J. G. Farrell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
J. G. Farrell
SzületettJames Gordon Farrell
1935. január 25.
Liverpool,  Egyesült Királyság
Elhunyt1979. augusztus 11. (44 évesen)
Bantry Bay(wd), Cork megye  Írország
Állampolgárságabrit
Nemzetiségeír
Foglalkozása
  • író
  • regényíró
  • jogász-költő
Iskolái
  • Brasenose College
  • Rossall School
  • Terra Nova School
Kitüntetései
Halál okafulladás
Sablon • Wikidata • Segítség

James Gordon Farrell (Liverpool, 1935. január 25. vagy 1935. január 23. – Bantry Bay, 1979. augusztus 11.) angliában született ír származású regényíró volt. A "Birodalmi trilógia" néven ismert regénysorozatával (Troubles, The Siege of Krishnapur és The Singapore Grip) vált ismertté, amely a brit gyarmati uralom politikai és emberi következményeivel foglalkozik.

A Troubles 1971-ben elnyerte a Geoffrey Faber(wd)-emlékdíjat, a The Siege of Krishnapur pedig 1973-ban a Booker-díjat. A Troubles 2010-ben visszamenőleg elnyerte az 1970-ben megjelent művek elismerésére létrehozott Lost Man Booker-díjat(wd). A Troubles és társai a rövidlistára került művekkel együtt abban az évben nem álltak rendelkezésre a díjra való jogosultsági szabályok megváltozása miatt.

Életrajza[szerkesztés]

Fiatalkora és tanulmányai[szerkesztés]

Farrell Liverpoolban született ír származású családban, három testvér közül a második volt. Apja, William Farrell könyvelőként dolgozott Bengáliában, és 1929-ben feleségül vette Prudence Josephine Russellt, egy orvos korábbi recepciósát és titkárnőjét. 12 éves korától a lancashire-i Rossall Schoolba járt. A második világháború után Farrellék Dublinba költöztek, majd Farrell sok időt töltött Írországban. Ez, talán a Troubles népszerűségével együtt, sokakat arra késztet, hogy ír írónak tekintsék. Miután elhagyta a Rossallt, Dublinban tanított, és egy ideig a kanadai sarkvidéken a távoli korai előrejelző vonalon is dolgozott.[3] 1956-ban az oxfordi Brasenose College-ba(wd) ment tanulni; közben gyermekbénulást kapott. Ez részben nyomorékká tette, és a betegség kiemelkedő szerepet játszott műveiben. 1960-ban harmadosztályú kitüntetéssel hagyta el Oxfordot francia és spanyol nyelvből, és Franciaországba ment, ahol egy líceumban tanított.[4]

Korai művek[szerkesztés]

Farrell 1963-ban adta ki első regényét, A Man from Elsewhere (Egy férfi máshonnan) címmel. Franciaországban játszódik, és egyértelműen a francia egzisztencializmus hatását mutatja. A történet Sayert, egy kommunista lap újságíróját követi, aki megpróbál csontvázakat találni Regan szekrényében. Regan egy haldokló regényíró, aki éppen egy fontos katolikus irodalmi díj átadására készül. A könyv a francia egzisztencializmus két vezetője közötti harcot utánozza: Jean-Paul Sartre és Albert Camus között, Sayer Sartre-t, Regan pedig Camus-t képviseli. Ők ketten az egzisztencializmusról vitatkoznak: arról az álláspontról, hogy a gyilkosság mint a zsarnokság megdöntésének eszköze igazolható (Sartre), szemben azzal az állásponttal, hogy nincs olyan cél, amely szentesíti az igazságtalan eszközöket (Camus). Bernard Bergonzi(wd)[5] a New Statesman(wd) 1963. szeptember 20-i számában így írt róla: "Sok első regény túlzottan önéletrajzi ihletésű, de az A Man from Elsewhere épp ellenkezőleg, az irodalomból és a kortárs francia filmművészetből megálmodott agyi konstrukció.". Simon Raven(wd)[6] a The Observer(wd) 1963. szeptember 15-i számában azt írta: "Farrell úr stílusa takarékos, cselekménye világos és jól időzített; erkölcsi vagy politikai problémákról szóló fejtegetései csípősek, ha néha didaktikusak is." Teljesen hiányzik belőle az ironikus humor és az emberi gyarlóság gyengéd értékelése, amely későbbi műveit jellemzi. Farrell megkedvelte a könyvet.

Két évvel ezután jött a The Lung, amelyben Farrell visszatért a kevesebb mint egy évtizeddel korábbi valós traumájához: a főszereplő, Martin Sands gyermekbénulást kap, és hosszú időt kell kórházban töltenie. Megjegyezték, hogy némiképp saját magáról, de inkább Geoffrey Firminről mintázta Malcolm Lowry 1947-es regényéből, a Vulkán alattból(wd). 1965. október 31-én a The Observer névtelen kritikusa azt írta: "Farrell úr azt a kellemesen szilárd benyomást kelti, hogy tényleg van miről írnia.", a The Times Literary Supplement(wd) 1965. november 11-i kritikusa pedig azt, hogy "Farrell úré hatásos, erős főzet, melyben a kétségbeesés és egyfajta vad vidámság keveredik.".[4]

1967-ben Farrell kiadta az A Girl in the Head című könyvet. Főhőse, az elszegényedett lengyel gróf, Boris Slattery a fiktív angol tengerparti városban, Maidenhair Bayben, a Dongeon család házában él (vélhetően V. S. Naipaul A House for Mr Biswas című művének mintájára). Flower Dongeonnal kötött házassága megromlik. Társa Dr. Cohen, aki haldokló alkoholista. Boris egy kiskorú tinédzserrel, June Furlough-val is lefekszik, és Inesről, egy svéd nyári vendégről, a címszereplő "lányról a fejében" fantáziál. Boriszról úgy vélik, hogy Vladimir Nabokov Lolitájában szereplő Humbert Humbertről mintázták. A könyv, akárcsak két elődje, csak közepes kritikai és közönségvisszhangot kapott. A The Listener(wd) 1967. július 13-i számában Ian Hamilton(wd) azt írta, hogy nem tetszett neki a regény, és úgy vélte, hogy a legjobb esetben is Samuel Beckett egyik művének "ügyes pasztichéje".[7] 1969. március 23-án Martin Levin a The New York Times Book Review-ban dicsérte Farrell "érzékét ahhoz, hogy a nevetségesnek ihletett eredetiséget adjon". Egy névtelen kritikus a The New York Times Book Review(wd) 1967. július 20-i számában azt írta: "verbális magabiztossága és leleményessége azt mutatja, hogy Farrell úr nem elégszik meg azzal, hogy pusztán a korábbi munkáit utánozza. A választék ilyen szándékos bővítése talán reménykeltő jel egy olyan tehetség számára, aki három regény után még mindig nem találta meg azt a módot, amellyel beválthatja vonzó ígéretét.".[4]

Empire Trilogy[szerkesztés]

A Troubles egy angol férfi, Brendan Archer őrnagy komikus és egyben melankolikus történetét meséli el, aki 1919-ben az írországi Wexford megyébe utazik, hogy újra találkozzon menyasszonyával, Angela Spencerrel. A Kilnaloughban található, omladozó Majestic Hotelből figyeli Írországnak a Nagy-Britanniától való függetlenségért folytatott harcát. Farrell a könyvet egy amerikai Harkness-ösztöndíjasként[8] kezdte el írni, és egy londoni Knightsbridge-i(wd) lakásban fejezte be. A helyszín ötletét akkor kapta, amikor Block Islanden(wd) járt, és látta egy régi, leégett szálloda maradványait.[9] A regényért elnyerte a Geoffrey Faber-emlékdíjat, és a nyereményből Indiába utazott, hogy következő regényének kutatásait folytassa.[4]

Farrell következő könyve, a The Siege of Krishnapur (Krishnapur ostroma) és utolsó befejezett műve, a The Singapore Grip egyaránt a brit gyarmati hatalom összeomlásának történetét folytatja. Az előbbi az 1857-es indiai lázadással foglalkozik. A történelmi események, például Cawnpore és Lucknow ostroma által inspirált regény a fiktív Krishnapur városában játszódik, ahol az ostromlott brit helyőrségnek sikerül négy hónapig kitartania a bennszülött szipojok(wd)[10] serege ellen, hatalmas szenvedések árán, mielőtt felmentik.

A harmadik regény, a The Singapore Grip a brit gyarmati Szingapúr 1942-es japán elfoglalását állítja a középpontba, miközben hosszasan vizsgálja a korabeli gyarmatosítás gazdasági és etikai kérdéseit, valamint a fejlett és a harmadik világ országai közötti gazdasági kapcsolatokat.

A három regény általában csak tematikusan kapcsolódik egymáshoz, bár Archer, a Troubles egyik szereplője a The Singapore Grip című regényben újra felbukkan. Farrell befejezetlen regényének, a The Hill Station-nek a főhőse a The Siege of Krishnapurban bemutatott Dr. McNab; ez a regény és a hozzá tartozó jegyzetek teszik a sorozatot kvartetté.

Amikor a Krishnapur ostroma 1973-ban elnyerte a Booker-díjat, Farrell a köszönőbeszédében a szponzorokat, a Booker Groupot[11] támadta a harmadik világ mezőgazdasági ágazatában való üzleti szerepvállalásuk miatt.[12]

Charles Sturridge(wd)[13] forgatókönyvet írt a Troubles 1988-ban a brit televízió számára készült filmváltozatához, amelyet Christopher Morahan rendezett.[14]

Halála[szerkesztés]

1979-ben Farrell úgy döntött, hogy elhagyja Londont, és az írországi Cork megyében, a Sheep's Head-félszigeten(wd)[15] él. Néhány hónappal később megfulladt a Bantry-öböl(wd) partján, miután horgászat közben a sziklákról a tengerbe esett.[16] 44 éves volt.[17]

"Ha nem halt volna meg sajnos ilyen fiatalon," - mondta Salman Rushdie 2008-ban - "nem kérdés, hogy ma az angol nyelv egyik igazán jelentős regényírója lenne. Az a három regény, amit hátrahagyott, a maga módján mind rendkívüli."[18]

Farrell a Durrus-i(wd) Szent Jakab apostol templom, az ír egyházi plébániatemplom temetőjében van eltemetve. A dublini Trinity College kézirattárában őrzik iratait: Papers of James Gordon Farrell (1935-1979). TCD MSS 9128-60.

Öröksége[szerkesztés]

Peter Morey azt írta, hogy "J. G. Farrell és Paul Scott(wd)[19] regényeinek a posztkoloniális fikció példáiként való értelmezése [lehetséges], mivel mindkettő olyan ellenzéki és kérdező narratív gyakorlatban vesz részt, amelyek felismerik és lebontják a birodalmi narratíva alapelemeit.".[4]

Derek Mahon(wd)[20] Farrellnek ajánlja "A Disused Shed in County Wexford" című versét, valószínűleg a Troubles témájára utalva.

Ronald Binns úgy jellemezte Farrell gyarmati regényeit, mint "valószínűleg a legambiciózusabb irodalmi projektet, amelyet az 1970-es években bármelyik brit regényíró kigondolt és kivitelezett.".[21]

Alison Lurie 1984-es Foreign Affairs (Külhoni viszonyok) című regényében Vinnie Miner, a főhősnő egy Farrell-regényt olvas a New Yorkból Londonba tartó repülőútján. Margaret Drabble[22] 1991-es The Gates of Ivory című regényében az író Stephen Coxot Farrellről mintázza.[4]

Idézetek[szerkesztés]

Farrell azt mondta George Brocknak a The Observer(wd) számára adott interjújában, hogy "az igazán érdekes dolog, ami az én életem során történt, a Brit Birodalom hanyatlása volt.".[23]

Írásai[szerkesztés]

Korai művek
  • A Man from Elsewhere (1963)
  • The Lung (1965)
  • A Girl in the Head (1967)
Empire Trilogy
Posztumusz kiadás
  • 1973–74: The Pussycat Who Fell in Love with a Suitcase. Atlantis. 6 (Winter 1973/4), pp. 6–10
  • 1981: The Hill Station; and An Indian Diary, befejezetlen, szerkesztette John Spurling. London : Weidenfeld and Nicolson. ISBN 0-297-77922-2

Magyarul[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://thebookerprizes.com/the-booker-library/books/troubles
  2. ↑ https://thebookerprizes.com/fiction/backlist/1973, 2022. november 8.
  3. ↑ A Distant Early Warning Line, más néven DEW-vonal vagy Korai Figyelmeztető Vonal egy radarállomásokból álló rendszer volt Kanada északi sarkvidéki régiójában, további állomásokkal Alaszka északi partvidéke és az Aleut-szigetek mentén, valamint a Feröer-szigetek, Grönland és Izland mellett. A hidegháború idején a Szovjetunió érkező bombázóinak észlelésére, valamint a tengeri és szárazföldi invázió korai előrejelzésére hozták létre.
  4. ↑ a b c d e f Prusse, Michael C.. British and Irish Novelists Since 1960. Detroit, Michigan: Gale (2003). ISBN 978-0-7876-6015-4 
  5. ↑ Bernard Bergonzi (1929. április 13. - 2016. szeptember 20.) brit irodalomtudós, kritikus és költő.
  6. ↑ Simon Arthur Noël Raven (1927. december 28. - 2001. május 12.) angol író, drámaíró, esszéista, televíziós író és forgatókönyvíró.
  7. ↑ A pastiche olyan képzőművészeti, irodalmi, színházi, zenei vagy építészeti alkotás, amely egy vagy több más művész művének stílusát vagy jellegét utánozza.
  8. ↑ A Commonwealth Fund egy filantróp alapítvány, amelyet 1918-ban Anna Harkness(wd) alapított az Egyesült Államokban. Fia, Edward Stephen Harkness(wd) 1925-ben kezdeményezte a Harkness ösztöndíjakat.
  9. ↑ Lavinia Greacen. J. G. Farrell: The Making of a Writer, 222–225. o. (1999). ISBN 9780747544630  London: Bloomsbury Publishing. ISBN 0-7475-4463-8
  10. ↑ A szipoj a Mogul Birodalom hadseregében hagyományosan muskétával felfegyverzett, hivatásos indiai gyalogos volt.
  11. ↑ A Booker Group Limited egy brit nagykereskedelmi forgalmazó és a Tesco leányvállalata.
  12. ↑ The Best of the Booker: The Siege of Krishnapur. A Different Stripe . (Hozzáférés: 2023. március 23.)
  13. ↑ Charles B. G. Sturridge (1951. június 24. –) angol rendező és forgatókönyvíró.
  14. ↑ Troubles, London Weekend Television (LWT), 1988-05-01, <https://www.imdb.com/title/tt0293963/>. Hozzáférés ideje: 2023-03-23
  15. ↑ Sheep's Head, más néven Muntervary, a Sheep's Head-félsziget végén lévő, az írországi Cork megyében, a Bantry-öböl(wd) és a Dunmanus-öböl(wd) között fekvő földnyelv.
  16. ↑ Woods, Richard (2010. február 7.). „Eyewitness account of J. G. Farrell's Death”. The Sunday Times. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 8.)  [reproduced on website of Cork University Press]
  17. ↑ Caroline Walsh, "Loose Leaves", Irish Times, 11 December 2010
  18. ↑ szerk.: Greacen, Lavinia: J. G. Farrell in His Own Words: Selected Letters and Diaries. Cork University Press (2010). ISBN 9781908634047 
  19. ↑ Paul Mark Scott (1920. március 25. - 1978. március 1.) angol regényíró, aki leginkább The Raj Quartet című tetralógiájáról ismert.
  20. ↑ Derek Mahon (1941. november 23. - 2020. október 1.) ír költő volt.
  21. ↑ Binns, Ronald. "J. G. Farrell", Methuen, London, 1986. ISBN 0-416-40320-4
  22. ↑ Dame Margaret Drabble, Lady Holroyd (1939. június 5. –) angol életrajzíró, regény- és novellaíró.
  23. ↑ The Observer Magazine 24 September 1978 ISSN 0029-7712

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a J. G. Farrell című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=J._G._Farrell&oldid=26675475”