Lednicróna
| Lednicróna (Lednické Rovne) | |
 | |
| A település kastélya | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Puhói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1471 |
| Polgármester | Marian Horečný |
| Irányítószám | 020 61 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PU |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3964 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 379 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 278 m |
| Terület | 10,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 04′ 08″, k. h. 18° 17′ 16″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 08″, k. h. 18° 17′ 16″ | |
| Lednicróna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lednicróna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lednicróna (1899-ig Lednicz-Rovne, szlovákul Lednické Rovne) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Puhói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Puhótól 7 km-re délnyugatra, a Fehér-Kárpátok és a Sztrázsó-hegység között a Vág jobb partján, 270 m tengerszint feletti magasságban, az 507-es út mentén fekszik. A Fehér-Kárpátokban eredő és a Vágba torkolló Lednic-patak szintén érinti. Kiserdő, Magasi, Medne és Perecsényszabadi tartozik hozzá.
Története[szerkesztés]
A község első írásos említése "possessio Rowne" néven 1471-ből származik. 1475-ben "Rowne", 1515-ben "Rowna" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A település helyén kezdetben csak egy major és egy malom állt. Lednic várának tartozéka volt. Amikor a vár lakhatatlanná vált birtokosai a faluban építettek kényelmes kastélyt maguknak. A kastély első tulajdonosa Telekesi Mihály és felesége Szúnyogh Julianna voltak, akik 1594-től birtokolták. Később rövid ideig Dobó Ferencé, majd ennek halála után a Lorántffy, a Zeleméri, a Bossányi és Forgách családoké. Ezután a birtok megoszlott Lorántffy Mihály, Zeleméri Borbála és Lorántffy Zsuzsanna között. A kastély házasság révén I. Rákóczi György erdélyi fejedelémé lett, aki birtokaihoz csatolta. II. Rákóczi Ferenc 1700-ban lánytestvérének adta. A szabadságharc bukása után gróf Aspermont-Linden császári tábornoké lett. Ezután a birtok Mattyasovszky László nyitrai püspöki kancelláré lett. A Mattyasovszky család kihalása után 1764-ben a korábbi családi birtokot gróf Aspermont-Linden János szerezte vissza. 1784-ben 81 házában 46 családban 229 lakos élt. 1828-ban 36 háza és 352 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Téglagyára a 19. század második felében kezdte meg működését. Üveggyárát 1892-ben Jozef Schreiber alapította, mely Szlovákia legnagyobb üveggyára lett.
Vályi András szerint "Ledicz Rovne. 3 tót falu Trentsén Várm. egygyiknek földes Urai Gr. Illésházy, és több Uraságok, fekszik Zliechohoz közel, és annak filiája; másiknak földes Ura Gr. Áspermont Uraság, ’s ez az Uraságnak Várával ékes; harmadiknak pedig H. Eszterházy Uraság; lakosaik leginkább katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Vág vizéhez közel, Illavához egy, Bicséhez fél mértföldnyire; határbéli földgyeik jól termők, és alábbvalók, vagyonnyaik sem hasonlók, mellyek szerént külömbféle osztályokba tétettek."[2]
Fényes Elek szerint "Rovne, tót falu, Trencsén vmegyében, Nyitra vgye szélén, erdők és hegyek közt. Lakja 632 kath., 6 zsidó; szép fenyves, bikkes erdő; sovány föld. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 537, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 4169 lakosából 4089 szlovák volt.
2011-ben 4070 lakosából 3845 szlovák volt.
2021-ben 3964 lakosából (+3) magyar, 7 (+10) cigány, (+3) ruszin, 3820 (+12) szlovák, 35 (+3) egyéb és 102 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek[szerkesztés]
- Talán itt született 1841-ben Gond Ignác római katolikus plébános, amatőr régész, műgyűjtő.
- Itt született 1920-ban Karol Rosenbaum szlovák irodalomtörténész.
- Itt szolgált Beszédes Lajos (1898-1984) magyar cserkészvezető, keramikus, főjegyző.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Rákóczi-kastély. Az eredetileg egyemeletes 16. századi reneszánsz épületet a 18. század második felében barokk stílusúvá építették át.
- Római katolikus templomát 1751-ben Mattyasovszky József építtette, sírboltjában a család tagjai nyugszanak.
- A kastély botanikus kertjét az Aspermontok építették 1800 körül.
- Üvegipari Múzeum a kastélyban
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (szlovákul)
- Községinfó
- Lednicróna Szlovákia térképén
- A község jelképei
- E-obce.sk
A Puhói járás települései | ||
|---|---|---|
Puhó (Púchov) Alsókocskóc (Dolné Kočkovce) · Alsónyíresd (Dolná Breznica) · Alsórétfalu (Lúky) · Bellus (Beluša) · Donány (Dohňany) · Fehérhalom (Lysá pod Makytou) · Felsőnyíresd (Horná Breznica) · Felsőzáros (Záriečie) · Hegyesmajtény (Mojtín) · Horóc (Horovce) · Kebeles (Streženice) · Kvassó (Kvašov) · Láz (Lazy pod Makytou) · Lednic (Lednica) · Lednickisfalu (Mestečko) · Lednicróna (Lednické Rovne) · Nemőc (Nimnica) · Trencsénfogas (Zubák) · Vidornya (Vydrná) · Viszolaj (Visolaje) |  | |