és a Történelem kíséretében babérkoszorúkat nyújt a modern Franciaország nagy embereinek: Malesherbes-nek, Mirabeau-nak, Voltaire-nek, Rousseau-nak, Cuvier-nek, Laplace-nak, Bonaparténak, a marengói dobosnak stb.

A közélet terén d’Angers a radikalizmus híve volt, Hyppolite Carnot-val kiadta Bertrand Barère emlékiratait[10] és tagja volt 1848-ban az alkotmányozó nemzetgyűlésnek is. Az államcsíny után egy ideig számüzetésben kellett élnie. Szülővárosában szobrot állítottak neki és múzeumot rendeztek be, melyben összes műveinek gipszöntvényei vagy vázlatai láthatók.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Léonore database (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  9. SUDOC (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  10. Mémoires de Bertrand Barère (francia nyelven). archive.org. (Hozzáférés: 2018. október 16.)
  11. V. ö. Jouin H., D., sa vie, son œuvre, ses écrits et ses contemporains (Párizs, 1878), u. a. D. et ses relations littéraires (u. o. 1890).

Forrás[szerkesztés]