Jánosy István
Jánosy István | |
![]() | |
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele | |
Született |
1919. május 18. Besztercebánya |
Elhunyt |
2006. augusztus 19. (87 évesen) Gyenesdiás |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | költő |
Kitüntetései |
|
Jánosy István (Besztercebánya, 1919. május 18. – Gyenesdiás, 2006. augusztus 19.) magyar író, költő, műfordító, pedagógus, evangélikus lelkész.
Élete[szerkesztés]
Szülei Jánossy István és Hugyecz Jolán voltak. A Fasori Gimnáziumban tanult. 1937-ben kitüntetéssel érettségizett, majd beiratkozott a pécsi székhelyű Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem soproni evangélikus teológiai karára, majd egy félév múlva a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem görög-latin-pszichológia szakára. Az egyetem elvégzését követően 1942-től folytatta evangélikus teológiai tanulmányait, majd 1944-ben - tudományegyetemi vizsgáinak beszámítását követően - eredményes zárószigorlatot tett és teológiai diplomát szerzett.
1944. június 13-án Budapesten avatták lelkésszé Dr. Raffay Sándor püspök, Kemény Lajos és Wolf (utóbb Ordass) Lajos esperesek szolgálatával. A lelkészavatásra - Dr. Raffai Sándor püspök betegsége miatt - a Bányai Evangélikus Egyházkerület Esterházy (jelenleg Puskin) utcai székházában került sor. Segédlelkészi működését a Deák téri evangélikus egyházközségben az angyalföldi lelkészi körzetben kezdte meg. 1945. szeptember 1-től óraadó tanár volt a Fasori Gimnáziumban, ahol latin és görög nyelvet tanított. Első kötete 1948-ban jelent meg. 1948 és 1953 között általános iskolai tanár volt, közben elvégezte az orosz nyelvtanári tanfolyamot és több más tantárgy mellett orosz nyelvet is tanított. A Diakónia majd a Credo evangélikus folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja volt. 1954-ben tanári munkáját befejezte és a szabadfoglalkozású írói, műfordítói pályát választotta.
2006. augusztus 19.-én Gyenesdiáson halt meg, hamvai 2021-ig gyenesdiási házának falában kerültek elhelyezésre.
Emlékezete[szerkesztés]
Halálának 15. évfordulójára Gyenesdiás díszsírhelyet adományozott részére a település temetőjében, urnáját felesége hamvaival együtt ide helyezték át. Az ez alkalommal tartott rendezvényen a Magyar Írószövetség nevében Baán Tibor költő beszéde, valamint a távollévő Ferencz Győző irodalomtörténész, költő megemlékezése hangzott el. Az eseményről az Evangélikus Élet magazin tudósított.[1]
Művei[szerkesztés]
- Prometheus (vers, 1948)
- Rákóczi ifjúsága (vers, 1958)
- Az örök béke álmai (vers, 1960)
- Kukoricaistennő (vers, 1970)
- A kővendég (vers, 1977)
- Az álmok kútja végtelen (vers, 1980)
- Útjelző fények (vers, 1983)
- A nagy kaszás (vers, 1985)
- Élmények és emlékezések (tanulmányok, 1987)
- Távolodó arcok (próza, 1990)
- Helyben járó Odüsszeusz (vers, 1993)
- Arcok, lelkek, álmok, versek (tanulmányok, 1993)
- Hallottad a szót? (tanulmányok, 1998)
- Az elsüllyedt katedrális (vers, 1999)
- Passiótragédia (dráma, 2001)
- Összegyűjtött versek; Kortárs, Bp., 2004
Műfordításai[szerkesztés]
- Szophoklész: Philoktétész (1950)
- Martin Andersen Nexő: Szürke fény (1956)
- Aiszkhülosz: Három dráma (Oltalomkeresők. Perzsák. Heten Théba ellen) (1956)
- Lukianosz: Istenek. Halottak. Hetérák (1958)
- Lukianosz: Ikaromenipposz avagy Az űrhajós (1960)
- Széphajú Khariszok tánca, ógörög kardal-költészet (1960) – (Kálnoky Lászlóval)
- John Lyly: Campaspe (1961)
- Gottfried Keller: Zöld Henrik I-II. (1963)
- Euripidész: Az őrjöngő Héraklész (1964)
- Mahábhárata, Rámájana (részletek 1964)
- Platón: Az állam, részletek (1968)
- John Milton: Elveszett Paradicsom (1969)
- A valóságos Oroszlán (Versfordítások XX. századi költőktől) (1971)
- Bosszú és emberség (drámafordítások, 1975)
- Rámájana (1978)
- John Berryman: Henry sorsa (1988)
- Platón: Állam (1989)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1979)
- József Attila-díj (1973)
- Déry Tibor-díj (1986)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
- Pro Literatura díj (1995)
- a Soros-alapítvány alkotói díja (1999)
- Károli-díj (1999)
- Arany János-díj (2001)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Síremlék az időt határtalanná tágító költőnek. Evangélikus Élet, 86. évfolyam : 35-36. szám 41. old.”.
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
További információk[szerkesztés]
- Kortárs magyar írók
- A magyar irodalom története
- Ágh István: Ember és polgár. (Digitális Irodalmi Akadémia)
- Centenáriumi megemlékezés (evangelikus.hu)
- Elhunyt Jánosy István (inforadio.hu) Archiválva 2016. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Elhunyt Jánosy István (litera.hu)
- Ferencz Győző nekrológja (Holmi)
- Jánosy István a PORT.hu-n (magyarul)
- Kabdebó Lóránt: Jánosy István; Életünk Szerkesztősége–Magyar Írószövetség Nyugat-magyarországi Csoportja, Szombathely, 1995 (Életünk könyvek)
- Kabdebó Lóránt és Erős Kinga beszélgetése Jánosy Istvánról (Ars Sacra fesztivál)
- Zsugyel János: Az elbocsátott vad Archiválva 2020. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Miskolci Keresztény Szemle - 59. szám - 2019/3:11-12. o.))
- Zsugyel, János: "Jézus az utolsó szalmaszál": Jánosy István angyalföldi segédlelkészi szolgálata az 1944. évi német megszállás alatt, Lelkipásztor. Evangélikus lelkészi folyóirat, 2021/3, 98-100. o.
- Zsugyel János: Jánosy István küzdelmes élete és alkotásai, Lelkipásztor - Evangélikus Lelkészi Szakfolyóirat, 2021/7, 258-261. o.
- Zsugyel János: Síremlék az időt határtalanná tágító költőnek. Evangélikus Élet 86. évfolyam : 35-36. szám 41. o.
- Jánosy István köszöntése. Születésének 85. évfordulójára; magánkiadás, Bp., 2004.
|