Groß-Enzersdorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Groß-Enzersdorf
A régi városháza
A régi városháza
Groß-Enzersdorf címere
Groß-Enzersdorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Gänserndorfi járás
Irányítószám 2301
Körzethívószám 02249, 02215
Forgalmi rendszám GF
Népesség
Teljes népesség
  • 10 463 fő (2016. jan. 1.)
  • 11 206 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
Terület83,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Groß-Enzersdorf (Ausztria)
Groß-Enzersdorf
Groß-Enzersdorf
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 33′Koordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 33′
Groß-Enzersdorf weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Groß-Enzersdorf témájú médiaállományokat.

Groß-Enzersdorf osztrák város Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. Lakossága 2016 januárjában 10 464 fő volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Groß-Enzersdorf közvetlenül keletre fekszik Bécstől, a főváros Essling kerületével határos. Dél felől a Donau-Auen (Duna menti ligetek) Nemzeti Park Lobau régiója határolja. A városi önkormányzathoz a következő települések tartoznak: Franzensdorf (327 fő), Groß-Enzersdorf (6081), Matzneusiedl (8), Mühlleiten (318), Oberhausen (1887), Probstdorf (750), Rutzendorf (315), Schönau an der Donau (178) és Wittau (599).

Története[szerkesztés]

A középkori városfal

A települést 870-ben alapított az Engelschalk-család a Duna Sachsengang szigetén. A család kihalása után II. Henrik császár a wihenstephani apátságnak adományozta a birtokot, de már 1028-ban a freisingi püspökséghez került tovább. A város mai nevét 1160-ban említik először az írott források Encines Dorf formában. Egy 1202-es oklevél a császár és a püspökség között megemlíti, hogy a településnek már volt temploma. 1298-ra az egész sziget a püspök tulajdonába került.

Enzerdsdorf 1396-ban városi jogot kapott és magas városfal építését kezdték el, ami 1399-re készült el. A fal szinte teljes egészében látható ma is. A fal ellenére Mátyás magyar király 1483-ban elfoglalta és kifosztotta a várost, csakúgy mint a Bécset ostromló törökök 1529-ben. A lakosság pótlására horvátokat telepítettek be. 1554-ben néhány ház kivételével a város tűzvész áldozata lett. A harmincéves háborúban a svédek foglalták el és gyújtották fel Enzersdorfot. 1679-ben pestis dúlt a vidéken, röviddel később pedig a törökök, amikor 1683-ban másodszor is megostromolták Bécset.

1730-ban újabb nagy tűzvész pusztított. 1803-ban a freisingi püspök földjeit szekularizálták, Enzersdorf pedig a Habsburg-család birtokába került. 1809-ben a Napóleon hadai ellen vívott asperni és wagrami csaták érintették Enzersdorfot, amely komoly károkat szenvedett.

Groß-Enzersdorf 1850-ben járásközponttá vált (ami 1893-ban átkerült Floridsdorfba). 1886-tól gőzvasút kapcsolta össze a várost Bécs központjával, amlyet később villamosítottak. A vonalat 1870-ben számolták fel.

Az Anschluss után a Bécs környéki településeket beolvasztották a városba, létrehozva Nagy-Bécset. Groß-Enzersdorfot a 22. kerülethez csatolták. Az 1938-as kristályéjszaka során a zsinagógát megrongálták és a zsidó lakosság nagy részét deportálták. A zsinagógát a világháború során lőszerraktárnak használták és 1963-ban lebontották. A bombázások során a város komoly károkat szenvedett, mert közel volt a lobaui olajfinomítóhoz. A szovjetek 1945. április 12-én vonultak be: a város a szovjet megszállási zónába került a háború után. Önállóságát 1954-ben, Nagy-Bécs felbontásával nyerte vissza.

Lakosság[szerkesztés]

2016. januárjában 10 464-én éltek Groß-Enzersdorfban. Az 1961-es 4432 fő óta a város lakossága több mint kétszeresére növekedett.

Látnivalók[szerkesztés]

A sachsengangi vár
  • az 1399-ben elkészült, szinte teljesen épen megmaradt városfal
  • a régi városháza
  • a Mária Oltalma-plébániatemplom román, gótikus és barokk elemeket is tartalmaz
  • a régi zsidó temető
  • a franzensdorfi Szent József-templom
  • a sachsengangi vár Oberhausenben
  • a rutzendorfi kastély

Groß-Enzersdorfban volt Ausztria egyetlen autósmozija, amely 1967-ben nyílt meg. 2015-ben csődbe jutott, helyén vasárnaponként bolhapiacot tartanak.

Híres enzersdorfiak[szerkesztés]

  • Karl Buresch (1878–1936) politikus, külügyminiszter (1922–1932), kancellár (1931/32), pénzügyminiszter (1933–1935)
  • Fritz Muliar (1919-2009) színész-rendező idős korában a városban élt

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Groß-Enzersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)