Ebenthal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ebenthal
Ebenthal.JPG
Ebenthal címere
Ebenthal címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Gänserndorfi járás
Irányítószám 2251
Körzethívószám 02538
Forgalmi rendszám GF
Népesség
Teljes népesség923 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület18,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ebenthal (Ausztria)
Ebenthal
Ebenthal
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 26′, k. h. 16° 47′Koordináták: é. sz. 48° 26′, k. h. 16° 47′
Ebenthal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ebenthal témájú médiaállományokat.

Ebenthal osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 891 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Ebenthal a Gänserndorfi járásban
Az ebenthali kastély
A Szt. Koloman-plébániatemplom

Ebenthal a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a szlovák határ közelében. Területének 40,6%-a erdő, 49,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: északra Velm-Götzendorf, északkeletre Dürnkrut, délkeletre Angern an der March, délre Prottes, délnyugatra Matzen-Raggendorf, nyugatra Hohenruppersdorf, északnyugatra Spannberg.

Története[szerkesztés]

Ebenthalt a 12. században alapították. Korai birtokosa az osztrák herceg hűbérese, a von Ebenthal nemzetség volt. 1337-ben a Zelkingeké lett, majd visszakerült hercegi tulajdonba. Egyházközsége 1429-től a mauerbachi apátság alá tartozott. Bécs 1529-es ostromakor a törökök Ebenthalig is eljutottak. 1621-ben az császár elkobozta akkori birtokosától, a Landau családtól, majd a kamara 1622-ben eladta Rudolf von Teuffenbachnak, a közeli Zistersdorf és Dürnkrut földesurának. A harmincéves háború végére a falu házainak a fele elpusztult. Ezt követően pestis, majd Bécs második ostromakor a török pusztították a térséget. 1713-ban újabb – az utolsó – pestisjárvány dúlt Ebenthalban. Az 1730-as években a Koháry grófi család vásárolta meg a falut. 1773-ban Ebenthalt már mint mezővárost említik. A Koháryak férfiága 1826-ban kihalt és Ebenthal házasság révén a Sachsen-Coburg-Gotha családhoz került.

Az 1848-as forradalom után felszámolták a feudális birtokviszonyokat és megalakult Ebenthal önkormányzata; megválasztották az első polgármestert. Az 1866-os porosz-osztrák háború során a poroszok megszállták a települést és a kastélyban rendezték be főhadiszállásukat. 1887-ben Ferdinand Maximilian von Sachsen-Coburg-Gotha az ebenthali kastélyban fogadta azt a küldöttséget, amely felajánlotta neki a bolgár cári koronát.

A második világháború végén szovjet csapatok szállták meg Ebenthalt, a kastélyban tábori kórházat rendeztek be.

Lakosság[szerkesztés]

Az ebenthali önkormányzat területén 2020 januárjában 891 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 91,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 3,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 79,6%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1,7% ortodoxnak, 9,2% mohamedánnak, 7,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (87,8%) mellett a törökök (4,6%), a horvátok (2,8%) és a szerbek (1,7%) alkották.

A népesség változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A 18. századi magtár

Híres ebenthaliak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ebenthal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.