Glinzendorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Glinzendorf
Glinzendorfi utca
Glinzendorfi utca
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Gänserndorfi járás
Irányítószám 2280
Körzethívószám 02248
Forgalmi rendszám GF
Népesség
Teljes népesség295 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Terület10,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Glinzendorf (Ausztria)
Glinzendorf
Glinzendorf
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 14′ 47″, k. h. 16° 38′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 47″, k. h. 16° 38′ 25″
Glinzendorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Glinzendorf témájú médiaállományokat.

Glinzendorf osztrák község Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 314 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Glinzendorf a Gänserndorfi járásban
A Szt. Katalin-templom

Glinzendorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező középső részén. Területének 0,8%-a erdő, 92,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat egyetlen települést és katasztrális községet foglal magába.

A környező önkormányzatok: északra Markgrafneusiedl, északkeletre Obersiebenbrunn, délkeletre Leopoldsdorf im Marchfelde, délre Groß-Enzersdorf, nyugatra Großhofen.

Története[szerkesztés]

Glinzendorfot először 1380-ban említik.

1809. július 5-én a wagrami csata során a franciák elfoglalták a községet. Másnap a Radetzky által vezetett osztrákok visszavették a települést, de rövidesen visszavonultak.

1938-ban egy fogadóst, egy vegyesboltost, egy molnárt, egy nyeregkészítőt, két kovácsot, egy szabót és számos földművest számláltak össze a községben. Az Anschlusst követő közigazgatási reform során Glinzendorfot integrálták Nagy-Bécs újonnan létrehozott 22. kerületébe, de a második világháború után visszanyerte önállóságát.

Lakosság[szerkesztés]

A glinzendorfi önkormányzat területén 2020 januárjában 314 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 86,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 6,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 87,1%-a római katolikusnak, 3,5% mohamedánnak, 7,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (82,4%) mellett a horvátok (9,4%), a bosnyákok (3,5%) és a szerbek (2,7%) alkották.

A népesség változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Katalin-templom

Források[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Glinzendorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.