Deutsch-Wagram

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Deutsch-Wagram
A városháza
A városháza
Deutsch-Wagram címere
Deutsch-Wagram címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Gänserndorfi járás
Irányítószám 2232
Körzethívószám 02247
Forgalmi rendszám GF
Népesség
Teljes népesség8651 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság159 m
Terület30,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Deutsch-Wagram (Ausztria)
Deutsch-Wagram
Deutsch-Wagram
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 17′ 58″, k. h. 16° 33′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 58″, k. h. 16° 33′ 52″
Deutsch-Wagram weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Deutsch-Wagram témájú médiaállományokat.

Deutsch-Wagram osztrák város Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 8960 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Deutsch-Wagram a Gänserndorfi járásban
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
A wagrami vízmű

Deutsch-Wagram a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező nyugati részén, a Rußbach folyó mentén, Bécstől közvetlenül északkeletre. Területének 7%-a erdő, 74,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és négy városrész tartozik: Deutsch-Wagram-Zentrum, Deutsch-Wagram-Südost, Helmahof-Süd és Helmahof-Nord.

A környező önkormányzatok: keletre Strasshof an der Nordbahn, délkeletre Markgrafneusiedl és Parbasdorf, délre Raasdorf, délnyugatra Aderklaa és Bécs 22. kerülete (Donaustadt), nyugatra Gerasdorf bei Wien, északnyugatra Pillichsdorf, északra Großengersdorf, északkeletre Bockfließ.

Története[szerkesztés]

Wagramot egy 1258-as tizedjegyzékben említik először. A Deutsch ("német") melléknevet 1560 körül kapta, hogy megkülönböztessék az 1529-es török pusztítás után alapított, horvátok lakta Wagramtól (ma Wagram an der Donau Eckartsau önkormányzatában). Az óváros mérete évszázadokon át alig változott: 1258-ban 44 házból, 1595-ben 47 házból állt és 1787-ben is csak 58 házat számlált. A Rußbach gyakran kiáradt és elöntötte a települést. A helyet 1772-ben változott meg, amikor a folyót elterelték a falun kívülre; a 19. század végén pedig a folyószabályozások megoldották a problémát.

Wagram a 14-15. században az Eckartsau, a 15. században és a 16. század első felében a Puchaim család birtoka volt. 1560 körül Barbara von Puchaim hozományként magával vitte a Sigmund von Landauval kötött házasságába, aki egyesítette azt a süßenbrunni uradalommal. A protestáns Georg és Erasmus von Landau megtagadta a hűbéresküt II. Ferdinánd császárnak, mire száműzték őket, vagyonukat pedig elkobozták. 1667-1802 között a Grundemann von Falkenberg grófi család volt a falu földesura.

1809-ben itt zajlott a wagrami csata, amelyben Napóleon 180 ezer katonája legyőzte Károly főherceg 120 ezres seregét.

1835-ben Wagram még mindig csak 73 házból állt, azonban hamarosan gyors növekedésbe kezdett. 1837-ben megépült Ausztria első vasútvonala, a bécsi Floridsdorf és Deutsch-Wagram között. A falu a bécsi polgárság kedvelt kirándulóhelyévé vált, a vonal megnyitása utáni néhány hónapban 176 ezren látogattak el Wagramba.

1929-re a 4000 lakosával Wagram vált a Morva-mező legnagyobb településévé és mezővárosi rangra emelték. A második világháború után egészen 1955-ig a közeli katonai repülőtér miatt nagyobb számú szovjet katonai kontingens állomásozott a településen. A főváros közelsége miatt a népesség a továbbiakban is gyorsan nőtt. 1984-ben Deutsch-Wagramot várossá nyilvánították.

Lakosság[szerkesztés]

A deutsch-wagrami önkormányzat területén 2020 januárjában 8960 fő élt. A lakosságszám 1951 óta lendületesen gyarapodó tendenciát mutat; azóta több mint duplájára nőtt. 2018-ban az ittlakók 87,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 66,1%-a római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 2,8% ortodoxnak, 2,8% mohamedánnak, 21,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 41 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (89,2%) mellett a szerbek (2,7%) és a törökök (1,3%) alkották.

A népesség változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
  • az 1846-ban épült vízmű a legrégebbi máig fennmaradt hasonló funkciójú épület az országban
  • a vasútállomás műemléki védettségű épülete 1852-ben épült
  • a wagrami csata emlékműve
  • a helytörténeti múzeum
  • a vasútmúzeum

Híres deutsch-wagramiak[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Deutsch-Wagram című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.