Jao császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Jao császár
Jao (Yao) császárt ábrázoló selyemfestmény a Szung (Song)-korból
Jao császárt ábrázoló selyemfestmény a Szung-korból
Kína legendás uralkodóinak egyike az öt császár korában
Uralkodási ideje
kb. i. e. 2333 – kb. i. e. 2234
ÖrököseTan-csu
ElődjeCse császár
UtódjaSun császár
Életrajzi adatok
Születetti. e. 2324
Kaoju (a mai Csiangszu vagy Anhuj tartományban)
Elhunyti. e. 2206 (117-118 évesen)
ÉdesapjaKu
ÉdesanyjaCsing-tu 慶都
Testvére(i)
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Jao császár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Átírási segédlet
Jao
Kínai átírás
Hagyományos kínai堯
Egyszerűsített kínai尧
Mandarin pinjinYáo
Wade–GilesYao2

Jao császár nagy bölcsességű, legendás kínai uralkodó az öt császár korában. Ku császár és felesége, Csing-tu 慶都 fia, Cse császár öccse volt, aki elhunyt fivérét követte a trónon, és a történeti hagyomány szerint 100 évig (kb. i. e.2333-tól kb. i. e. 2234-ig) uralkodott. A trónját nem akarta rossz erkölcsű fiára, Tan-csura hagyni, hanem inkább, még életében átengedte azt Sunnak, akihez két lányát is feleségül adta. Uralkodására a későbbi konfuciánus hagyomány a korai kínai történelem „aranykoraként” gyakorta hivatkozott.

Származása, nevei[szerkesztés]

Jao császár Ku császár és egyik felesége, bizonyos Csing-tu 慶都 gyermekeként született, a modern rekonstruált kronológia szerint i. e. 2324-ben. Anyja a tűz istenének, Huo-ti 火帝 (más legendaváltozat szerint Jen-tinek) volt a lánya. Fivére, Cse Ku császár, Csang-ji 常儀 nevű feleségétől született, így tehát vele féltestvérek voltak.[1] Így ő a Sárga Császár egyik ükunokája.

Jao császár családneve (hszing 姓) Ji-csi 伊祁, vagy csak egyszerűen Csi 祁 volt, a nemzetségneve (si 氏) Tao-tang 陶唐, a személyneve (ming 名) pedig Fang-hszün 放勳 volt. Mivel örökül kapott birtokai Tangban 唐 voltak, olykor a Tang-béli Jao, vagyis Tang Jao 唐堯 néven is hivatkoznak rá.[2]

Alakja, legendái[szerkesztés]

A későbbi konfuciánus hagyomány egyik legbölcsebb, példaértékű legendás uralkodójának már fogantatása is csodálatos körülmények között történt. Amikor anyja egy folyó forrásánál sétált, a folyóból kiemelkedő vörös sárkányra (cse lung 赤龍) lett figyelmes. A sárkány hátán egy vörös öltözéket viselő férfi képmása volt látható, akinek ragyogó szépségű arca, hosszú bajsza és nyolcszínű szemöldöke volt. Ekkor hirtelen sötét vihar kerekedett Csing-tu pedig egyesült a sárkánnyal. A legenda szerint ebből a nászból született Jao, aki a sárkány hátán látott szépséges férfiú képmására hasonlított.[3]

A nyolcszínű szemöldök a konfuciánus értelmezések szerint a bölcsességére utaló nyilvánvaló jel, mert aki ilyennel rendelkezik, az nyomon tudja követni az égitestek mozgását. Létezik olyan forrás is, amelyik szerint Jaonak három pupillája volt, ami ugyancsak a konfuciánus kommentárok szerint az éberségét jelképezi.[4]

Uralkodását szerencsés jelek sokasága kísérte. Palotájában a fű, kalászos gabonává változott, udvarában főnixek telepedtek meg, a lépcsőin pedig olyan csodálatos fa nőtt, amely a hónap első napjától a hónap közepéig minden nap hozott egy gyümölcsöt, majd pedig a hónap közepétől az utolsó napig minden nap lehullatott egyet. Egy másik csodálatos fa, amelyik a konyhájában nőtt, a helyiségeket hűtötte a nyári melegben.[5]

A források kiemelik Jao végtelen szerénységét és mértékletességét. Télen szarvasbőr öltözékkel védte magát, nyáron pedig egyszerű kenderruhát viselt, és cserépedényekből evett-ivott. Legfőbb feladatának azt tekintette, hogy gondoskodjék az égalatti valamennyi szenvedő emberéről.[6]

A történetírói hagyomány szerint húszéves volt, amikor rosszul kormányzó, elhunyt bátyja után megörökölte a trónt, ő maga pedig száz évig uralkodott. Mivel nem akarta, hogy mihaszna, semmirekellő fia, Tan-zhu lépjen az örökébe, lemondott az uralkodásról, és trónját inkább átengedte Sunnak, akihez két lányát, O-huanot és Nü-jinget is feleségül adta.[7]

A hagyomány szerint a nevéhez fűződik, a bekerítős sakk (vej-csi 圍棋) feltalálása, amelyet azért tanított meg léha erkölcsű fiának, hogy ezáltal is helyes útra terelje.[8]

Megjegyzések[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 9.)
  2. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Lun heng/81. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 9.)
  3. ↑ Kínai mitológia 1988 411., 412. o.
  4. ↑ Kínai mitológia 1988 412. o.
  5. ↑ Kínai mitológia 1988 412. o.
  6. ↑ Kínai mitológia 1988 412. o.
  7. ↑ Kínai mitológia 1988 412. o.
  8. ↑ Lásd az eredeti szövegben: 藝文類聚/74. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 9.)

Irodalom[szerkesztés]

  • ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.
  • ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jao_császár&oldid=22344009”