Gänserndorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gänserndorf
A városháza
A városháza
Gänserndorf címere
Gänserndorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Kerület Gänserndorfi
Járás Gänserndorfi járás
Irányítószám 2230
Körzethívószám 02282
Forgalmi rendszám GF
Népesség
Teljes népesség11 404 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167 m
Terület30,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gänserndorf (Ausztria)
Gänserndorf
Gänserndorf
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 20′ 26″, k. h. 16° 43′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 26″, k. h. 16° 43′ 03″
Gänserndorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gänserndorf témájú médiaállományokat.

Gänserndorf osztrák város Alsó-Ausztria tartományban, a Gänserndorfi járás központja. Lakossága 2016 januárjában 11 021 fő volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Gänserndorf Alsó-Ausztria keleti részén fekszik, Bécstől kb. 20 km-re északkeletre, a tartomány ún. „Bornegyedében” (Weinviertel). A szomszédos települések: északról Prottes, keletről Weikendorf, délről Obersiebenbrunn, délnyugatról Markgrafneusiedl, nyugatról Strasshof an der Nordbahn, északnyugatról pedig Schönkirchen-Reyersdorf. Gänserndorf városán kívül az önkormányzat alá tartozik még Gänserndorf-Siedlung és Tiefental.

Története[szerkesztés]

A katolikus templom

A települést először egy 1115-ös oklevélben említik Genstribindorf (Gänsetreiberdorf – „libapásztorfalu”) formában, ami vagy a közeli mocsarakban tenyésztett lúdfalkákra vagy egy Gänsetreiber nevű földbirtokosra utal. A középkor során több írásmóddal is találkozunk és a falu neve lerövidült. 1741-ben, Mária Terézia uralkodása idején Großgänserndorfként szerepelt az oklevelekben. 1750-től Unter-Gänserndorf im Marchfeld volt a hivatalos neve (hogy megkülönböztessék a Korneuburgi járásban fekvő Ober-Gänserndorftól). Mai nevét 1904-ben kapta az elöljáróság kérelme alapján.

A csendes falu 1838 után indult növekedésnek, amikor elérte az osztrák északi vasút (Nordbahn). 1853-ban vásárjogot kapott. A városi státuszt 1958 decemberében kapta az Alsó-Ausztriai Tartományi Tanács döntése alapján.

Lakosság[szerkesztés]

2016 januárjában Gänserndorf lakosságát 11 021 becsülték. 1980 óta a városban lakók száma több mint kétszeresére nőtt. A legnagyobb vallási közösség a római katolikusok, a lakosok 69,1%-a tartozik ehhez a felekezethez. Az iszlámot 3,6%, az evangélikus vallást 3,3%, az ortodox kereszténységet 1,4% követi. 20,1% felekezet nélküli.

Látnivalók[szerkesztés]

A Piefke-emlékmű
  • a római katolikus templom
  • a zsidó temető
  • Gänserndorfot az oszlopok városaként is említik, szerte a városban láthatóak, amelyeket ha párban állnak, akkor kapunak neveznek. Ilyen a shchönkircheni vagy a prottesi kapu.
  • a Johann Gottfried Piefke-emlékmű a könyvtár előtt
  • minden évben nyolc július-augusztusi hétvégén tartják a Sommerszene-t, ami szabadtéri koncerteket és gasztronómiai különlegességet kiváló nyári eseménysorozat.

A város kézilabdacsapata az UHC Gänserndorf.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Franz Müller: Gänserndorf: Vom Bauerndorf zur Stadt; Beiträge zur Geschichte der Stadt Gänserndorf. Stadtgemeinde Gänserndorf, Gänserndorf 1989, S. 334.
  • A város hivatalos honlapja

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gänserndorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.