Widder Salamon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Widder Salamon
Született1880. február 19.
Nyitra
Elhunyt1951. augusztus 18. (71 évesen)
Haifa
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • tanár
  • hebraista
  • irodalomtörténész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek)
SablonWikidataSegítség

Widder Salamon (Nyitra, 1880. február 19.Haifa, 1951) tanár, hebraista, irodalomtörténész. Testvére Giszkalay János író, költő.

Élete[szerkesztés]

Widder Sámi és Rozenzweig Sarolta fia. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol magyar-német szakon nyert tanári oklevelet. 1908-tól a Zsidó Fiúárvaház polgári iskolájában, 1911-ben a budapesti zsidó polgári iskolában tanított. 1919 és 1947 között a Pesti Izraelita Hitközség gimnáziumának német-magyar tanára volt. Élete utolsó évét Izraelben töltötte. Munkatársa volt a Szombat és a Hitközségi szemle című lapoknak és több külföldi folyóiratnak. Szerkesztetője volt a Magyar zsidó lexikonnak. Összeállította a Kaufmann-gyűjtemény Geniza töredékek költői anyagának teljes tudományos katalógusát, amely ma a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Könyvtárának része. Kiadta belőlük 1941-ben az első héber költő, Jánnáj ismeretlen kompozícióit, s megtalálta benne Mózes ibn Ezra 700 éve elveszettnek hitt költeményét.

Családja[szerkesztés]

Házastársa Rosenbaum Sarolta (1885–?) volt, akit 1912. június 27-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[1]

Lánya Widder Éva (1914–?), akinek férje Lőwinger Albert kereskedő.

Művei[szerkesztés]

  • Csokonai mint nyelvújító (1908)
  • Hákkria haivrith (Héber olvasókönyv két részben, Budapest, 1923)
  • Héber ragozási minták (Budapest, 1923)
  • Praeparációk a haftórákhoz (Budapest, 1928)
  • A héber nyelvújítás (Budapest, 1933)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]