Giszkalay János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Giszkalay János
Élete
Született 1886. április 3.
Elhunyt 1951. április 4. (65 évesen)
Haifa, Izrael
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza, dráma

Giszkalay János (Giszkalai János) (eredeti nevén Widder Dávid,[1] névváltozat: Jochánán Gus-Cháláv) (1886. április 3.Haifa, Izrael, 1951. április 4.), romániai magyar nyelvű író, költő, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, könyvkiadó, közéleti személyiség, politikus, a cionizmus egyik legjelentősebb irodalmi képviselője.

Életrajza[szerkesztés]

Widder Salamon egyetemi tanár, a Magyar zsidó lexikon egyik főmunkatársának a testvére. Widder Dávid, a későbbi Giszkalay János író, Erda néven közölt cikkeket és elbeszéléseket a budapesti felekezeti lapokban. A «Kezet fel az égre, ki férfi, ki bátor» kezdetű, népszerű cionista eskü-dal szerzője. Egy vezércikkben kifejtett állásfoglalása miatt az ügyészség elfogatási parancsot adott ki ellene, amely elől Romániába menekült. Az írói név megválasztása nem véletlen: a galileai, történelmi Giszkalai (Gus Halav-i) János (יוחנן מגוש חלב), az időszámításunk utáni első században végbement első zsidó háború egyik nemzeti hőse. Giszkalay János, az író, 1939-et követően a kilenc évvel később létrejövő Izraelben telepedett le. « Giszkalai János, néhány évvel ezelőtt kiköltözött Palesztinába. Azt mondják, pásztor lett és most Hebron valamelyik völgyében legelteti a juhnyájat », írja róla Ligeti Ernő a Súly alatt a pálma. Egy nemzedék szellemi élete. 22 esztendő kisebbségi sorsban (Hőskor 1919-1925. fejezet) című, 1941-ben Kolozsváron megjelent kötetben.[2]

Szerkesztői munkássága[szerkesztés]

Az 1918-ban Kolozsváron megalapított Új Kelet című folyóirat (Székely Béla, Kaczér Illés, Újvári Péter, Szabó Imre, Benamy Sándor, Salamon László, Danzig Hillél, stb.) vezetőségi tagjaként tevékenykedett.[3] 1926-ban az Új Kelet főszerkesztője lett. 1934 és 1936 között a Lugoson megjelenő Kézirat című irodalmi és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője volt.

Közéleti, társadalomtörténeti, jogvédelmi, intézményépítői és politikai munkássága[szerkesztés]

Alapító tagként Giszkalay János jelentős szerepet töltött be az 1918-ban megalakult Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség és az erdélyi Zsidó Párt létrehozásában.[3] 1920-ban Knöpfler Bernát orvossal és Weisburg Chaim ügyvéddel együtt megalakítják a kolozsvári Hagibbor Sportegyesületet.

Irodalmi művei[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

  • Akiba csudálatos élete. I-II. kötet. Lugoj Lugos, 1934. Kirjat Széfer. /Sidon nyomda./ 21 cm. I. 207 l.; II. 195 l. (Kirjat Széfer 1-2. könyve.)
  • Bat-Séba engesztelése. Regény. I-II. kötet. Lugoj [Lugos], 1934-1935. Kirjat Széfer. /Sidon nyomda./ 20 cm. I. 1934. 236 l.; II. 1935. 303 l. (Kirjat Széfer 4-5. könyve.)
  • Dávid éneke. I-II. kötet. Lugoj [Lugos], 1936. Kirjat Széfer. [Tip. Temesvarer Zeitung.] 20 cm. I. köt. 175 l.; II. köt. 240 l. (Kirjat Széfer 17-18. könyve.)
  • Támár. Cluj [Kolozsvár], 1924. Kadmia kiad. 168 l., 1 lev. 15 cm. (Giszkalay Könyvek, II.)
  • Támár. Regény. Jönni fog még egy Kippur napja én Istenem. Regény. Lugoj [Lugos], 1935. Kirjat Széfer. 207 l. 20 cm.
  • Vitéz-Benája három Útja. Kis emberek és nagy gyermekek számára írta: --. Rajzolta Kóra Nándor. Cluj [Kolozsvár], 1928. Noár kiadás. /Helikon ny./ 149 l., 1 lev., 4 mell. 23 cm.

Elbeszélések[szerkesztés]

  • Jönni fog még egy Kippur-napja én Istenem. Elbeszélések. Cluj [Kolozsvár], 1925. Kadmia kiad. 166 l., 1 lev. 17 cm.
  • Rókák a romok között. Egy jelenet a nagy regényből, melyet 1800 évvel ezelőtt kezdettek meg. Cluj [Kolozsvár], 1925. Kadmia kiad. 45 l., 1 lev. 15 cm. [Külön zsidó címlappal is.]

Versek[szerkesztés]

  • Az Új prófécziák könyvéből. Cluj [Kolozsvár], 1923. Kadmia R. T. 87 l. 24 cm.
  • Gus Chalav látomása. Versek. Cluj [Kolozsvár], 1925. Kadmia kiadás. 141 l., 1 lev. 18 cm.
  • A Hiób dalaiból.(é.n., h. n.)

Drámák[szerkesztés]

  • Amikor Dr. Wohlsanger gavottot táncolt. Az igényelt móka három rövid felvonásban. Cluj Kolozsvár, 1929. Al Ha-Mismar kiadás. /Viața Hőnig & Lederer./ 89 l., 1 lev. 16 cm.
  • A Chasmoneus fiuk. Gyermekszínjáték egy felvonásban. Cluj [Kolozsvár], 1929. Al Ha-Mismar kiadás. /Tipografia Naționala S. A./ 34 l. 16 cm.
  • A titok. Kisdráma. /Cluj/ [Kolozsvár], 1922. Kadmia rt. kiad. /Sonnenfeld, Nagyvárad./ 39 l. 17 cm.

Műfordításai[szerkesztés]

  • Heinrich Heine, Confessio judaica. I. kötet. Atta Troll. Egy nyáréji álom. Fordította Giszkalay János, Lugoj [Lugos], 1935. Kirjat Széfer. 143 l. 20 cm.
  • Goldschmidt, Méir Áron, Egy zsidósors. /Regény 3 kötetben. Giszkalay János fordítása./ Cluj [Kolozsvár], 1924. Kadmia kiad. 20 cm. /I. köt./ 169 l.; /II. köt./ 179 l.; /III. köt./ 137 l. (Giszkalay-könyvek. 4-6.)
  • Jákob Bendixen elhibázott élete. (En Jöde) Regény két kötetben. /A fordítás Giszkalay János munkája. Előszót írt hozzá Raffy Ádám./ Lugoj [Lugos], 1935. Kirjat Széfer. 20 cm. I köt. 210 l.; II. köt. 233 l.
  • Hess, Moses, Róma és Jeruzsálem. A végső nemzetiségi kérdés. /A fordítás Giszkalay János munkája./ Lugoj [Lugos], 1937. Kirjat Széfer. /Tip. Huniadi, Temesvár./ 213 l. 20 cm. (Kirjat Széfer. 21. könyve.)
  • I. Sokolow, Nahum, Új zsidó. Giszkalay János fordítása. 1922. 50, 1 lev. Kadima Könyvtár. 1. sz. A zsidóság vezérei. 1-3. sz. Szerk.: Sas László [1. sz.] Cluj-Kolozsvár, 1922. Kadima Rt. 19 cm.
  • Doktor Kohn, /Egy életküzdelem./ Bevezetésül: Theodor Herzl, Nordau „Doktor Kohn”-ja. Önéletrajzom és kiegészítő adatok. A fordítás Giszkalay János munkája. /Lugoj/ [Lugos], /1939./ Kirjat Széfer. [Temeswarer Zeitung kny.] 225 l. 20 cm. (Secția culturală a Federațiunii Naționale Evreești. Kirjat Széfer 22. könyve.)
  • An-Ski [Rappaport, Sölómó Seinwill], A dibuk. Drámai legenda a chaszid életből négy felvonásban. Ford. és bevezetést írt hozzá: Giszkalay János. Lugoj [Lugos], 1936. Kirjat Széfer. /Tip. Pax, Târgu-Mureș./ XXXV, 145 l. 21 cm. (Kirjat Széfer 16. könyve.)
  • Gazdag Salamon Úr. /A fordítás Gál Klári és Giszkalay János együttes munkája./ /Lugoj/ [Lugos], 1936. Kirjat Széfer. [Tip. Temesvarer Zeitung.] 195 l. 21 cm. (Kirjat Széfer 20. könyve.)
  • Micha Jószéf Bin Gorion, József és testvérei : ó-zsidó regény. Fordította Giszkalay János. Az illusztrációkat készítette Handel Ferenc. Budapest, Iparión, 1920. - 195 p.

Irodalom[szerkesztés]

  • Walter Gyula, Giszkalay János : A titok. In : Pásztortűz, 1922., 26 sz., 712-713.[4]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.angelfire.com/zine2/judeolog/cikk1/irok.htm
  2. http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?akod=5161
  3. a b c http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2004&honap=9&cikk=7636
  4. http://pasztortuz.adatbank.transindex.ro/?ref=522

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]