Megyer (település)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2015 márciusából) |
| Megyer | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vári Dávid (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8348 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 29 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 4,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 03′ 42″, k. h. 17° 11′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 42″, k. h. 17° 11′ 34″ | |||
 Megyer
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Megyer weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Megyer témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Megyer község Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A megye és az egész Közép-Dunántúl régió legkisebb népességű önálló települése.
Fekvése
A Marcal-medencében, a Marcal bal partján, Rigácstól kb. 2 km-re.
A 15,4 ha belterületével és az azon fekvő 20 házával hazánk legkisebb önálló települése. Megközelíthető közúton a 84-es főútról Rigácsnál letérve (kb. 1,5 km), vasúton a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon (Rigács megállóhely kb. 1 km).
Története
A települést először 1332-ben említik meg az oklevelek. Megyer néven. Ekkor a debrentei vár tartozéka, a Himfi-család birtokában. A Pápai-családoknak is voltak itt birtokrészei. Mátyás király 1464-ben a Kanizsaiaknak adta. Egy 1559-ben kelet-kezett oklevél szerint néhai Megyeri Tamás fiait – Gáspárt és Imrét – beiktatták a hűtlenségbe esett Megyeri Péter és Antal megyeri birtokrészébe.
Hosszú ideig a Megyeri család birtoka volt. Neve a Megyer törzsnévből keletkezett. A szegényes forrásmunkák a község keletkezéséről és történetéről alig adnak képet. A török időkben Megyer a sümegi vár "kapuja" volt és mint ilyen el is pusztult. A két világháború között a község határának nagyobbik részén – 600 holdon – Lázár József földbirtokos gazdálkodott. Birtokát később Rozner Ferencnek adta el. Határa elaprózódott, s a kisnemesi családok kezébe került. Közvetlenül 1945 előtt az egész határ a község lakóié volt. Megyeren 1939-ben 135 magyar anyanyelvű lakos élt. Lakóházainak száma 27, területe 739 katasztrális hold. Egyetlen iskolája sem volt, viszont három kocsmáját is említették, gyakran keresték fel az eldugott kisközséget a betyárok, akik a falu juhászaival tartottak kapcsolatot. Megyernek 1969-ben 120 lakosa és 29 lakóháza volt. Területe akkor 400 katasztrális hold, ebből 280 hold szántó, a többi erdő és rét. Két rövid utcáját említik. A falu mellett folyó Marcalt 1968-ban szabályozták, korábban 50-60 holdnyi területet öntött el évente. Az 1960-as évek kezdetén a kiöntött folyó elvitte a fahidat, ami helyett új betonhidat építettek 1965-ben. Kisszámú lakossága – néhány vasutas kivételével – a rigácsi TSZ-ben dolgozott. Megyeren 1959-ben jött létre termelőszövetkezet, három évig gazdálkodott önállóan, majd 1962 áprilisában a rigácsi gazdasággal egyesült. Megyeren üzemegység működött. Fő üzemág a növénytermesztés és állattenyésztés volt, anyakocákat és szarvasmarhákat tartottak, mintegy 20-22 fő dolgozott az üzemegységben. Később a sümegi TSZ-hez csatlakozott, amit 1992-ben számoltak fel.
Arányaihoz mérten Megyer is fejlődött 1945 után. A villanyt 1959-ben vezették be. Abban az évben kultúrházat, boltot és tűzoltószertárat létesítettek. Kevés új ház épület, a régi szalmatetős házakat azonban átalakították, felújították. Megyer korábban közigazgatásilag Ukkhoz, majd Gógánfához tartozott. Ma az ukki székhelyű körjegyzőséghez tartozik. 2005 második felétől a lakosság nagy része lecserélődött, az új lakosok a főváros környékéről költöztek ide.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Németh Ferencné (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010: Pajer Kristóf László
- 2010–2014: Pajer Kristóf László (független)[4]
- 2014–2018: Pajer Kristóf László (független)[5]
- 2018–2019: Vári Dávid (független)[6]
- 2019-től: Vári Dávid (független)[1][7]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 23 | 26 | 23 | 36 | 19 | 29 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 18,2% cigánynak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,6%, református 4,5%, izraelita 4,5%, felekezeten kívüli 9,1% (18,2% nem nyilatkozott).[8]
Nevezetességei
A településvezetők célja egy Európában is ismert gasztronómiai-kulturális falu létrehozása, ahol a helyi és a környék konyhaművészetének, kulturális tradícióinak bemutatása folyik. Erre a célra egy felújítandó ingatlant vásárolunk, amit a jövőben geotermikus-, és napenergia felhasználásával működtetünk, ezzel is hozzájárulva a környezetbarát életmódhoz. Az épület alsó szintjén lévő szobákat kiállítótérként használjuk, ahol kulturális programokat tartunk, az önkormányzat és/vagy szervezetek pedig a rájuk jellemző termékeket mutatják be. A falakon a hagyományos népi konyhát bemutató eszközöket helyezzük ki; régi edények, fakanalak, bográcsok, cserépedények, ezen kívül felépítjük a tájra jellemző kemencét, amely nagyszabású rendezvények esetén üzemel is. Külön vitrinben kapnak helyet az egykori szakácskönyvek és kézzel írott receptek, amelyeket az ételekről készült fotókkal illusztrálunk. A középső szobát közösségi térré alakítjuk, míg fölötte 2*4-es vendégszobákat nyitunk, lehetőséget adva ezzel a többnapos programokon való részvételre. A hátsó szobában modern technikával felszerelt konyha kap helyet, ahol bemutatni és egyben oktatni is lehet a magyar népi szakácsművészetet, valamint külön helyiségben lesz a közös étkezések és egyéb térigényes munkák elvégzése is. A saját fűszeres- és zöldség (bemutató)kertből származó bioélelmiszerek egy részét feldolgozzuk, másik részét értékesítjük a látogatók között. Utóbbiból a beruházási költségek megtérülése, a későbbiekben pedig profit nyeresége várható. A projekt hazai és nemzetközi kapcsolatokat is ápol, mivel a programokon keresztül a társországok számára esélyt adunk a bemutatkozásra. A turisztikai szempontból frekventált Balaton, Hévíz, Tapolca és Sárvár várhatóan kedvező hatást gyakorol a terv megvalósulására és fenntarthatóságára.
Jegyzetek
- ↑ a b Megyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Megyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Megyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
- ↑ Megyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)[halott link]
- ↑ Megválasztották Megyer új polgármesterét. www.ma.hu (2018. december 9.) (Hozzáférés: 2018. december 10.)
- ↑ Jött a tévés szakács, az álomfaluról pedig kiderült, hogy mégsem az (magyar nyelven) (html). Index.hu, 2020. január 3. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
- ↑ Megyer Helységnévtár
További információk
- Rick Lyman: For Rent: A Hungarian Village, and a Mayoral Title (angol nyelven). The New York Times, 2015. március 11.
