Lehel Vezér Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lehel Vezér Gimnázium

Lehel vezér gimnázium.jpg
Alapítva 1767
Hely Magyarország, Jászberény
Korábbi nevei

Magyar Királyi Állami Főgymnasium József Nádor Gimnázium

Mikszáth Kálmán Gimnázium
Típus nyolcosztályos gimnázium
Oktatók száma 40
Tanulólétszám 740
Igazgató Antics István (2009- )
OM-azonosító 038139
Tagozatok Matematika, matematika-fizika, nyelvi előkészítő, általános tantervű
Elérhetőség
Cím 5100 Jászberény, Szentháromság tér 1.
Elhelyezkedése
Lehel Vezér Gimnázium (Magyarország)
Lehel Vezér Gimnázium
Lehel Vezér Gimnázium
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 54′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 54′ 49″
A Lehel Vezér Gimnázium weboldala

A Lehel Vezér Gimnázium 1767-ben alapított jászberényi középiskola. Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégibb, nagy hagyományokkal rendelkező gimnáziuma.

Az iskola története[szerkesztés]

Az intézet alapját Dósa Pál jászkerületi kapitány alapította meg 1764-ben Jászapátin 2000 ft-os alapítvánnyal. Az intézet igazgatóját az egri püspök nevezte ki, de a tanárok fizetéséről Dósa gondoskodott. A község épített ugyan iskolaépületet, de az mindössze kétosztályú latin iskolává fejlődött, 1779-ben az iskolát maga Dósa Pál Jászberénybe, mint a Jászkun kerület fejlettebb városába és politikai központjába helyezte át. Helye a katonatiszti laktanya, majd a Zagyva partján levő magtár épülete.

Eleinte itt is mint háromosztályos királyi katolikus kis gimnázium működött 1788-ig, majd öt-, később pedig hatosztályú királyi katolikus nagy gimnáziummá fejlődött. Megfelelő épületről Jászberény város gondoskodott, de a költségek tetemes részét az országos tanulmányi alap fedezte. 1822-ben, I. Ferenc kormányzása alatt, az állami támogatás megszűnt és így az iskolafenntartás terhe a Jászkerületre, elsősorban Jászberény városára hárult. Ettől kezdve 1851-ig a jászok áldozatkészségére utalt, kerületi katolikus nagy gimnázium tanerői túlnyomórészt ferences szerzetesek voltak. A Jászkerület és Jászberény az iskola kölcsönös ellátására való tekintettel, szerződéses viszonyban állott.

1844-ben a magyar nyelv lesz hivatalos a gimnáziumokban a retorika, poétika, és a mitológia kivételével magyar nyelven folyik az oktatás. Az iskolában az oktatás az 1848/49-es szabadságharc idején befejeződött, a felsőbb évesek bekapcsolódtak a harcokba és az iskolát kórházzá alakították át. Az iskola az 1850-ben kibocsátott Organisations Entwurf követelményeinek nem tudott teljes mértékben megfelelni és ezért négyosztályú algimnáziummá zsugorodott össze. Csak az alkotmányos korszak tette lehetővé a felső négy osztály fokozatos megnyitását (1865-68). Az így kifejlesztett jászkerületi ferences rendi katolikus iskola, községi katolikus főgimnáziummá alakult és 1869 nyarán megtartották benne az első érettségi vizsgákat. Rövid tízéves fennállás után a város vezetősége úgy látta, hogy ilyen hatalmas teherrel megbirkózni nem tud és már az 1880-as évek közepén megkezdődtek az intézet államosítására irányuló tárgyalások. 1889-re felépítették államsegélyből a jelenlegi épületet és abba az 1889/90. iskolai évre be is költöztek. Az állammal való tárgyalások végre is azt eredményezték, hogy 1896. szeptember 1. hatállyal a kormány kezébe vette az intézetet, noha a tényleges átadás csak az 1897. év folyamán történt meg.

1896-1922 között Magyar Királyi Állami Főgymnasium nevet viseli. Az első világháború idején a folyamatos oktatás nehézségekbe ütközik, a tanárok többsége és a diákok egy része a fronton harcol, sokan családfenntartóként otthon dolgoznak ez idő alatt. 1919-ben a Tanácsköztársaság radikális rendeleteinek hatására a hittanoktatást eltörölték, érettségi helyett végbizonyítványt adtak, de ez a rendszer csupán néhány hónapig tartott. 1922-1946 között József nádor Gimnázium nevet viseli és 1924-től az iskola reálgimnáziummá alakul.

A második világháború idején ismét akadozik az oktatás, 1944-ben a német hadsereg többször is igénybe vette az iskola épületét és ekkor már az oktatást is beszüntették. Az épületet kórháznak rendezik be. 1945-ben újra indul az oktatás Fecske Sándor házában, de már csak négyosztályos gimnáziumként. 1948-ban megalakul az iskola kollégiuma, ami 2004-ig működik. 1946-1950 között Lehel Vezér Gimnázium nevet viseli, 1950-1956 között Mikszáth Kálmán Gimnázium nevet viseli, majd végül 1956-ban újra felvette a Lehel Vezér Gimnázium nevet és 1956-1961-ig viseli. 1956-ban az iskola több diákja is csatlakozik a forradalomhoz. 1961-ben szakmunkás képzés indul meg és az iskola felveszi a Lehel Vezér Gimnázium és Ipari Szakközépiskola nevet ami 1961-1971-ig viselt. 1966-ban elkészült a gimnázium tornakertje ekkor még Bathó-kert, majd később Szántai-kert néven.

1988-1994-között orosz két tannyelvű oktatás folyik, de csak egyetlenegy osztályban, és így nem lehetett két tannyelvű a gimnázium. 1991-től nyolcosztályos gimnáziumi oktatás folyik. 2000-ben a gimnázium megkapta a várostól a Pro Urbe-díjat. 2005-ben elindult a nulladik évfolyamos nyelvi képzés.

Osztályok, csoportok[szerkesztés]

Az iskolában 4 csoport és 2005 óta nyelvi tagozat működik.

Csoport
Matematika-fizika
Reál
Matematika
Informatika
Osztály
Nyelvi előkészítő
Nyolcosztályos gimnázium

2012/2013. tanévtől 2 csoport és 3 osztály indul.

Csoport
Matematika-fizika
Matematika
Osztály
Általános tantervű
Nyelvi előkészítő (0. évfolyam)
Nyolcosztályos gimnázium

Jellemzők[szerkesztés]

Partnerkapcsolatai[szerkesztés]

Külföldi kapcsolatok[szerkesztés]

Az iskola 1989 óta épít ki nemzetközi kapcsolatokat olyan iskolákkal, melyekkel cserediák- vagy más kapcsolatban van.

Iskola neve Helye
Gymnasium Antonianum  Németország, Vechta
Brassai Sámuel Líceum  Románia, Kolozsvár
Enrico Mattei Líceum  Olaszország, Conselve

Forrás[szerkesztés]