Herzl Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herzl Tivadar
Herzl retouched.jpg
Született
1860. május 2.[1]
Pest
Elhunyt
1904. július 3. (44 évesen)[1]
Osztrák–Magyar Monarchia
Foglalkozása újságíró
író
Iskolái Bécsi Egyetem
Halál oka szívinfarktus

aláírása
aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herzl Tivadar témájú médiaállományokat.

Herzl Tivadar (héber betűkkel: בנימין זאב הרצל, Benjámín Zeév Herzl, izraeli angol átírással: Benyamin Zeev Herzl, másik nevén: חוזה המדינה Hóze Hamedíná, izraeli angol átírással: Khozeh HaMedinah, Az Állam látnoka, Pest, 1860. május 2.Edlach, 1904. július 3.) osztrák-magyar író, politikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herzl Tivadar Pesten született egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van. A múzeum falán emléktábla őrzi, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója.

A politikus és író, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be.

1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freie Presse című bécsi lap párizsi tudósítója lett.

Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg Der Judenstaat (A Zsidó Állam) című értekezése, amely 1896. február 14-én jelent meg nyomtatásban és melyben javaslatot tett, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték.

Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé ... Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra ... Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet . . . A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidóállam! ... Az egész terv végtelenül egyszerű a maga alap-formájában, de annak is kell lennie, ha igényt tart arra, hogy mindenki megérthesse. Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni
– Herzl Tivadar [2][3]

Az első cionista kongresszust, amely 1897-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és később elnökké is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek. Mielőtt meghalt, a török kormánynál elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.

Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.

Herzl és Heltai Jenő unokatestvérek voltak.

Herzl Tivadar kerékpárral
Herzl Tivadar kerékpárral
A Zsidó Állam című műve címlapja
A Zsidó Állam című műve címlapja
Herzl Tivadar emléktáblája a Dohány utcai zsinagóga falán
Herzl Tivadar emléktáblája a Dohány utcai zsinagóga falán
Herzl Tivadar
Herzl Tivadar
Herzl Tivadar a bázeli  Hotel Les Trois Rois szálloda balkonján, 1901-ben
Herzl Tivadar a bázeli Hotel Les Trois Rois szálloda balkonján, 1901-ben


Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herzl Tivadar emlékműve. Izrael állam 1948-as megalakulását követően holttestét Jeruzsálembe vitték, és a Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el
  • A Zsidó Állam Herzliya városa őrzi a nevét.
  • Fényképe ott látható az izraeli parlament, a kneszet üléstermében.
  • Budapesten, a Dohány utcai szülőházában ma Zsidó Múzeum működik, melynek falán emléktábla jelzi, hogy ott született a Zsidó Állam megálmodója.
  • A Dohány utcai zsinagógát a róla elnevezett park övezi.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Neues von der Venus. Leipzig, 1887. (Beszélyek.)
  • Buch der Narrheit. Berlin, 1888. (Tárcák.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Somér marosvásárhelyi zsidó ifjúsági lap