Markgrafneusiedl
| Deutsch-Wagram | |||
 | |||
| A Mária mennybevétele-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Gänserndorfi járás | ||
| Irányítószám | 2282 | ||
| Körzethívószám | 02248 | ||
| Forgalmi rendszám | GF | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 832 fő (2018. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 154 m | ||
| Terület | 19,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Deutsch-Wagram
Pozíció Ausztria térképén
| |||
| é. sz. 48° 16′ 01″, k. h. 16° 37′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 01″, k. h. 16° 37′ 55″ | |||
| Deutsch-Wagram weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Deutsch-Wagram témájú médiaállományokat. | |||
Markgrafneusiedl osztrák község Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 898 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Markgrafneusiedl a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező középső részén, a Rußbach folyó mentén. Területének 8,4%-a erdő, 56,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: északra Strasshof an der Nordbahn, északkeletre Gänserndorf, keletre Obersiebenbrunn, délre Glinzendorf, délnyugatra Großhofen, nyugatra Parbasdorf, északnyugatra Deutsch-Wagram.
Története[szerkesztés]
Markgrafneusiedlt először a klosterneuburgi urbárium 1120-1129 közötti egyik bejegyzésében említik. A falu a kolostor birtoka volt, később a Babenbergekhez, majd a Nürnberg várgrófokhoz került. 1381-ben Friedrich von Nürnberg hűbérbe adta Markgrafneusiedl, Ebenfelden és Zwingendorf falvakat a Ludwig, Chadolt és Konrad von Eckartsau fivéreknek. 1455-ben Rüdiger von Starhemberg szerezte meg jövedelmeit, aki wolkersdorfi uradalmához csatolta. 1542-ben I. Ferdinánd császár felesége, Jagelló Anna vásárolta meg az uradalmat, amelyet a bécsi udvari ispotálynak adományozott. Markgrafneusiedlt ezután a bécsi dominikánusok és a jezsuiták igazgatták. A harmincéves háború során 1645-ben a svédek felégették a falut.
1809-ben a falu volt az egyik helyszíne a wagrami csatának. 1820-ban vásártartási jogot kapott, azonban a vasutak megépülése után a markgrafneusiedli gabonavásár elvesztette jelentőségét.
A második világháború végén, 1945 áprilisában harcokra került sor a visszavonuló németek és a szovjet hadsereg között, melynek során több ház és a Russbach hídja megrongálódott.
Lakosság[szerkesztés]
A markgrafneusiedli önkormányzat területén 2020 januárjában 898 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 91,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 79,1%-a római katolikusnak, 2,5% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (85,5%) mellett a szerbek (2,2%) és a horvátok (1,7%) alkották.
Látnivalók[szerkesztés]
- a Mária mennybevétele-plébániatemplom
- az 1862-ben leégett Szt. Márton-templom romjai
- a történeti és régészeti múzeum
- a bezárt deutsch-wagrami katonai repülőtér maradványai
Források[szerkesztés]
- A település honlapja Archiválva 2021. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 30836 – Markgrafneusiedl Statistik Austria
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Markgrafneusiedl című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
