Markgrafneusiedl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Deutsch-Wagram
A Mária mennybevétele-plébániatemplom
A Mária mennybevétele-plébániatemplom
Deutsch-Wagram címere
Deutsch-Wagram címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Gänserndorfi járás
Irányítószám 2282
Körzethívószám 02248
Forgalmi rendszám GF
Népesség
Teljes népesség832 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Terület19,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Deutsch-Wagram (Ausztria)
Deutsch-Wagram
Deutsch-Wagram
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 16′ 01″, k. h. 16° 37′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 01″, k. h. 16° 37′ 55″
Deutsch-Wagram weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Deutsch-Wagram témájú médiaállományokat.

Markgrafneusiedl osztrák község Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 898 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Markgrafneusiedl a Gänserndorfi járásban
A Szt. Márton-templom romjai

Markgrafneusiedl a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező középső részén, a Rußbach folyó mentén. Területének 8,4%-a erdő, 56,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: északra Strasshof an der Nordbahn, északkeletre Gänserndorf, keletre Obersiebenbrunn, délre Glinzendorf, délnyugatra Großhofen, nyugatra Parbasdorf, északnyugatra Deutsch-Wagram.

Története[szerkesztés]

Markgrafneusiedlt először a klosterneuburgi urbárium 1120-1129 közötti egyik bejegyzésében említik. A falu a kolostor birtoka volt, később a Babenbergekhez, majd a Nürnberg várgrófokhoz került. 1381-ben Friedrich von Nürnberg hűbérbe adta Markgrafneusiedl, Ebenfelden és Zwingendorf falvakat a Ludwig, Chadolt és Konrad von Eckartsau fivéreknek. 1455-ben Rüdiger von Starhemberg szerezte meg jövedelmeit, aki wolkersdorfi uradalmához csatolta. 1542-ben I. Ferdinánd császár felesége, Jagelló Anna vásárolta meg az uradalmat, amelyet a bécsi udvari ispotálynak adományozott. Markgrafneusiedlt ezután a bécsi dominikánusok és a jezsuiták igazgatták. A harmincéves háború során 1645-ben a svédek felégették a falut.

1809-ben a falu volt az egyik helyszíne a wagrami csatának. 1820-ban vásártartási jogot kapott, azonban a vasutak megépülése után a markgrafneusiedli gabonavásár elvesztette jelentőségét.

A második világháború végén, 1945 áprilisában harcokra került sor a visszavonuló németek és a szovjet hadsereg között, melynek során több ház és a Russbach hídja megrongálódott.

Lakosság[szerkesztés]

A markgrafneusiedli önkormányzat területén 2020 januárjában 898 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 91,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 79,1%-a római katolikusnak, 2,5% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (85,5%) mellett a szerbek (2,2%) és a horvátok (1,7%) alkották.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Mária mennybevétele-plébániatemplom
  • az 1862-ben leégett Szt. Márton-templom romjai
  • a történeti és régészeti múzeum
  • a bezárt deutsch-wagrami katonai repülőtér maradványai

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Markgrafneusiedl című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.