Szenterzsébet (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jalžabet szócikkből átirányítva)
Jalžabet
A Szent Erzsébet-templom
A Szent Erzsébet-templom
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Varasd
Község Jalžabet
Jogállás község
Alapítás éve 1251
Polgármester Josip Križanić
Irányítószám 42203
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség 1065 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jalžabet (Horvátország)
Jalžabet
Jalžabet
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 15′ 30″, k. h. 16° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 30″, k. h. 16° 28′ 30″
Jalžabet weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jalžabet témájú médiaállományokat.

Szenterzsébet (horvátul Jalžabet) falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Imbriovec Jalžabetski, Jakopovec, Kaštelanec, Kelemen, Leštakovec, Novakovec és Pihovec települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Varasdtól 12 km-re délkeletre a Varasdi-síkság szélén a Varasdot-Ludbreggel összekötő út mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint Jalžabet területén már az i. e. 5. és 6. században is éltek emberek. Itt hagyták nyomaikat a kelták, az illírek, a gepidák és a rómaiak is. A római kor fontos emléke a Plitvica-patak közelében Kelemen falutól északra talált villa rustica maradványa. Számos dokumentum számol be a középkorban is a település lakóinak nehéz, küzdelmes életéről. A falu első írásos említése 1251-ből származik. Jalžabet nemesi település volt, ahol számos nemes család élt, többek között a Bedekovich, Jankovich, Patacsich, Somogy, Gotal és Matacsich családok. Életük közvetlenül kapcsolódik a vidék egyik legrégibb plébániája, az Árpád-házi Szent Erzsébetről nevezett helyi plébánia történetéhez, melyet 1334-ben a zágrábi püspökség oklevelében említenek először. Egész Horvátországban csupán ennek az egy templom és plébániának patrónusa a rózsalegenda magyar hősnője, aki egyben a településnek is névadója volt.

Az egykori források arról is tanúskodnak, hogy területén évszázadok óta nagy területen termesztettek szőlőt. Az első erről szóló dokumentumok a 17. és 18. századból valók. A településnek már 1650-ben működött az egyházi iskolája is. Ebből az időből ismert az első tanító Franjo Magasić neve a Szent Erzsébet plébánia tanítójaként. A korabeli adatok szerint 1650 és 1804 között Jalžabaten összesen 19 tanító szolgált, kiknek lakását a falu biztosította. Az első népiskola működéséről 1785-ből van adatunk, akkor a tanító Petr Pavolić volt. Az első iskolaépületet 1839-ben, a másodikat 1918-ban építették és ettől kezdve az iskola már két tanítóval működött. Jalžabet 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. 2001-ben a falunak 1065, a községnek 3732 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század közepén épült barokk stílusban. Építtetői a falu akkori kegyurai Somogy Rozália Ilona és Bedekovich Boldizsár voltak. A templom egyhajós épület kis mellék kápolnával és négyszög alakú szentéllyel. A monumentális kapuzat felett magasodik a kétemeletes torony hagymasisakkal a tetején. A torony homlokzati részén a koldusnak adományt osztó Szent Erzsébet szobra látható. Belül öt nagyméretű, művészi kivitelű fából faragott oltárt találunk. A főoltár közepén található Szent Erzsébet szobra, két oldalán két-két szent szobra, Szent László király, Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála és Szent Imre herceg szobrai. A főoltár felső részén Szűz Mária szobra, két oldalán szülei, Szent Joachim és Szent Anna szobrai angyalokkal. A mellékoltárok Szent Lőrinc, Szent Rókus, Páduai Szent Antal és Szent Ilona tiszteletére vannak szentelve. Kultúrtörténeti szempontból különösen a Szent Ilona oltár képe érdekes, melyet Somogy Ilona adományozott a templomnak. A kép a szentet 18. századi viseletben ábrázolja. Az oltárokon kívül a barokk szószék érdemel még említést, mely a 18. század második felében készült. A 11 regiszteres orgona 1965-ben készült Franc Jenko ljubljanai mester műhelyében. A templomba a 19. század elejéig temetkeztek a plébánia területén élő nemesi családok.
  • A Somogy család kastélya 1744-ben épült.
  • A plébánia épülete 18. századi.
  • Védett terület a Plitvice-patak melletti vaskori temető területe, a római villa rustica és a római út maradványai.
  • Védett műemlék a Plitvice-patakon átívelő régi híd és a malom épülete.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. október 13.)