Schönkirchen-Reyersdorf
| Schönkirchen-Reyersdorf | |||
| A schönkircheni Szt. Márk-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Gänserndorfi járás | ||
| Irányítószám | 2241 | ||
| Körzethívószám | 02282 | ||
| Forgalmi rendszám | GF | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1963 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 161 m | ||
| Terület | 17,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Schönkirchen-Reyersdorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Schönkirchen-Reyersdorf témájú médiaállományokat. | |||
Schönkirchen-Reyersdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1987 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schönkirchen-Reyersdorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező északi részén, a Weidenbach folyó mentén. Területének 3,8%-a erdő, 75% áll mezőgazdasági művelés alatt. A Bécsi-medence alatti, jelentős földgáz- és kőolajkincset rejtő geológiai törés itt éri el legnagyobb, 6000 méteres mélységét, ezért Schönkircheni-ároknak nevezik. Az önkormányzat két településből, Reyersdorfból és Schönkirchenből, illetve az utóbbihoz tartozó Silberwaldból és Zuckermantelhofból tevődik össze.
A környező önkormányzatok: nyugatra Auersthal, északra Matzen-Raggendorf, északkeletre Prottes, keletre Gänserndorf, délre Strasshof an der Nordbahn, délnyugatra Bockfließ.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Schönkirchen 1100 körül, Reyersdorfot 1115-ben említik először.
Az addig önálló két község 1971-ben egyesült Schönkirchen-Reyersdorf néven.
A település alatt földgázlelőhelyet 1977-ben kezdték kiaknázni. A kitermelés után a mintegy 1,5 milliárd m³-es üregben hozták létre Alsó-Ausztria két föld alatti földgáztárolója közül az egyiket.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A schönkirchen-reyersdorfi önkormányzat területén 2020 januárjában 1987 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 90,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 77,6%-a római katolikusnak, 2,3% evangélikusnak, 4% mohamedánnak, 13,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (93,5%) mellett a törökök (2,3%) és a szerbek (1,1%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 1 962 |
| 2018 | 1 963 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- a schönkircheni kastély és 18. századi magtára
- a schönkircheni Szt. Márk-plébániatemplom
- a reyersdorfi Szt. Leonhard-templom
- az 1645-ben állított, egy svéd katona sírját jelző Svédkereszt
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- 30852 – Schönkirchen-Reyersdorf Statistik Austria
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schönkirchen-Reyersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

