Marčan
| Marčan | |
 | |
| A Szent Márk templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Vinica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Marijan Kostanjevec |
| Irányítószám | 42207 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 510 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 177,8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 48″, k. h. 16° 09′ 00″46.330000°N 16.150000°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 48″, k. h. 16° 09′ 00″46.330000°N 16.150000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marčan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marčan falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Vinicához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Varasdtól 14 km-re nyugatra, községközpontjától Vinicától 1 km-re délre a Zagorje határán fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Marčan területén már az őskorban is éltek emberek. Peščenica Vinička dombos részén, a Plitvice-völgy felé igyekvő patak felett, az Abrahamov breg (Ábrahám-domb) nyugati lejtőinél, körülbelül 250 méterrel a tengerszint felett található a Šincekova jama,[2] más néven Vinica-barlang, mely egyike azoknak a helyeknek, amelyek menedékként szolgálhattak az őskori ember számára. A barlang morfológiailag egyszerű. A szisztematikus kutatások előtt egy 6 m hosszú, 60 m magas és kb. 100 cm széles járatból állt, amely egy 4,5 m átmérőjű kis kerek csarnokban ért véget. A kutatás nagyszámú holocén és pleisztocén kori állatmaradványt gyűjtött össze. A leletek (kerámiatöredékek, kőszerszámok, tűzhelyek maradványai) jelzik a különféle őskori kultúrák itteni jelenlétét.[2]
Opeka kastélyát a 17. században a Keglevich család építtette. A 18. században a Draskovich család birtoka lett, akiknek korábban a közeli Zelendvorban volt udvarházuk. Később a Marčan területén fekvő Opekára költöztek át, ahol a kastély körül a 19. század elején pompás parkot létesítettek. Az opekai birtok helyén azelőtt téglagyár volt, innen kapta a nevét. Az itt kialakított park lett az opeki arborétum alapja. A család utolsó férfi tagja az 1857-ben meghalt Draskovich Ferenc volt, akinek a lánya 1852-ben a francia származású Bombelles grófhoz ment feleségül. Ők voltak a terület utolsó birtokosai.
A falunak 1857-ben 375, 1910-ben 585 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott. 2001-ben 199 háztartása és 624 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 375 | 457 | 467 | 482 | 516 | 585 | 615 | 554 | 554 | 590 | 597 | 640 | 613 | 652 | 624 | 598 |
.JPG)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Területén található az Opekai Arborétum. Opeka kastélyát[5] a 17. században a Keglevich család építtette. 1856-ban akkori tulajdonosa Bombelles Márk újjáépíttette, ekkor kapta mai késő gótikus külsőjét. 1910-ben az ifjabb Bombelles Márk két évvel halála előtt még megújíttatta az épületet. A második világháború után oktatási célokat szolgált, 1989-ben azonban a rossz állapotú tetőt elkezdték lecserélni, de ez félbemaradt és az épület azóta pusztul. A kastély körül a 19. század elején pompás parkot létesítettek, mely a mai arborétum őse volt. A parkból 1860-ban kezdtek arborétumot kialakítani, ekkor számos egzotiukus fafajtát ültettek ide. Fái közül a legidősebbek ma már 200 évesek. Az arborétum 1884-ben nyerte el mai formáját, de 1902 és 1910 között még újabb fafajokat telepítettek a területére.
- Szent Márk tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.[6] A templom a falu mellett, egy fennsíkon helyezkedik el. Már az 1334-es plébániajegyzék említi, de a mai épület csak 1808-ból származik, és a középkori templom alapjaira épült. A mai templom ezért gazdag középkori leletekben, amelyek közül a legjelentősebbek a középkori alapok és oszlopfők, valamint a 13. század eleji részletek. A mai templom egyhajós épület, tornya a nyugati oldalon a mai szentély mögött áll. A déli homlokzathoz épült a sekrestye és monumentális késő barokk főhomlokzat. A templomtól északra található a plébánia épülete, egy tágas, egyemeletes ház, amelyet a 17. században már falazott épületként említenek.
- Szent Rókus tiszteletére szentelt kis kápolnája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5741.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3439.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4548.
Források
[szerkesztés]
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |