Kékbegy

Kékbegy
	Hím kékbegy
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Alrendág:	Passerida;
Öregcsalád:	Muscicapoidea;
Család:	Légykapófélék (Muscicapidae);
Alcsalád:	Saxicolinae;
Nem:	Luscinia; T. Forster, 1817
Faj:	L. svecica;
Tudományos név
	Luscinia svecica; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Motacilla svecica (protonym); Erithacus svecica;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kékbegy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kékbegy témájú médiaállományokat és Kékbegy témájú kategóriát.

A kékbegy (Luscinia svecica) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában és Ázsiában költ. A telet Észak-Afrikában és Indiában tölti. A szegélynádasok, sással benőtt kanálisok lakója.

Kárpát-medencei-előfordulása[szerkesztés]

Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon. Tavak, halastavak nádasainak szegélyében rendszeres fészkelő. Hazánkban a fehér csillagos alfaj költ és rendszeresen átvonul. A vörös csillagos törzsalak (ssp. svecica), amely a tundra és a szubalpin területek jellegzetes fészkelője nálunk rendkívül ritka kóborló.

Alfajai[szerkesztés]

Alfajait két csoportba szokás sorolni.

Cyanecula csoport – fehér csillagos alfajok

- Luscinia svecica cyanecula (Johann Wolf, 1810) – Hollandia, Franciaország keleti része, Spanyolország középső része, Németország, Közép-Európa, keletre Ukrajna északnyugati részéig, fehér csillag
- Luscinia svecica namnetum (Noël Mayaud, 1934) – Franciaország délnyugati és középső része
- Luscinia svecica magna (Nikolai Alexejewitsch Sarudny & John Claudius Loudon, 1904) – Törökország keleti része, a Kaukázus vidéke és Észak-Irán

Egyes rendszerezők az Ibériai-félszigeten élő madarakat Luscinia svecica azuricollis néven külön alfajnak tekintik.

Átmeneti alfajok

- Luscinia svecica volgae (O. Kleinschmidt, 1907) – Ukrajna északkeleti része és európai Oroszország középső és keleti része
- Luscinia svecica abbotti (Charles Wallace Richmond, 1896) – Afganisztán északi része, Pakisztán északi része, Kasmír és a Himalája Északnyugati vonulatai

Svecica csoport – vörös csillagos alfajok
- Luscinia svecica svecica (Linnaeus, 1758) – Észak-Európa, Észak-Ázsia, Alaszka északi és Kanada északnyugati része, az 1970'-es évek óta egyes közép-európai hegységekben is előfordul, rozsdavörös csillag
- Luscinia svecica pallidogularis (Zarudny, 1897) – Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán
- Luscinia svecica tianshanica – a Tien-san hegység
- Luscinia svecica saturatior (Pjotr Petrowitsch Suschkin, 1925) – az Altáj-hegység, Mongólia északnyugati részeKözép-Ázsia hegyvidékei
Luscinia svecica kobdensis (Arkadi Jakowlewitsch Tugarinow, 1929) – Mongólia nyugati része és Nyugat-Kína
Luscinia svecica przewalskii (Arkadi Jakowlewitsch Tugarinow, 1929) – Közép-Kína

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 14 centiméter, a szárnyfesztávolsága 20–22 centiméter, testtömege pedig 15–25 gramm. Háta és szárnyai sötétbarnák. A hím kék mellényén alfajtól függően más színű csillagot visel. A tojó torka fehéres. A fiatalok az első vedlésig pettyezettek.

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, férgekkel és pókokkal táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Töltések oldalába vagy a talajra, növények közé rejtve készíti fészkét. Fészekalja északon 6-7 tojásból áll, délen 4-5 tojást rak. 13-14 napig kotlik és még 13-14 napig gondozza őket.

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. április 4.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap