Bad Pirawarth

Bad Pirawarth
Bad Pirawarth címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Gänserndorfi járás
Irányítószám	2222
Körzethívószám	02574
Forgalmi rendszám	GF
Népesség
Teljes népesség	1671 fő (2018. jan. 1.) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	177 m
Terület	25,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bad Pirawarth Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 27′ 07″, k. h. 16° 35′ 57″48.451944444444, 16.599166666667
Bad Pirawarth weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Pirawarth témájú médiaállományokat.

Bad Pirawarth osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1683 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Bad Pirawarth a Gänserndorfi járásban

A Szt. Barbara- és Agáta-plébániatemplom

A Dependance

Bad Pirawarth a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon, a Weidenbach folyó mentén. Területének 17,9%-a erdő, 64,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Bad Pirawarth (1243 lakos 2020-ban) és Kollnbrunn (440 lakos).

A környező önkormányzatok: keletre Matzen-Raggendorf, délkeletre Groß-Schweinbarth, délnyugatra Wolkersdorf im Weinviertel, nyugatra Hochleithen, északra Gaweinstal.

Története

Bad Pirawarth első említése 1120-ból származik, amikor III. Lipót osztrák őrgróf az általa alapított klosterneuburgi apátságnak adományozta (a hagyomány szerint maga az őrgróf is megfürdött az itteni vas- és kéntartalmú forrásban. A település egészen 1840-ig a kolostor birtoka maradt.

Lakosságát az erődített templom védte a vidéket sújtó háborúk során. Ennek ellenére a 15. században a husziták, a III. Frigyes császár ellen lázadó nemesek és Mátyás magyar király is megszállta Pirawarthot. A harmincéves háborúban Lennart Torstensson svédjei, később Rákóczi kurucai és Napóleon franciái foglalták el a települést. 1866-ban az osztrákokkal háborúzó poroszok rendezték be itt tábori kórházukat.

Fürdőjét már a 14. század elején megemlítik. A gyógyhatású forrás nagy népszerűségnek örvendett, a neves látogatók közül kiemelkedik Zsófia főhercegnő (Ferenc József császár anyja), akiről a Zsófiaforrást elnevezték.

Lakosság

A Bad Pirawarth-i önkormányzat területén 2020 januárjában 1683 fő élt. A lakosságszám 1981 óta többé-kevésbé gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 93,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 88%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1% mohamedánnak, 7,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a mezővárosban.

A népesség változása:

Látnivalók

A katolikus plébánia

• a Szt. Barbara és Agáta-plébániatemplom
• az 1780-ban épült katolikus plébánia
• a Dependance, a volt szanatóriumépület

Híres Bad Pirawarth-iak

• Gerhard Ringel (1919–2008) matematikus

Források

• Bad Pirawarth Gedächtnis des Landes
• A település honlapja
• 30805 - Bad Pirawarth Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Bad Pirawarth című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.