Farkasgyepű
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Farkasgyep%C5%B1%2C_Vm%C3%B6k_T%C3%BCd%C5%91gy%C3%B3gyint%C3%A9zet_l%C3%A9gi_fot%C3%B3n.jpg/265px-Farkasgyep%C5%B1%2C_Vm%C3%B6k_T%C3%BCd%C5%91gy%C3%B3gyint%C3%A9zet_l%C3%A9gi_fot%C3%B3n.jpg)
Farkasgyepű | |||
![]() | |||
A Sarlós Boldogasszony-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Ajkai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Takácsné Légrádi Edina (független)[1] | ||
Irányítószám | 8582 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 373 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,05 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Farkasgyepű weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasgyepű témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Farkasgyepű (németül Wirtshäusl) község Veszprém megyében, az Ajkai járásban.
Fekvése
A 83-as főút mentén fekszik.
Története
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/A_t%C3%BCd%C5%91szanat%C3%B3rium_a_leveg%C5%91b%C5%91l%2C_Farkasgyep%C5%B1.jpg/300px-A_t%C3%BCd%C5%91szanat%C3%B3rium_a_leveg%C5%91b%C5%91l%2C_Farkasgyep%C5%B1.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d9/A_farkasgyep%C3%BCi_t%C3%BCd%C5%91gy%C3%B3gyint%C3%A9zet_l%C3%A1tk%C3%A9pe_a_magasb%C3%B3l.jpg/300px-A_farkasgyep%C3%BCi_t%C3%BCd%C5%91gy%C3%B3gyint%C3%A9zet_l%C3%A1tk%C3%A9pe_a_magasb%C3%B3l.jpg)
A település nevét 1401-ben említette először oklevél, de Farkasgyepű és környéke már ősidők óta lakott hely lehetett, melynek bizonyítékai a késői bronzkorból származó, a Pörös erdőben lévő, ma is fellelhető halomsírok, melyek feltárása során csont, cserép, bronz-tű és csontmaradványok kerültek napvilágra. Az itt talált leletek a pápai Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum Gyűjteményében találhatók.
A Bakonyban a honfoglalás után kialakuló államszervezet keretén belül Erdőispánságot hoztak létre, melynek székhelye Csehbányától délre néhány kilóméterre fekszik. Az Erdőispánság a később létrejött közigazgatási szervezettől függetlenül még sokáig működött. A területet mára visszafoglalta ugyan az erdő, de csekély falmaradványok így is fellelhetők itt.
A 14. századra a nagyarányú birtokadományozások és a közigazgatási szervezetek átalakítása következtében meggyengült az Erdőispánságok szerepe. Hölgykő várát Nagy Lajos király az 1378. március 17-én kelt alapítólevelében a Várostődi karthauzi szerzetesek kolostorának adományozta, majd 1555-ben, a Veszprémi Püspökség birtoka lett, és aztán tulajdonukban is maradt 390 éven át, 1945-ig.
Az 1910-es népszámláláskor Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott, lakosainak száma 374 volt. Ebből 45 magyar, 327 német, melyből 370 volt római katolikus.
1944 végén a nyilas vezetőség a Vörös Hadsereg elől először Farkasgyepűre tette át a székhelyét, amit Gyepű I. névvel illettek. Később innen Brennbergbányára települtek.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 368 | 358 | 355 | 328 | 371 | 373 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 25,6% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,7%, református 12,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,3% (26,2% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei
- Csurgókút- vízesés - a Köves-patak szintkülönbsége folytán jött létre.
- Pisztrángos-tó és környéke
- Kőtemplom és plébániakert
Források
- Farkasgyepű [1]
Jegyzetek
- ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Farkasgyepű Helységnévtár