Gumipitypang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Gumipitypang
Termesztett példány Amerikában az 1940-es években
Termesztett példány Amerikában az 1940-es években
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Nemzetség: Pitypang (Taraxacum)
Faj: T. kok-saghyz
Tudományos név
Taraxacum kok-saghyz
L.E.Rodin 1933[1]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gumipitypang témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gumipitypang témájú kategóriát.

A gumipitypang vagy kokszagiz (Taraxacum kok-saghyz) az őszirózsafélék (Asteraceae) családján belül a pitypang (Taraxacum) nemzetségbe tartozó növényfaj, mely Kazahsztánban őshonos. Tejnedvének viszonylag magas kaucsuktartalma miatt termesztik is: mivel nem trópusi növény, mint sok más kaucsuknövény, így a mérsékelt éghajlati övben termeszthető. Latin nevéből képzett TKS mozaikszóval is hivatkoznak rá.

Elnevezése[szerkesztés]

A gumipitypang ironizáló, gunyoros névként született meg az 1950-es évek elején a Rákosi-korszakban, amikor a politika sikertelenül kísérelte meg a növény termesztését Magyarországon. A név ezt követően elterjedt, valamint megtalálható az Értelmező kéziszótárban, a Mezőgazdasági lexikonban, Moldova György Gumikutya című szatírájában és Szenti Tibor Parasztvallomások című szociográfiájában is.

Rendszerezése[szerkesztés]

Egyes kutatók szerint a Taraxacum bicorne, a Taraxacum glaucanthum és a Taraxacum brevicorniculatum tudományos néven leírt növényfajok valójában mind a gumipitypangot jelentik,[2][3][4] mások azonban ezeket külön fajoknak vélik.[5][6][7] A bizonytalanság abból fakadhat, hogy a pitypangok rendkívül változatosak, ennélfogva nehéz meghúzni azt a határt, ami mentén elválaszthatók lennének az egyes fajok egymástól, azaz mely alakok, változatok tartoznak egyik fajhoz, melyek a másikhoz.[2]

Felhasználása[szerkesztés]

A Szovjetunió déli területein kísérleteztek hasznosításával, így termesztésbe is vonták. Gazdasági jelentősége az 1930-as és az 1940-es években (különösen a második világháború alatt) volt.

Magyarországon először a második világháború éveiben kezdtek foglalkozni termesztésével. Az akkori Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium tervkötetének 126. oldalán az olvasható, hogy a növény száraz anyagának 17%-a kaucsuk, továbbá hogy 1 katasztrális holdnyi földterületen termesztett „kok-saghys” 70 kg nyersgumit szolgáltat. Az ország akkori nyersgumi-szükségletét a növény 43 000 katasztrális hold földterületen történő termesztésével lehetett volna kielégíteni, de ezt a termelést az akkori előrejelzés szerint csak 1948-ra tudták volna elérni. Hogy a teljes önellátást már 1945-re elérjék, miniszteri biztost neveztek ki, a növény számára legmegfelelőbb termőhelyeket felkutatták az országban (erről térkép is készült[8]), s a vetőmag-behozatali lehetőségeknek is utánajártak. A világháború befejeztével azután a politika kokszagiztermesztési szándéka eltűnt. Az 1950-es évek elején a Rákosi-korszakban a micsurini elveket követve ismét termeszteni kezdték, de mivel ennek nem lett gyakorlati jelentőségű eredménye (a magyarországi klímaviszonyok nem alkalmasak a gumipitypang megfelelő termesztésére), fel is hagytak vele.

2012-ben a japán alapítású Bridgestone foglalkozott azzal, hogy a kaucsukfából és a kőolajból gyártott gumik helyett máshonnan származó, természetes eredetű, olcsóbb, kevesebb energiát igénylő gumit állítson elő. A cég amerikai kutatási központjának vezetője, Hiroshi Mouri akkor az 1200 lehetséges növényből egyedül a gumipitypangot tartotta olyannak, amely képes kiváltani a kaucsukfából történő gumitermelést.[9]

2017-ben a hollandiai Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont (WUR) vezette DRIVE4EU nevű kutatási program keretében, a szintén hollandiai alapítású Apollo Vredestein gumiabroncsgyártó cég részvételével a világon először gyártottak kerékpárabroncsot a gumipitypang gyökeréből előállított természetes kaucsukból. A gumipitypangot Hollandiában termesztették, a kerékpárabroncsot pedig a németországi Friedrichshafenben mutatták be az Eurobike kiállításon. A pitypangból előállított kaucsukban több a természetes gyanta, mint a hagyományos természetes kaucsukban, s ennek köszönhetően a belőle készült gumiabroncsnak is jobb a tapadása. [10][11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  2. ^ a b Dr. Siegfried Danert, Dr. Peter Hanelt, Dr. Johannes Helm, Dr. Joachim Kruse, Dr. Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította:Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 320. o.  
  3. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 518. o. ISBN 963 9121 22 3  
  4. A(z) „Taraxacum brevicorniculatum Korol.” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  5. A(z) „Taraxacum bicorne Dahlst.” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  6. A(z) „Taraxacum glaucanthum (Ledeb.) DC.” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  7. Jan Kirschner – Jan Štěpánek – Tomáš Černý – Peter De Heer – Peter J. van Dijk: Available exsitu germplasm of the potential rubber crop Taraxacum koksaghyz belongs to a poor rubber producer, T. brevicorniculatum (Compositae–Crepidinae) [Abstract, Keywords, References]. (angolul) Genetic Resources and Crop Evolution, LX. évf. 2. sz. (2013) 455–471. o. ISSN doi Hozzáférés: 2017. szept. 6. 1573-5109 (Online ISSN)
  8. Kok-sagys [térkép]. In Romány Pál: Gumipitypang-karrier. (magyarul) História, XVII. évf. 4. sz. (1995) 26–27. o. ISSN Hozzáférés: 2017. szept. 6. (html) tankonyvtar.hu
  9. Totalbike: Rákosinak igaza volt ? totalbike.hu (magyarul). Budapest: Totalcar.hu Informatikai Kft. (2012. máj. 29.) (Hozzáférés: 2017. szept. 6.)
  10. World premiere during Eurobike: The Vredestein Fortezza Flower Power made of rubber from dandelions. vredestein.co.uk (angolul). Apollo Vredestein B.V. (Hozzáférés: 2017. szept. 6.)
  11. Vredestein: Flower Power: Pitypangból készített abroncsot a Vredestein. formula.hu (magyarul). Miskolc: Beta Press Kft. (2017. szept. 4.) (Hozzáférés: 2017. szept. 6.)

Források[szerkesztés]

  • Dr. Siegfried Danert, Dr. Peter Hanelt, Dr. Johannes Helm, Dr. Joachim Kruse, Dr. Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította:Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 320. o.  
  • Romány Pál: Gumipitypang-karrier. (magyarul) História, XVII. évf. 4. sz. (1995) 26–27. o. ISSN Hozzáférés: 2017. szept. 6. (html) tankonyvtar.hu
  • Balázs Géza: Gumipitypang, gumivasút. (magyarul) Magyar nyelvőr, CXXIX. évf. 3. sz. (2005) 382–383. o. ISSN Hozzáférés: 2017. szept. 6. (pdf) nyelvor.c3.hu
  • Lencsés Károly: Gumipitypangot a magyarnak. nol.hu (Népszabadság Online) (magyarul). Budapest: Mediaworks Hungary Zrt. (2012. aug. 27.) (Hozzáférés: 2017. szept. 6.)

További információk[szerkesztés]